Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Gutyán

2020.11.14. 18:33 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: guta aszódszky galgaguta csővár gutyan guťan csuvarszki csuvarszky csuvárszki csuvárszky čuvarský čuvársky

Igen hosszantartó és néha két vagy három nemzedékre kinyúló vándorlásnak látszik egyik-másik népes jobbágycsalád útja. Ilyennek találjuk pl. a Gutyán család útját. Valószínűnek tartjuk, hogy valamelyik északi megyéből – mint örökös jobbágyok – már a 18. század elején útrakelnek, érintik Nógrád és Pest megyét. Itt Gután (Galgagutára gondolunk) megpihennek, s talán az öregek meg is fogódznak. A fiatalabbak azonban, amikor újabb lehetőség mutatkozik Békésben vagy a Bácskában, továbbmennek. Mintha ki is alakulna valamilyen gyakorlat, hogy a fiatalabb nemzedék tovább vándorol: az öregek pedig maradnak! A Csabára [Békéscsabára] érkezők felveszik a Gutyán nevet – minthogy Gutáról érkeztek. Egy nemzedék elmúltával a fiatalok újra továbbmennek, de most már viszik magukkal a Gutyán nevet. Így szóródik szét a Gutyán név Pest környékén,  Békés megyében és végül Nyíregyházán.

{TECsK: 154–155 (5:26)}

Gerlicky-Szuchács

2020.11.14. 16:29 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: száraz gerlicky gerlicki gerliczky gerliczki szuchács szuhács gerliczy gerlice kötélalj kölbös žinka kebľovka gerlistye

Igen tanulságos a Gerlicky-Szuchács származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őseit a 18. században Hrlicén [helyesen: Hrlicán] (magy. Gerlice, Gömör m.) Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat járták a városokat, valamennyi Szuchács világlátott embernek bizonyult. Amikor Petrikovics János toborzó útján eljutott Gömörbe, Károlyi pátensével ők is megismerkedtek. El is határozták, hogy csöndesen elhagyják falujukat és Nyíregyházára „szöknek”. Elhatározásukat rövidesen tett követte. Távozásukat az uradalom is kivizsgálta és aktázta.

A Nyíregyházára költöző élelmes Szuchács testvérek, közös gazdálkodást vezetve néhány év alatt, tekintélyes vagyon birtokába jutottak. Mikor felezésre került a sor, 1782-ben 20 ökrük, 10 tehenük, 15 lovuk, 200 juhuk és 4 kötélalj szállásföld volt a birtokukban. Az osztozkodás után az idősebbik bekapcsolódott a város ügyeinek az irányításába. 1802-ben ő vezette a város ügyeit és Miskolczi Mátyás főjegyző hathatós támogatásával keresztülvitték a város első örökváltsági akcióját a Gerliczky-Szuchács [sic!] család leszármazottai ma is élnek a bokortanyákon.

{TECsK: 153–154 (5:25)}

Gulyás

2020.11.01. 22:57 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gulyás juhász ihász kondás sluka szluka

A Gulyás család eredetét a Gömör megyei Slizskéről [helyesen: Slizké] (magy. Szelistye [helyesen: Szeleste, korábban: Szilistye] veszi. E különben jóhangzású magyar családnévben nem kell közvetlenül etnikai származást is látni. Az északi szlovák megyékből még a századforduló éveiben is igen sokszor láttunk levándorló, szolgálatot kereső szlovák szolgalegényeket, cselédlányokat, pásztorokat. Ezeket az alföldi, s főleg az élelmes tirpák gazdák szívesen alkalmazták. Hivatalos ellenőrzés, összeírások alkalmából sokszor megtörtént, hogy a gazda, ha ismeretlen pásztort fogadott állataihoz, nem tudta megmondani a nála szolgálatban álló cselédje, pásztora vezetéknevét. (Legföljebb keresztnevét.) Ilyenkor az ellenőrző közegek a bediktált keresztnévhez sokszor a ’foglalkozásnevet’ (Juhász, Gulyás, Kondás stb.) iratták be a papírokba. Másutt is előfordult, hogy a tanyákon szolgáló szlovák pásztorok, cselédek jó magyar vezetéknévvel íródtak be a névjegyzékbe. Ez történt pl. Szluka Tamás esetében is, akit az egyik összeírásban Kondás névvel láttak el az összeíró közegek.  

