Vö. szlk. Tekvička ['cekvitʃka] csn. {1}, amely a szlk. tekvica ['cekvitsa] ’tök’ szó -ka kicsinyítő képzős származéka. A termesztett növények neve rendszerint foglalkozásnévi értelmű: termesztőt vagy kereskedőt jelöl {RMCsSz:Árpa}. Alakváltozata a Tekvicska, amely a magyarosodás során gyakran bekövetkező depalatalizálódást (keményedést) mutatja, vö. hasonlóhoz Budinszky.
A több szláv nyelven a megfelelő szó első mgh.-ja (kemény) /i/, vö. cs. tykev, szb.-hv. tȉkva, or. ты́ква /tikva/. A szlovák /e/-t vélhetően a szláv eredetű m. tök szó visszahatása alakította ki. Ez a szlk. sajátosság – az -ica képzővel bővült hangtesttel együtt – segít azonosítani a forrásnyelvet a sokszor hasonló szláv alakok között.
{1} Vö. Jozef Gregor Tajovský: Veksľa [Váltó] (novella, 1900); Noviny občanov mesta Šurany, 2. ročník, 6. číslo (2011), p. 7
Hozzászólások