A germán és szláv szn.-adást a korai időktől kezdve sok közös vonás jellemezte, többek közt a szóösszetétellel keletkezett, ún. kéttagú szn.-ek, mint a mai m. utónevek közül pl. a n. eredetű Adal-bert, Bern-(h)árd, Hen-rik, Kon-rád, Raj-mund stb. A közös sajátosságok miatt a kéttagú névadás részletei a Kéttagú szláv személynevek szócikkben olvashatók, ebben a bejegyzésben csak a germán specifikumokat, hangsúlyokat részletezzük.
A bővebb források miatt a germán névadás a szlávnál jobban korszakolható. Ez a korszakolás talán (a vége feltétlenül) a szláv nevekre is alkalmazható. A legkorábbi réteget a pogány egytagú szn.-ek (pl. a.-sz. Hengist és Horsa) alkotják. Ezeket a népvándorlás korában szorítják ki a kéttagú szn.-ek, amelyek használatban voltak a nemzetségi korszak végéig, azaz a feudalizmus kialakulásáig. Ekkortól ismét az egytagú névadás tört előre, elsőnek a feudalizmus presztízsnevei révén (pl. királyok, lovagregények nevei), majd a keresztyén névadás uralkodóvá válásával (szentek és mártírok nevei).
A germánokra is jellemző volt, hogy a kéttagú szn.-eket az időszak végén familiáris használatban lerövidítették, jellemzően az első, hangsúlyos tagjukra (pl. germ. *Friþu-rikijaz ’béke + uralkodó, hatalmas’ > a. Frederick, n. Friedrich :> a. Fred, n. Fried), illetve (főként a n. területen) kicsinyítő képzővel továbbképezték (pl. n. Fried + -z > Fritz).
A germánoknál – a szlávokhoz képest– a kéttagú szn.-ek inkább kifejezték a családi és nemzetségi viszonyokat. Így a leszármazottak „örökölhették” a szülő nevének egyik tagját (akár egyet az apától, egyet az anyától is), az azonos tagok vagy alliteráló nevek kifejezhették az azonos nemzetségi csoporthoz (családhoz, nagycsaládhoz) való tartozást. Ezért a germán kéttagú szn. a szlávoknál „absztraktabbak” voltak, kevésbé lehet a két tag kapcsolatát egy közös jelentéssel felruházni, azaz szintagmaként, hiányos mondatként felfogni (pl. a germ. *Friþu-rikijaz -t mint ’*békés uralkodó’ vagy ’hatalmas béke’). — Az absztraktságot erősíti, hogy a szlávoktól eltérően a germán névtagok nem különböztek szófajok szerint:mind névszó (fn. vagy mn.) volt.
Az alábbi táblázatban megadjuk a kéttagú szn.-k leggyakoribb germán elemeit a rekonstruált germ. hangalakok sorrendjében. Emellett a jelentésen kívül megadjuk a legjellemzőbb jelenkori német és angol, illetve † jellel jelölve a történeti alakvariánsokat. — NB. A bekövetkezett hangváltozások miatt több eredetileg eltérő elem is eredményezhetett azonos mai hangalakot, vö. Al- < *albiz, *alja, *allaz; Ot- < *ahtaz, *audaz; *baldaz, *waldaz > -alt ≠ Alt- < *aldaz stb. Ezek közül a legjellemzőbbekre a táblázatban felhívjuk a figyelmet.
