Nyelvszociológiai szempontból a ragadványnév a közvetlen környezet által adott megkülönböztető név. Az adott környezetben helyttesítheti a vezetéknevet, olykor az utónevet is. Megjelenhet azonban hivataloshoz közeli névhasználatban is, ilyenkor harmadik névelemként a tényleges hivatalos nevet egészíti ki. A ragadványnév helye a kiegészült névben változatos lehet: megelőzheti, követheti, sőt közbe is ékelődhet.
A ragadványnév a személy élete során változhat, sőt egy időben is több ragadványneve lehet valakinek. A kódexekbeli ún. dictus- (ejtsd: /diktusz/, '-nak mondott/hívott' értelmű latin kifejezésből) nevek, amelyekkel az egyelemű személynevek korszakában az azonos nevűeket különböztették meg, ragadványnévnek tekinthetők. A ragadványnév általában nem öröklődik, de a mégis öröklődő ragadványnevek szolgáltak a későbbi vezetéknevek legfőbb forrásául. Az öröklődő ragadványnév már a családnév kialakulása után is kiszoríthatta a régebbi vezetéknevet, vagy vele összetett csdaládnevet alkothatott. Ez a spontán folyamat nálunk a II. József meghozta névrendelet és az állami anyakönyvvezetés megszilárdultával szorult vissza.
E blogban névtipológiai értelemben is használjuk a ragadványnév fogalmat. Olyan vezetéknevet (ill. egyelemű személynevet) értünk alatta, amely nem hivatalos névadáshoz kötődik, azaz nem egyházi (pl. a védőszent neve) vagy állami (pl. névmagyarosítás) indíttatású.
Gyakorlati okokból a ragadványnév alatt ennél szűkebb csoportot fogunk érteni, kivesszük ugyanis ebből a körből a leggyakoribb speciális alcsoportokat, mint apanév (anyanév), származási név (lakosnév), foglalkozásnév (jogállási név). A maradék így megfelel a Kálmán Béla osztályozása szerinti egyéb típusú vezetékneveknek {NV:89}. Ezek osztályai Kálmán Béla kategorizálása alapján:
- eszköznév: jellemzően a foglakozás eszköze, eredménye, pl. Balta, Szita — így ezek egyben a foglalkozásnevek altípusát is alkotják
- tulajdonságnév, csoportjai:
♦ külső, testi tulajdonságra utaló, pl. Fekete
♦ belső, lelki tulajdonságra, jellemre utaló, pl. Bátor - vagyoni helyzetre utaló név, pl. Pénzes
- szavajárási név az elnevezett jellemző, sajátos szóhasználatára utal, pl. Hamar, Apjok
- nemre, életkorra, családi helyzetre utaló név, pl. Árva, Ember
- ünnepre, napra utaló kalendáriumi név és számnév, pl. Péntek, Fél
- eseménynév az elnevezett életének jelemző eseményét nevezi meg, pl. Bujdosó
- növénynevek összetett csoportot alkotnak: motivációjuk alapján utalhatnak a foglalkozásra (termesztett, feldolgozott termények), a növényre jellemzőnek vélt külső-belső tulajdonságra, de lehetnek mintegy származási nevek (a lakóhely asszociálható a növénnyel), de bóknévi eredetű anyanevek (virágról vett női nevek) is, pl. Búza, Cser, Rózsa
- állatnevek vagy totemisztikusak (elsősorban a madár, ragadozó és nagy testű állatok nevei), vagy metaforikusan kölső-belső tulajdonságra utalnak; a növényneveknél ritkább, de itt is előfordulhat foglalkozásnévi motiváció (pásztor, adott állatot tenyésztő paraszt); pl. Kánya, Medve
- egyéb és ismeretlen
Hozzászólások