Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Kéttagú germán személynevek

2012.08.14. 20:02 | LvT | Szólj hozzá!

A germán és szláv szn.-adást a korai időktől kezdve sok közös vonás jellemezte, többek közt a szóösszetétellel keletkezett, ún. kéttagú szn.-ek, mint a mai m. utónevek közül pl. a n. eredetű Adal-bert, Bern-(h)árd, Hen-rik, Kon-rád, Raj-mund stb. A közös sajátosságok miatt a kéttagú névadás részletei a Kéttagú szláv személynevek szócikkben olvashatók, ebben a bejegyzésben csak a germán specifikumokat, hangsúlyokat részletezzük.

A bővebb források miatt a germán névadás a szlávnál jobban korszakolható. Ez a korszakolás talán (a vége feltétlenül) a szláv nevekre is alkalmazható. A legkorábbi réteget a pogány egytagú szn.-ek (pl. a.-sz. Hengist és Horsa) alkotják. Ezeket a népvándorlás korában szorítják ki a kéttagú szn.-ek, amelyek használatban voltak a nemzetségi korszak végéig, azaz a feudalizmus kialakulásáig. Ekkortól ismét az egytagú névadás tört előre, elsőnek a feudalizmus presztízsnevei révén (pl. királyok, lovagregények nevei), majd a keresztyén névadás uralkodóvá válásával (szentek és mártírok nevei).

A germánokra is jellemző volt, hogy a kéttagú szn.-eket az időszak végén familiáris használatban lerövidítették, jellemzően az első, hangsúlyos tagjukra (pl. germ. *Friþu-rikijaz ’béke + uralkodó, hatalmas’ > a. Frederick, n. Friedrich :> a. Fred, n. Fried), illetve (főként a n. területen) kicsinyítő képzővel továbbképezték (pl. n. Fried + -z > Fritz).

A germánoknál – a szlávokhoz képest– a kéttagú szn.-ek inkább kifejezték a családi és nemzetségi viszonyokat. Így a leszármazottak „örökölhették” a szülő nevének egyik tagját (akár egyet az apától, egyet az anyától is), az azonos tagok vagy alliteráló nevek kifejezhették az azonos nemzetségi csoporthoz (családhoz, nagycsaládhoz) való tartozást. Ezért a germán kéttagú szn. a szlávoknál „absztraktabbak” voltak, kevésbé lehet a két tag kapcsolatát egy közös jelentéssel felruházni, azaz szintagmaként, hiányos mondatként felfogni (pl. a germ. *Friþu-rikijaz -t mint ’*békés uralkodó’ vagy ’hatalmas béke’). — Az absztraktságot erősíti, hogy a szlávoktól eltérően a germán névtagok nem különböztek szófajok szerint:mind névszó (fn. vagy mn.) volt.

Az alábbi táblázatban megadjuk a kéttagú szn.-k leggyakoribb germán elemeit a rekonstruált germ. hangalakok sorrendjében. Emellett a jelentésen kívül megadjuk a legjellemzőbb jelenkori német és angol, illetve † jellel jelölve a történeti alakvariánsokat. — NB. A bekövetkezett hangváltozások miatt több eredetileg eltérő elem is eredményezhetett azonos mai hangalakot, vö. Al- < *albiz, *alja, *allaz; Ot- < *ahtaz, *audaz; *baldaz, *waldaz > -alt ≠ Alt- < *aldaz stb. Ezek közül a legjellemzőbbekre a táblázatban felhívjuk a figyelmet.