Germán szóalak |
Jelentés |
Elő- |
Utó- |
Névforma ○ Egyéb információ |
*afala- |
erő |
+ |
– |
ósz. Aval- |
*aġiz fn.; *aġlijaz mn. |
gyötrel(e)m(es); gyűlölet(es); félel(e) m(etes), rém(es) |
+ |
– |
†Agil-, †Agi(n)-, n. Ein-, Ell- ○ Később átértelmeződik az *agjō folytatóivá; vö. még *ainaz, *aljaną |
*aġjō |
(kard)él, hegy, csúcs |
+ |
– |
Eck-, Eg- |
*aht- |
? gyűlölt, félt |
+ |
– |
†Act-, †Oct-, †Oht-, é. germ. Ot- (vö. norv. Ottar) ○ Vélhetően az *aġiz szóval azonos tövű ige participiuma |
*ainaz |
egy; egyedüli, egyedülálló |
+ |
? |
n. Ein- ○ Vö. *aġiz |
*aiwaz |
törvény, jog, szokás(jog), rend |
+ |
– |
†Eu-, †Eo-, E(w)-, Er-, n. E(h)r- ○ Vö. még *aizō |
*aizō |
tisztelet; becsület, tisztesség |
+ |
? |
Er-, n. E(h)r-, †Er(a)n- ○ Vö. még *aiwaz, *arô (*arn-), *irmina- ~ *ermina-, *harjaz |
*albiz |
tündér, manó, lidérc |
+ |
? |
Alf-, Al- ○ Vö. még *alja, *allaz; egyetlen utótagi használat: Vestralpus alemann király |
*aldaz |
felnőtt; öreg |
+ |
– |
n. Alt-, a. Ald- ○ Vö. *baldaz, *waldaz utótag |
*alja |
más; idegen |
+ |
– |
n. fr. Ali- ○ Vö. még *albiz, *allaz |
*aljaną |
erő, erély, bátorság, mersz; hév, buzgalom |
+ |
? |
n. Ellen- ○ Vö. még *aġlijaz |
*allaz |
mind(egyik) |
+ |
– |
†Ala- ○ Vö. Alarik |
*amala |
rátermett, derék < ? dolgos |
+ |
– |
n. Am(e)l-, a. fr. Amal- ○ Később a k. gót királyi Amal (n. Amelung) nemzetségre utalva |
*angilaz |
angol; angyal |
+ |
– |
n. Engel-, a.-sz. Angil- ○ Eredetileg az angol törzsnévre utalhatott, a keresztyénség megjelenésével az angyal értelem lépett be. A n.-ben az *ingwjō folytatója is lehet. |
*ansuz |
áz ‹isten› |
+ |
– |
Os-, fr. Ans- ○ Vö. ósz. ōs ’ua.’, amely a n.-ben és az a.-ban is folytatódik |
*aþalaz mn.; *aþalą fn. |
nemes, előkelő; (nemesi) leszármazás, nemzetség |
+ |
– |
n. Adel-, a. Ethel-, a.-sz.. Æðel-, Al- |
*arbijô |
örökös |
+ |
? |
n. Erb-, a. †Erf-, Er- ○ Esetleg ritkán utótagként |
*arô (*arn-) |
sas |
+ |
– |
Arn-, Ar-, n. Ehre(n)- ○ Vö. még *aizō, *irmina- ~ *ermina- |
*askiz |
kőris; lándzsa ‹kőrisből› |
+ |
– |
†Asc-, †Ask- |
*audaz |
jólét, gazdagság; birtok |
+ |
– |
n. Ott-, a. Ed-, a.-sz. Ēad- |
*austrô |
kelet; Austrô ‹istennő› |
+ |
– |
†Aust(r)-, †Aur-, †Ost(r)- |
*badwaz |
viszály, harc |
+ |
+ |
n. Bath- |
*balþaz |
merész, bátor |
+ |
+ |
Bold-, -(b)old ○ Vö. még *waldan |
*berhtaz |
fényes |
+ |
+ |
Ber-, -bert, a. -bright ○ Vö. még *berô |
*berô (*beran-) |
medve |
+ |
– |
Ber(n)-, a.-sz. Bēorn- ○ Vö. még *berhtaz |
*bilją |
(csata)bárd, szekerce, (hajlott pengéjű) kard |
+ |
– |
Bil, n. Biel- |
*blīþiz |
vidám, derűs, nyájas |
