Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Mezőbándi: Zsujta, Abaúj (gönci rkat. akv., keresztelések) 1869: Kita József és Dranga Borbála lánya, Borbál... (2012.07.28. 01:14) Kita
  • Utolsó 20

Štúr

2012.01.08. 19:17 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: štúr

A Štúr [ʃtu:r] szlovák csn. Eredete lehet:

1. Szlk. štúr ’skorpió’ {SSJ}, šťúr ua. {SSMN}, {KSSJ}, mint totemisztikus, állatnévi, vagy (pl. ügyes, jártas; ügyeskedő, hitvány; szúrós, ingerlékeny) jellemre utaló ragadványnév.
Vö még. cs. štír ’skorpió; nyj. szalamandra; ügyes, okos ember; hitvány ember’, cs. štírek’kis skorpió, fürge, valamiben jártas ember’, szlk. šťúrik ’könyvskorpió’, szlk. nyj. šťurec ’fülbemászó’, ószl. щуръ ’kabóca, tücsök’, bg. щурéц /sturec/ ’szöcske’, szb.-hv. штур ~ štur [ʃtû:r] ’gőte’, szb.-hv. штурак ~ šturak [ʃtǔ:rak] ’tücsök’, szln. ščúrek ’csótány, r. nyj. tücsök’, ill. or. щур /scsur/ ’nagy pirók’, ukr. щур /scsur/ ’fenyőpinty’, or. щурка /scsurka/ ’gyurgyalag’. Ezek vélhető hangutánzó-hangfestő etimológiai alapjához l. talán szb.-hv. штурити ~ šturiti ’cir(i)pel’. {KSSJ:šťúr[ik]}, {SSJ:šťurec, šťúrik}, {ESzRJ:[shhur]|щур I.}

2. Szlk. štúrať ’turkál, kotorászik; bökdös, szurkál; piszkál’ {SSJ}, cs. šťourat ’vájkál, turkál, kotorászik, piszkál’ a szokásra vagy jellemre utaló ragadványnév. Ez utóbbihoz l. cs. štoura(l) ’gyanakvó, szőrszálhasogató, akadékoskodó, kicsinyeskedő személy’.  
Vö. még bg. щýрам се /sturam sze/ ’bolyong, kóvályog;l ót-fut’, or. nyj. щур /scsur/ ’földigiliszta’ {ESzRJ:[shhur]|щур II.}

3. Esetleg szlk. nyj. šťúr ’patkány’, szlk. r. šťurec ’patkány’ {HSSJV}, le. szczur ua., ukr. щур /scsur/ ua. {ESzRJ:[shhur]|щур III.}. Vö. még fszrb. šurk ’hörcsög’, or я́щур /jascsur/ ’pele’ {SEJP:szczur}. Vélhetően ez etimológiailag összefügg az 1. pontbeli jelentésekkel.

4. Nem valószínű, de megemlítendő egy, a délszláv nyelvekből kimutatható jelentés, vö. szb.-hv. штур ~ štur [ʃtû:r] ’csenevész, gyér, üres, hiányos’ mn., bg. щур /stur/ ’hülye, eszelős, eszeveszett’ mn., щурáк /sturak/ ’tökfilkó’, щурéя /stureja/ ’bolondul, féktelenkedik’. (Ennek a 2. pontbeli szavakkal lehet etimológiai összefüggése.)

 

 
Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti ébredés nagy alakja felmenőinek neve{*} elsőként 1588-ban adatolható egy trencséni adóösszesírásban „Scur” alakban. A XIX. sz.-ig e mellett gyakori volt a „Štyur” forma is. A Zayugrócra (szlk. Uhrovec) átköltöző apa, valamint kezdetben a fiaik „Staur”, „Stour”, „Stjúr”, „Stúr” alakokat használták. Ez 1835-től stabilizálódik a „Štúr” formában.
A „Scur” írásmódhoz a Ščúr [ʃtʃu:r] ejtést rekonstruálhatjuk a „Štyur”-hoz és „Stjúr”-hoz a Šťúr [ʃcu:r]-t, a Stúr-hoz pedig a modern kiejtéssel egyező [ʃtu:r]-t. A „Staur”, „Stour” alakok az utóbbi csehesített írásformái, minthogy a korabeli evangélikus szlovákság irodalmi nyelve a bibliai cseh volt.
Az írásmód változása egyrészt párhuzamos a család keletebbre költözésével, nevezetesen a nyugat-szlovák területre jellemző šč [ʃtʃ] hangkapcsolatot felváltja a Nyitra menti nyelvjárásokban (a középszlovákkal egyezően) használatos šť [ʃc]. {SG:468}. Másrészt a ’skorpió’ jelentésű szlovák szónak ugyanilyen történeti alakjai mutathatók ki: „ssčury” (t. sz., XVIII. sz.), „ssťúr” (1763), „ssťuri” (t. sz., XVIII. sz.), „ssturowe” (t. sz., 1758) {HSSJV:šťúr}, ill. mai šťúr {KSSJ} és štúr {SSJ} kettőssége. A korai šť [ʃc] > št [ʃt] disszimiláció adatolható a cs. šťourat ['ʃtou̯rat] ~ szlk. štúrať ['ʃtu:rac] ’turkál stb.’ szópárban is.
 
A Štúr csn. szlk. rokonnevei pl. Šturak, Šturala, Štúrala, Štúrik, Šťurek {DPnS}. — A ’patkány’ jelentés szinonim szlk. szavai, a krysa és a potkan esetében ugyanakkor ilyen változatosság nem tapasztalható. A szlk. Krysa csn. inkább vélhető szn.-i formának, vö. Krýsl, Krystek, Krystin, Krystoň, Krystová, Krsytuf csn.-ek. A Potkan, Potkaň csn.-et is a m. Patkány csn. {RMCsnSz} átvételének tarthatjuk. {DPnS} Emiatt a Štúr esetében is kevésbé valószínű a fent a 3.-nak megadott ’patkány’ jelentés, mint az előző kettőnek felsorolt.
 

{*} Demmel József: A szlovák nemzet születése. Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon. Kalligram, Pozsony, 2011. ISBN 978-80-8101-490-1. 50–53. oldal. — A forrásban a névkezdő S ~ Š írásmódja nem feltétlenül szöveghű.

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr223529373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.