{TECsK: 153 (5:24)}

Gazso

2020.11.01. 20:58 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gáspár gazsó gazso gažo gašpar repište repistye

A régebben jobban ismert Gazso család tagjai a Bars megyei Repištéről szóródtak el az alföldi szlovák településű falvakban és városokban. Megtaláljuk őket Szarvason, Berényben [Mezőberényben], Csabán [Békéscsabán] és Nyíregyházán is. A Gazso családnév a Gáspár keresztnévnek becézett származékából alakult. A városhatárban egy régi legelő és tanyahely mint határnév őrzi emlékét (Gazsóu̯ka). 

{TECsK: 153 (5:23)}

Gál, Gallo, Gálik, Galád

2020.11.01. 13:56 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gallo gál galló galád galó gálik galát galáth galo gaľo taksás krasko poprocs poproč gócs gočovo kraskovo karaszkó

A tanyai és a városban lakó tirpák családok közt gyakran találkozunk a Gál, Gallo, Gálik, Galát és Galád nevekkel. Valamennyi változat visszavezethető a Gábor, Gábriel keresztnévre, illetve annak becézett továbbképzésére. 

A Gál családról tudjuk, hogy az a Gočovo (magy. Gócs, Gömör m.) községből származott le Nyíregyházára

A Gallo-ék mint évről évre lejáró aratómunkások, szintén Gömörből, kb. a 19. század közepén „maradtak vissza” és úgy vetették meg a lábukat a városszéli homokon (Poproč, [m. Gömörhegyvég, korábban Poprocs]). 

A Gálik családról tudjuk, hogy az a Gömör megyei Kraskovo-ról [m. Karaszkó] járt le aratni, egyikük sokat látogatta a nyíregyházi vásárokat is, mígcsak egyszer végleg ittfelejtette magát. 

A Galád családról tudjuk, hogy annak egyik tagja a Nógrád megyei Tomášovcéból [m. Losonctamási], míg a másik atyafia a szomszédos Točnicáról [m. Tósár] jött városi polgárnak. Az első éveket szolgálatban töltötte, később beházasodott egy itteni „taksás” családba és végleg ittmaradt. 

{TECsK: 152 (5:22)}

Figura, Trsztyánszky

2020.10.31. 23:47 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: figura trsztyánszky trstiansky nádassy

A ma élő tirpák családokból csak igen kevesen tudják már, hogy a Figura családnév alatt a tirpák családok egyik legnépesebb és legvagyonosabb tagját, a Trsztyánszky-akat (akik későbben Nádassy-ra magyarosítottak) kell érteni. A békési névjegyzékben szereplő Figura név alatt is ezt a családot kell keresni. Ez a körülmény felveti azt a kérdést, miért nem élnek és szerepelnek e nemesek saját nevükkel? Bizonyára megvolt az okuk rá. 

{TECsK: 152 (5:21)}

Gyuris, Gyureskó, Gyurjan

2020.10.31. 21:50 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gyuris gyuraskó gyureskó gyuriskó gyurjan gyurján gyuran gyurán ďuriš ďureško ďuriško ďurian ďuran ďuraško

A Gyuris család származás tekintetében szintén a vagyonosabb békési jobbágygazdák sorába tartozott. Tagjaikat azonban megtaláljuk Csabán [Békéscsabán], Szarvason, Komlóson [Tótkomlóson], Nagylakon (Romániában), s Nyíregyházán is. Családnevük a szlovák Gyuraj (György) keresztnévnek becézett formájából alakult. Rendkívül igénytelen, de szorgalmas és takarékos tagjai voltak.

Ugyanennek a keresztnévnek a becézett formájából alakultak a többi, Nyíregyházán is igen gyakori Gyuresko, Gyurjan családnevek.

