Onomastikion

A Balázs (Balás) családnév mind a múltban, mind a jelenben gyakori a városban [azaz Nyíregyházán]. Keresztnévként is szívesen vették fel egyes családokban. A 18. században a nógrádi tizedjegyzékekben is gyakrad találkozunk Balázs névvel. A békési névjegyzékben is 4 családdal képviseltetik magukat:…

Az Antal családnév korábbi keresztnévi eredetét nem kell külön bizonyítanunk. Igen gyakori ez a családnév Nógrád és Gömör megyében is. Kiderítettük, hogy a 18. század elején Rimavicáról (Rimóc-ról) vándoroltak le Békés megyébe, Békéscsabára. Egyházi anyakönyvi kimutatások szerint e család ősei…

Többes eredetű m. csn. {CsE:Gácsi} {RMCsSz:Gácsi} 1. A Nógrád vm.-i Gács (ma Halič, Szlovákia) vagy a szomszédos Gácsfalu (ma Stará Halič, Szlovákia) településre utaló, -i képzős m. lakosnév. A településnév a 2. pontban említett hn.-vel párhuzamos etimológiájú, esetleg a…

Foglalkozásnévi eredetű m. csn., amely az elsőnek elnevezett búzával kapcsolatos elfoglaltságára, búza termesztésére, őrlésére, szemes búza vagy búzaliszt árusítására, kereskedésére utalt. {CsE:Buzás} {RMCsSz:Búzás} Az elérhető XIX. sz.-i adatok alapján…

Népnévi eredetű m. csn. A m. török alapszava eredetileg a nem kipcsak ágba tartozó törököt (tehát pl. nem kunt, besenyőt) jelölt, a XV. sz.-tól pedig egyre inkább oszmán-törököt (akik szintén nem kipcsakok, hanem oguzok). Kázmér Miklós csn.-ként először 1409-ből adatolja,…

Képzőtlen m. apanévi csn., amelyet az ugyanilyen nevű személyek leszármazottai kaptak megkülönböztető névül. A m. István szn. a lat. Stephanus formán keresztül a gör. Στέφανος /Sztefanosz/ névre megy vissza. Ez utóbbi a ’koszorú, korona; díj, kitüntetés, dísz’…

Magyar csn., amely képzőtlen apanévként lett Máté nevű személyek leszármazottainak megkülönböztető neve. A m. Máté egyházi szn. már korán, az Árpádok és az Anjouk alatt igen népszerű lett a lat. Matthæus szn. magyarosodásaként az evangélista apostol tisztelete révén. A lat. névalak a bibliai gör.…

Magyar csn. Első csn. adatait Kázmér Miklós a köznévi megjelenésével egy időben, a XVII. sz. második feléből adatolja, amely egybe esik a kurucmozgalom kezdeteivel. Ennek megfelelően a legkorábbi alakulásai foglalkozásnévi értelműek lehettek előbb ’szabadcsapat tagja, bujdosó…

Magyar -i melléknévképzős lakosnév, amely egy Hollós nevű településről való elszármazásra, az ottani kapcsolatokra, az ott lévő birtokra utal {CsE:Hollósi} {RMCsSz:Hollósi}. Ilyen ’hollóban bővelkedő’ jelentésű hn. több helyen megtalálható a magyar nyelvterületen, ilyen…

Magyar csn., amely több név egybeesése. 1. A tkp.-i Györi ~ Györy csn. -i képzős apanév, amelyet Györ (v. Gyür) szn.-et viselő személy leszármazottai kaptak megkülönböztető névként. Az alapszn. a m. György (< lat. Georgius < gör. Γεώργιος /Geórgiosz/ <…

Képzőtlen magyar apanév, amelyet azonos szn.-ű leszármazottak kaphattak meg megkülönböztető névül. Több név egybeesése lehet. {CsE:Bencze} {RMCsSz:Bence,Bencse} 1. A tkp.-i Bence szn. a Vince szn. alakváltozata, mert a lat. Vincentius (< lat. vincens ’győző, aki győz’ +…

Magyar eredetű csn. A m. tanács ’javaslat, figyelmeztetés’ köznév legkorábbi adatai szn.-i használatúak: 1213/?: Tanals, 1229/?: Thanalchu {EWUng:tanács}. Csn.-vé így egyrészt képzőtlen apanévként lett, azaz Tanács nevű személy leszármazottai kaphatták megkülönböztető…

Végső soron n. eredetű, vö. n. Mat(t)heis [ma'tʰai̯s] csn. Ez utóbbi a n. Matthias ’Mátyás’ szn. alakváltozatával azonos képzőtlen apanév {DuFam:Mattheis, Matthias}. A felföldi németek révén kerülhetett a szlk., ill. a m. névkincsbe; a szlk. írásformája Matajs {DPnS}. Az…