+ |
– |
n. Blied-, a. Blith-, †Blid- |
*brandaz |
tűz; zsarátnok, fáklya; ‹átv.› kard |
+ |
+ |
Brand-, -brand, n. -bran(d)t |
*briġdilaz ? |
kantár, gyeplő |
+ |
? |
n. Britt- ○ Talán az -il- képző elhagyásával |
*brūnaz |
barna; csillogó |
+ |
+ |
Brun-, n. Brün-, -brun |
*budô |
1. ‹ósz.› parancsoló, úr; 2. ‹n.› követ, hírnök |
+ |
? |
n. Bot(h)(e), Bod(e) |
*būô |
lakos |
+ |
? |
an. Bö-, an. Boj- ○ < ósz. bōio |
*burġz |
vár, erődítmény; erődített város |
+ |
+ |
Burg-, Burk-, -burg, †-burga |
*burdą |
deszka, palánk; ‹itt:› fapajzs |
– |
+ |
-bord, -bort |
*daġaz |
nap ‹napszak› |
+ |
+ |
Dag(a)-, -dag |
*eburaz |
vadkan |
+ |
– |
Eber-, a.-sz. Eofor-; †Eb(u/o/a)r-, †Ever-, †Epar- |
*erkan- ? |
szilárd, erős; kiváló, kiemelkedő, rendkívüli; előkelő, fenséges, nemes, tiszta, szent |
+ |
– |
†Ercan- †Erchen-, †Arc(h)an-, a.-sz. Eorcen- ○ Vélhetően *Tīwaz (Teiws, Tīw, Týr, Ziu) isten melléknevére utaló teoforikus elem |
*erlaz |
nemes, előkelő ember |
+ |
– |
Erl-, a.-sz. Eorl- |
*ermina |
→ *irmina- ~ *ermina- |
|
|
|
*erþō |
föld, talaj |
+ |
? |
n. Erd- |
*falkô |
sólyom |
– |
– |
n. Falk(e )< ón. Falco |
*faraną |
utazik |
+ |
+ |
†Far(a)-, †-far(a), Fer(i)-, -fer ○ Vö. még *fardiz; n. Fehr < ón. Fero |
*fardiz |
utazás |
+ |
? |
Fart-, Fard-, ? Ferd- ○ Vö. még *faraną |
*fastuz |
szilárd, biztos, megingathatatlan |
+ |
– |
Fast- |
*felu |
sok, nagyon |
+ |
– |
Fili-, Phili-, †Fil(u/o)-, n. Fiel- |
*frawjaz, *frawjô hn.; *frawjǭ nn. |
úr; hölgy, asszony |
+ |
– |
†Fraw-, †Fro(w)-, †Frea-, †Fri- ○ Teoforikus, l. Freyr, Freyja; vö. még *frōdaz |
*friþuz |
béke, békesség; (fegyverektől való) védelem |
+ |
+ |
n. Fried-, -fri(e)d, -fred, -fert, a.-sz. Frithu-, Frede- |
*frōdaz |
okos, bölcs, tapasztalt |
+ |
– |
Frod(e)-, Frot-, n.-an. Frodde ~ Frödde, n. Froh- ○ Vö. *frawjaz |
*frumô |
első → ‹óa.› kezdet; ‹ófn.› haszon, nyereség, áldás, szerencse |
+ |
– |
Frum-, From- n. Fromm- |
*fulką |
nép, sokaság, sereg |
+ |
+ |
†Folc-, †-folc, †Fulc-, n. Volk- (Vol[l]-, Folk-, Folg-) |
*ġailaz |
jókedvű; izgatott; felfuvalkodott |
? |
? |
|
*ġaistaz |
szellem; elme; rém(kép) |
+ |
+ |
Gast-, -gast ○ A n. kivételével a *ġastiz mellett lehetséges etimológia |
*ġaizaz |
dárda, lándzsa |
+ |
+ |
n. Ger-, -ger, a. -gar |
*ġangaz |
járás, menés, út(vonal) |
+ |
+ |
Gang-, -gang |
*ġardaz |
kerítés, sövény; udvar; kert |
+ |
+ |
Gard-, -gard, -gart |
*ġastiz |
idegen, vendég |
+ |
+ |
Gast-, -gast ○ Vö. *ġaistaz |
*ġautaz |
gaut ‹törzs› |
+ |
+ |
n. Goss- (Göss-, Gess-); †Gaud-, †Gaut-, †Gaus-, †Got-, †Goz-, †-gaud, …, †-goz ○ Vö. *ġudą |