{TECsK: 151–152 (5:20)}

Duljanszky

2020.10.31. 18:48 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: dula gyula duljanszky duljánszki duliansky doliansky doljánszki doljánszky dolánszki dolánszky doľany dolyán

A békési családok sorában a Duljanszky család helyzete igen érdekes. Eredetileg valamikor ők is Csabán [Békéscsabán] laktak, de a családfő – Gyulára való házasodásával – kiszakadt a csabai családok közösségéből. Igen tanulságos, hogy amikor Nyíregyházára költöztek, az összeírásokban, az anyakönyvekben is egyöntetűen származáshelye szerint Duljanszky (= Gyulai)-nak nevezi mindenki.

{TECsK: 151 (5:19)}

Celovszky-Turcsán

2020.10.25. 17:15 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: turcsán cselovszki cselovszky celovszky celovszki čelovský turčan csall cselfalva cselej túróc čelovce čeľovce turiec

A nógrádi és gömöri családok szimbiózisát példázza a Celovszky-Turcsán család, akik minden valószínűség szerint Petrikovics János pótlólagos toborzása nyomán határozták el magukat az átköltözésre. Ennek valószínűségét igazolja az is, hogy a szállásföldjüket a Pázsitok peremén kapták, tehát jóval kijjebb, mint a békési „foglalók”.

{TECsK: 151 (5:18)}    

Cirják

2020.10.25. 12:11 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: cirill kirill szirák cirák cirjék cirják szirják czirják czirjék

A tirpák családok közt voltak olyanok is, akik a „valach kolonializáció” ivadékainak mondhatók. Erre bizonyíték a Cirják család neve. Családnevük az ukrán-valach Cyril keresztnévből formálódott. Mai életformájukban teljesen átvették a tirpák földművelés, földszeretet minden hagyományát, s teljesen felszívódtak a „tirpák” népcsoportba.

{TECsK: 151 (5:17)}

Cinkotszky

2020.10.25. 00:08 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: cinkota cinkotszky cinkotszki cinkotský czinkóczky czinkóczki czinkócz

A Bánszky családhoz hasonlóan hosszú vándorutat tettek meg az Alföldön a – valamikor szintén jónevű és vagyonos – Cinkotszky család tagjai. Valahonnan Észak-Gömörből, egy juhtenyésztéséről híres faluból indultak útnak. Nem menekültek, csak hajtották maguk előtt a juhot, mindig arra, amerre jó legelő ígérkezett. Így értek el Cinkotára. A pesti vásárban eladták a juhot és házat-telket vásároltak. Megpróbáltak gazdálkodni. Azonban a juhászathoz szokott életformájuk nem hagyta őket nyugodni, s újra továbbmentek. Lejutottak Szarvasra. Itt is inkább csak juhtartásból éltek. 1754-ben Szarvast is elhagyták, s átmentek Nyíregyházára. Közben megöregedtek és abbahagyták a juhászatot. A nevük elárulta, hogy valamikor Cinkotáról jöttek. A hagyomány szerint a leszármazottaik még évtizedekig tartották a rokoni és baráti kapcsolatokat a korábbi lakóhelyükkel. Ma már a család – férfiágon – kihalt, csak emlékük él az idősebb gazdák között.

{TECsK: 150–151 (5:16)}

Brtka

2020.10.24. 23:06 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: brtka brťka sonkolyos

A jónevű és vagyonos családok mellett nem hallgathatjuk el a szegényebb sorsúakat sem. Számban és népszerűségben igen kedvelt volt a tirpákok sorában a Brtka család. Gömörből származtak le az Alföldre, leszármazottaikat meg lehetett találni úgy Csabán [Békéscsabán], Szarvason, a Bácskában, Vajdaságban, mint Nyíregyházán. Ügyes fúró-faragó, ácsmunkához, barkácsoláshoz értő, élelmes munkás népek voltak. A hagyomány szerint őseik valamikor sonkolyos mesterséget folytattak, ezért szóródtak szét az egész Alföldön, még a magyar falvakban is. 

{TECsK: 150 (5:15)}

Bogár

2020.10.24. 22:01 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bogár bugár lipovec

A Bogár (az összeírásokban és az anyakönyvekben sokszor Bugár) családnévnek régebben szintén jó zengése volt. Őseik a Gömör megyei Lipovecről (Gömörlipóc) kerültek le Csabára [Békéscsabára], onnan Komlósra [Tótkomlósra], s végül Nyíregyházára.