1. Magyar csn. a m. bunda ’prémkabát’ közszóból. Jellemző viseletre utaló ragadványnév vagy szűcs értelmű foglalkozásnév lehet. {RMCsSz}   2. Nyugati szl. csn., vö. cs. Bunda, le. Bunda, szlk. Bunda {DPnS}. a) Bun- kezdetű szn.-ek (pl. Buni- ’zajong; lázít’…

Kettős név, az előtag az anya, az utótag az apa vezetékneve. Ezt a névalakot részleges magyarosítási céllal vette fel Zsilinszky Endre Kálmán a vitézi rendbe való 1925. évi felvétele kapcsán {1}. Zsilinszky Vö. szlk. Žilinský ['ʒiʎinski:] csn. {DPnS}, amely a szlk. Žilina…

1. Magyar képzőtlen apanév az azonos hangzású Csicsman szn.-ről. Ez török eredetű, vö. oszm. Şişman csn. szn. < şişman 'kövér, dagadt' mn. Mivel szn.-ből lett hn.-ként már a XIII. sz. végén előfordul (1272: Cziczman, ma m. Csicsmány, szlk. Čičmany), a forrásul szolgáló…

Magyar csn., amely a r. m. köböl 'kút, forrás fabélése, fából készült káva; szemes termény mérésére szolgáló űrmérték, mérő (2–4 véka, pozsonyi ~ 62,5 l, pesti ~ 93,75 l); 1/4 akónyi folyadékmérték (10 pint, 16 icce, ~ 10,5–21,5 l, legtöbbször 13,43 l); ilyen…

Magyar csn., amely a r. nyj. göböly ~ göböl ’hízómarha; ilyen állatokból álló csorda’ fn. -s mn.-képzős származéka {RMCsSz:Göböl}, {MNyTSz:Göböly}. A motiváció foglalkozásnévi: göbölypásztor vagy göbölyökkel kereskedő {RMCsSz:Göbölyös}, {MNyTSz:Göbölyös}. Az -s…

Magyar lakosnév a Zsolna (szlk. Žilina, n. Sillein) hn.-ről. Írásváltozatai: Zsolnai, Solnai, Solnay. Szlovák megfelelője a Žilinský ['ʒilinski:], amelyből a m. Zsilinszki, Zsilinszky csn. is lett. Magyarországi szlovák névként a névmagyarosításon és a házasságon kívül…

1. Magyar foglalkozásnév a m. szabó ’ruhakészítő’ fn.-ből. A korai (XIV–XV. sz.-i) csn.-ek esetén egy másik jelentésű foglalkozás-, ill. jogállási név, avagy ugyanilyen szn-re visszamenő képzőtlen apanév is számba vehető: ’adót, bírságot, törvényt,…

Magyar lakosnév valamely Rudna (Gömör, Torontál, Túróc vm.) vagy Rudnó (Bars, Nyitra vm.) hn.-ről {RMCsSz:Rudnai}, a Divék nembéli Rudnay cs. esetén Divékrudnó (r. Nyitrarudnó, Rudnó; szlk. Nitrianske Rudno) településről. Alakváltozata: Rudnai. Szlovák megfelelője: Rudňanský,…

Magyar lakosnév a m. Aszód hn.-ek egyikéről (Komárom, Pest vm.) {RMCsSz:Aszódi}. Változata. Aszódy. Magyarországi szlovák vonatkozásban a volt Pest vm.-i Aszód jön szóba, mivel ez a település az Alföldre irányuló szlovák betelepülés köztes állomása volt. Ez esetben a név lehet az azonos értelmű…

A m. Vági – a Vághi, Vághy írásvariációival együtt –magyar eredetű csn., eredete lehet {CsE:Vági}: Elsősorban a volt Sopron vm.-i Vág településnévből származó lakosnévnek tartják.’A Vág folyó környékére való, onnan elszármazott’ értelmű…

1. Talán magyar csn., amelyre az alábbi etimológiák vázolhatók.a) A Spiró (Spira, vagy más hasonló) szn. -i képzős származéka. Az -ói > -ai > -i fejlődéshez vö. Mácsó hn. ~ Mácsa hn. :> Mácsai csn. ~ Mácsi csn. {RMCsSz:Mácsai, Mácsi}. Az -i szerepe apanévképzői…

Magyar lakosnév a m. Bikszád hn.-ről (Szatmár vm., ro. Bixad, Satu Mare) {RMCsSz:Barkóci}. Változata: Bikszády.Hasonló nevek, amelyek átváltozhattak ilyen alakúvá (és viszont):m. Bikszárdi, Bikszárdy lakosnév < m. Bikszárd hn. (Pozsony vm., szlk. Buková, r. Biksárd)m.…