*ġawją |
vidék, táj; tartomány, kerület |
+ |
? |
n. Gai- |
*ġēbǭ |
ajándék |
+ |
+ |
Geb-, Gib-, a.-sz. -gifu (-gyfu), -gif |
*ġeldą |
fizetség; pénz; áldozat, felajánlás |
+ |
+ |
Geld-, Gelt-, Gild-, Gilt-, -gelt, -gild, n. Gel(l)- |
*ġīslaz |
túsz, kezes(ség), zálog, biztosíték |
+ |
– |
Gisel-, Gisil- |
*ġrīmô |
maszk; sisak |
+ |
– |
Grim-, †Krim- |
*ġudą |
isten |
+ |
– |
God-, Got-, n. Gott-, an. Gode- (Göde-) ○ Vö. *ġautaz |
*ġulþą |
arany |
+ |
? |
Gold- |
*ġumô |
férfi |
+ |
– |
Gum-, Gom- |
*ġunþiz |
harc, csata |
+ |
+ |
Gund-, n. Gunt-/Günt-, ónorv. Gunn-, -gund, a.-sz. -gyð |
*haġô |
sövény, kerítés |
+ |
– |
Hag-, Hah-, Hach- |
*haþuz |
harc, csata |
+ |
+ |
Had-, n. Ha-, n. Hed-, -had |
*harduz |
kemény, erős |
+ |
+ |
n. Hart-, n. -(h)ar(d)t, n. -ert, -hard |
*harjaz |
had, sereg; ‹ónorv.› harcos |
+ |
+ |
n. Her-, Har-, †Ari-, -her, ónorv. -arr ○ Vö. még *aizō |
*helmaz |
sisak, védőfelszerelés; ‹átv.› védelem |
+ |
+ |
Helm-, -(h)elm |
*hlūdaz, *hlūþaz |
hangos,, híres |
+ |
– |
n. Lot-, Lud-; †Chlod(o)-, a.-sz. Hloth- |
*hrabnaz |
holló |
+ |
+ |
ósz. -hram, n. -ram ○ Alakváltozata a *hramnaz, amely az ószászban maradt fent. |
*hramnaz |
→ *hrabnaz |
|
|
|
*hrōþiz, *hrōþaz |
dicsőség, hírnév |
+ |
+ |
Ro(d)-, -rod, n. Ru(d)-, Rü(d)-, a.-sz. Hroth-, Hrod- |
*huġaz |
gondolat, értelem, szellem |
– |
– |
Hugo, n. H(a)uch, H(a)uck, H(a)ug |
*hūn |
medvekölyök |
+ |
|
Hun-, Hum- |
*irmina- ~ *ermina- |
egész, teljes; nagy, erős |
+ |
– |
Irm-, Erm-, Em(m)-, n. Ehren-, a.-sz. Eormen-; †Arm-, †Herm- ○ Vö. még *aizō, *arô (*arn-) |
*īsarną |
vas |
+ |
– |
†Isan-, †Isen-, a. Ise(n)-, n. Eisen- |
*kōniz |
merész, bátor |
+ |
– |
Kon- (Con-), n. Ku(h)n-, n. Kü(h)n-, a.-sz. C(o)en- |
*kunją |
rokon(ság), család,nemzetség |
+ |
+ |
Kuni-, -kind, ófn. Chun-, Chin(d)-, a.-sz. Cyne |
*laibaz |
örökös, leszármazott |
– |
+ |
n. -lef, d. -leif, óé. -leifr, a.-sz. -laf |
*leubaz |
kedves, szeretetre méltó, kívánatos |
+ |
– |
n. Lieb-, a.-sz. Leof- |
*liudiz |
ember(ek); nép |
+ |
– |
†L(i)ud-,†L(i)ut-, n. Leut(h)-, Leit(h)-, Lüt(h)- |
*maġiną fn.; *maġinaz mn. |
erő(s), hatalom(as) |
+ |
? |
n. Mein-, Me(h)n-, a. Ma(i)(n)-, a.-sz. Magan- ○ Vö. még *mannz |
*mannz, *man(n)ô |
(szabad) ember, férfi, harcos |
+ |
+ |
Man(n)- ○ Vö. még * maġiną |
*markō |
határ |
+ |
– |
n. Mark- |
*mērijaz |
híres, tisztelt |
+ |
+ |
Mar-, -mar, r. -mer, -mir |
*munduz |
védelem; véd(elmez)ő |
– |
+ |
-mund |
*muniz |
szellem, gondolat; akarat, szándék |
+ |
? |
n. Mo(h)n-, Mom-, Mun-, Mum- |
*nandaz |
merész, vakmerő |
+ |
+ |