{TECsK: 150 (5:14)}

Bencs, Bencsik

2020.10.24. 21:27 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bencsik bencs bencsó benč benčík benčo

Ugyancsak a Benedek névből alakult a Bencs és Bencsik családnév is. Ez a család is Nógrádból jutott le előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Szarvasra, s legvégül Petrikoviccsal Nyíregyházára. Tagjaik kezdettől fogva jónevű gazdák voltak, értettek a vagyonszerzéshez.

{TECsK: 150 (5:13)}

Benkó, Benke, Benkő, Benka

2020.10.24. 16:16 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: benedek benkő benjámin benkó benko benke benkei benkey benka beňka beńka beńko

A Benedek keresztnévből fejlődött a Benkó, Benke, Benkei és Benkő családnév. A Nógrád megyei szlovák és palóc családok körében igen gyakori családnév. Viselőiket nem is igen lehet etnikailag megkülönböztetni. Forrásaink szerint e családnevek viselői sem származtak ugyanazon helységből. A Benkó család egyik őse a Nógrád megyei Senné [m. Nógrádszenna] községből került le Szarvasra, s onnan Petrikovics János hívása révén Nyíregyházára. Egy másik ág (Benke) a Gömör megyei Hostišovcéról (Gesztes) jött le az Alföldre. Idők folyamán a családok egyik ága elmagyarosodott és a nevét Benkőnek kezdte írni. A hagyomány szerint egyes tagjaik ügyes mesteremberek, vásárokat látogató kereskedők voltak. Kitűnően értettek a bőrcserzéshez, készítményeiket külföldi cégek is szívesen vásárolták. Voltak köztük olyanok is, akik rézművességgel foglalkoztak, ez Nyíregyházán igen kifizetődő mesterség volt. Évtizedek során tekintélyes vagyont gyűjtöttek össze, s ennélfogva a város vezetésében is komoly szerepet játszottak. Egyik leszármazottjuk, Benkő István 8 éven át a város főbírói tisztségét is viselte. Az ő ideje alatt harcolta ki a város az örökváltságot. 

{TECsK: 149 (5:12)}

Batta (Bata, Bató, Batiz, Bóta, Botta, Botto)

2020.10.24. 13:14 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: batiz bato batta bóta botta bató bota botó botto

A Batta (az összeírásokban sokszor csak Bató, vagy Botó, Bota) család egyik őse Békéscsabáról, hivatalos elbocsátó levéllel érkezett Nyíregyházára.

{TECsK: 149 (5:11)}

Barta, Bartos, Bartók

2020.05.18. 23:02 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bartók barta bertalan bartos ptolemaiosz bartoš talmai tolmai bartolomeus bartolomej lentvora lentő

A Barta, Bartos, Bartók családnevek a latin Bartolomeus keresztnévből formálódtak családnevekké. A régebbi Nógrád megyei összeírásokban sokszor forulnak elő ezek a jobbágynevek. A Nyíregyházára sodródott családok is a Nógrád megyei Lentvoráról kerültek le, több egymásutáni rajokban először Szarvasra, majd onnan Nyíregyházára. Lentvora másnevű jobbágyokat és zsellércsaládokat is bocsátott az Alföldre.

{TECsK: 149 (5:10)}

Bánszky

2020.05.18. 21:24 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: varga bánszki bánszky bánsky

Vannak családok, amelyek elég nagy kerülővel tették meg a [Nyíregyházára] idevezető utat. Ebbe a kategóriába tartoznak a Bánszky család leszármazottai. Valamelyik északi megyéből indultak el délnek. Mint örökös jobbágyok, „menekültek” a földesúri járom alól, s hogy nyomukat ne találják meg, a korábbi Varga nevüket is elhagyták. Átkelve az Ipolyon a Nógrád megyei Bánkon állapodtak meg először. Néhány évi ittartózkodás után lementek Csabára, innen rövidesen Berényben kötöttek ki. A család gyarapodásával a házas fiak 1754-ben elváltak egymástól, s az egyik átköltözött Nyíregyházára. Ezek megtartották a korábbi Bánk községre emléleztető Bánszky családnevet.