-(n)and, a. Noth-, -noth |
*nurþ(r)an |
észak |
+ |
? |
Nor(d)- |
*ōþalą, *ōþilaz |
örökség, (családi) birtok, otthon; o-rúna (ᛟ) |
+ |
– |
n. Ul-, n. †U(o)dal- |
*raġin- |
rendelet, ítélet; rendelkező, ítélkező erő, testület; az istenek |
+ |
– |
Ragin-, Regin-, Rein-, Reyn-, ónorv. Ragn-, Rögn-, Rogn- |
*rēdaz |
tanács |
+ |
+ |
Rad-, n. Rat-, a. Red-, -rad, n. -rat, a. -red |
*rīkijaz |
hatalommal bíró, (valamit) uraló; gazdag |
+ |
+ |
†Rich(i)-, †Rech(i)-, †-ric, lat. -ricus, a. Rich-, -ry, -rick, n. Rich-, -rich |
*seġaz |
győzelem |
+ |
+ |
Sig-, n. Sieg(i)-, n. Sie-, a.-sz. -sige |
*sinnaz (*sinnan) |
érzék(elés); értelem |
– |
+ |
? †-sina(m) |
*stainaz |
kő |
+ |
+ |
n. Stein-, a.-sz. -stan; sk. Sten, Steinn |
*þeġnaz |
fiatal harcos; ‹a.-sz.› hűbéres |
+ |
+ |
n. Deg(en)-, n. Dähn-, n. Dehn-, -degan, -degen |
*þeudō |
nép |
+ |
– |
n. Diet-, Det-, a.(-sz.) Theod- |
*walaz |
mészárlás, vérontás; ‹átv.› csatatér; az elesettek |
+ |
– |
a.-sz. Wala-, Wale- ○ Vö. még *wēla |
*waldą; ‹ónorv.› *waldaz |
hatalom, erő; ‹ónorv.› vezér |
+ |
+ |
Wald-, n. Walt-, -(w)ald, -(w)old ○ Vö. még *balþaz |
*wardōnan |
véd, óv |
+ |
+ |
War-, -ward, n. Wer-, n. -(w)ard(t), a.-sz. -waru |
*wēla |
(harci) kedv, hajlam |
+ |
– |
n. Weil-, Wiel-, a. Wayl-, sk. Völ- ○ Vö. még *walaz |
*widuz |
erdő, fa |
+ |
– |
n. Wit-, †Widu- |
*wīġą |
háború, harc |
+ |
+ |
Wig-, -wig |
*wunjō |
öröm, gyönyör, vágy; barát |
+ |
+ |
Win(i)-, a.-sz. -wine-, -wyn(n)-, n. Wein- |
[a táblázat még bővül]
Források:
- Duden: Familiennamen. Herkunft und Bedeutung [Rosa und Volker Kohlheim (bearb.)]. Dudenverlag. Mannheim usw., 2005. ISBN 3-411-70852-2
- Duden: Das Herkunftsworterbuch. Etymologie der deutschen Sprache. Dudenverlag. Mannheim usw., 1997.ISBN 3-411-20907-0
- Douglas Harper: Online Etymology Dictionary [of English]. – On-line publikáció (2012.08.13): http://www.etymonline.com/
- Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat. Budapest, 1986. ISBN 963 281 540 8
- Gerhard Köbler: Althochdeutsches Wörterbuch, (5. Auflage) 2013. – On-line publikáció (2013.11.13): http://www.koeblergerhard.de/aswbhinw.html
- Gerhard Köbler: Altsächsisches Wörterbuch, (4. Auflage) 2013. – On-line publikáció (2013.11.13): http://www.koeblergerhard.de/aswbhinw.html
- en.wikipedia.org, a „Germanic name” szócikk (2012.08.13): http://en.wikipedia.org/wiki/Germanic_name
- en.wiktionary.org, ősgermán rekonstrukciók az „Index:Proto-Germanic” oldal szerint kigyűjtve (2012.08.13): http://en.wiktionary.org/wiki/Index:Proto-Germanic
[Utolsó módosítás: 2015.04.08]
Hozzászólások