{TECsK: 148 (5:9)}

Bálint

2020.05.17. 23:18 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bálint

A Bálint név a latin Valentinus lerövidített változatából vált családnévvé. Mindkét család [nyíregyházi] tagjai elég korán, már 1754 óta a város polgárai, ők Tótkomlósról, mint szabad költözködésű jobbágyok jöttek át a Károlyi birtokra.

{TECsK: 148 (5:8)}

Balla

2020.05.17. 22:52 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: barnabás baló balla balo baľo

A Balla (egyes összeírásokban: Balo) családnév szintén keresztnévből eredt, Bálintból alakult családnévvé.

{TECsK: 148 (5:7)}

Balázs

2020.05.17. 21:15 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: balázs baláž balaž

A Balázs (Balás) családnév mind a múltban, mind a jelenben gyakori a városban [azaz Nyíregyházán]. Keresztnévként is szívesen vették fel egyes családokban. A 18. században a nógrádi tizedjegyzékekben is gyakrad találkozunk Balázs névvel. A békési névjegyzékben is 4 családdal képviseltetik magukat: egy család Szarvasról, három pedig Berényből költötött át Nyíregyházára. Tudomásunk van róla, hogy a Balázs család népes rajokat bocsátott le a bácskai szlovák kolóniákba is. A hagyomány szerint, sok ügyes mesterember került ki a soraikból.

{TECsK: 147 (5:6)}

Babinszky

2020.05.16. 23:27 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: babinszky babinszki babinský babinski

A Babinszky család eredetét szintén a Zólyom megyei Babinán kell keresni. Ők azonban megelőzték a Babicékat, mert már jóval korábban lehúzódtak Békés megyébe; előbb Csabára, később Berénybe, majd onnan Nyíregyházára. Rokonságuk Békésben maradt.

{TECsK: 147 (5:5)}

Babic

2020.05.16. 22:51 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: babic

A Babic család később érkezett, a Zólyom megyei véglesi [szlk. Vígľaš] uradalomból költözött Nyíregyházára, a gyetvai lázok (állattartó szlovák hegyitanyák) vidékéről. Azt tartják róluk, hogy lótenyésztésben jeleskedtek.

{TECsK: 147 (5:4)}

Arnovszky

2020.05.16. 22:27 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: arnold arnovszky arnovszki arnócki arnócky arnóczki arnóczky arnovský arnocký

Az Arnovszky (később: Arnóczi) családnév ma már nem igen fordul elő a tirpák családok között. E családnév viselői azonban szerepelnek a Békés megyei jegyzékben és az 1753. évi összeírásban is. Valószínűnek tartjuk, hogy a család a Borsod megyei Arnót községből húzódott le Szarvasra, s onnan Nyíregyházára. Az Arnovszky név minden bizonnyal útközben felvett családnév, korábban valamelyik északi megyében laktak, s amikor útnak eredtek dél felé, Arnót és Szarvas csak állomáshelyeket képeztek számukra. Korábbi családnevüknek nincs nyoma. A ’szabad menetel’ jogát Szarvason szerezték meg.

{TECsK: 147 (5:3)}

Adami

2020.05.16. 21:05 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: adami adamik adamík ruzsiak ružiak

Az Adami család régi, szintén Békés megyéből érkező jobbágygazdák sorába tartozott. Ez a családnév is keresztnévből vált családnévvé. Az Adami név különben ismeretes nyugat- és közép-Szlovákiában is. Régebbi levéltári feljegyzésekben sokszor Adamuw néven tartják számon őket. Minthogy Békéscsabán és Szarvason is vannak hasonló nevű családok (Adami, Adamik), úgy véljük, hogy közvetlenül Békéscsabáról költöztek át Nyíregyházára. Kezdettől fogva tekintélyes és jónevű gazdák voltak, egyik ősüket 1757-ben bírónak is megválasztották. Egyes családokat kettős névvel, Adami-Ruzsiak néven is illették, valószínűleg valamelyik olyan gazdát tisztelték meg ezzel a névvel, akinek a felesége Ruzsiak családból származott.

{TECsK: 147 (5:2)}

süti beállítások módosítása