Germán szóalak

Jelentés

Elő-
tag

Utó-
tag

Névforma ○ Egyéb információ

*afala-

erő

+

ósz. Aval-

*aġiz fn.; *aġlijaz mn.

gyötrel(e)m(es); gyűlölet(es); félel(e) m(etes), rém(es)

+

Agil-,Agi(n)-, n. Ein-, Ell- ○ Később átértelmeződik az *agjō folytatóivá; vö. még *ainaz, *aljaną  

*aġjō

(kard)él, hegy, csúcs

+

Eck-, Eg-

*aht-

? gyűlölt, félt

+

Act-, †Oct-, †Oht-, é. germ. Ot- (vö. norv. Ottar) ○ Vélhetően az *aġiz szóval azonos tövű ige participiuma

*ainaz

egy; egyedüli, egyedülálló

+

?

n. Ein- ○ Vö. *aġiz

*aiwaz

törvény, jog, szokás(jog), rend

+

†Eu-, †Eo-E(w)-, Er-, n. E(h)r- ○ Vö. még *aizō  

*aizō

tisztelet; becsület, tisztesség

+

?

Er-, n. E(h)r-, †Er(a)n- ○ Vö. még *aiwaz, *arô (*arn-), *irmina- ~ *ermina-, *harjaz

*albiz

tündér, manó, lidérc

+

?

Alf-, Al- ○ Vö. még *alja, *allaz; egyetlen utótagi használat: Vestralpus alemann király

*aldaz

felnőtt; öreg

+

n. Alt-, a. Ald- ○ Vö. *baldaz, *waldaz utótag

*alja

más; idegen

+

n. fr. Ali- ○ Vö. még *albiz, *allaz

*aljaną

erő, erély, bátorság, mersz; hév, buzgalom

+

?

n. Ellen- ○ Vö. még *aġlijaz

*allaz

mind(egyik)

+

Ala- ○ Vö. Alarik

*amala

rátermett, derék < ? dolgos

+

n. Am(e)l-, a. fr. Amal- ○ Később a k. gót királyi Amal (n. Amelung) nemzetségre utalva

*angilaz

angol; angyal

+

n. Engel-, a.-sz. Angil- ○ Eredetileg az angol törzsnévre utalhatott, a keresztyénség megjelenésével az angyal értelem lépett be. A n.-ben az *ingwjō folytatója is lehet.

*ansuz

áz ‹isten›

+

Os-, fr. Ans- ○ Vö. ósz. ōs ’ua.’, amely a n.-ben és az a.-ban is folytatódik

*aþalaz mn.;  *aþalą fn.  

nemes, előkelő; (nemesi) leszármazás, nemzetség

+

n. Adel-, a. Ethel-, a.-sz.. Æðel-, Al-

*arbijô

örökös

+

?

n. Erb-, a. †Erf-, Er- ○ Esetleg ritkán utótagként

*arô (*arn-)

sas

+

Arn-, Ar-, n. Ehre(n)- ○ Vö. még *aizō, *irmina- ~ *ermina-

*askiz

kőris; lándzsa ‹kőrisből›

+

Asc-, Ask-

*audaz

jólét, gazdagság; birtok

+

n. Ott-, a. Ed-, a.-sz. Ēad-

*austrô

kelet; Austrô ‹istennő›

+

Aust(r)-, †Aur-, †Ost(r)-

*badwaz

viszály, harc

+

+

n. Bath-

*balþaz

merész, bátor

+

+

Bold-, -(b)old ○ Vö. még *waldan

*berhtaz

fényes

+

+

Ber-, -bert, a. -bright ○ Vö. még *berô

*berô (*beran-)

medve

+

Ber(n)-, a.-sz. Bēorn- ○ Vö. még *berhtaz

*bilją

(csata)bárd, szekerce, (hajlott pengéjű) kard

+

Bil, n. Biel-

*blīþiz

vidám, derűs, nyájas

+

n. Blied-, a. Blith-, †Blid-

*brandaz

tűz; zsarátnok, fáklya; ‹átv.› kard

+

+

Brand-, -brand, n. -bran(d)t

*briġdilaz ?

kantár, gyeplő

+

?

n. Britt- ○ Talán az -il- képző elhagyásával

*brūnaz

barna; csillogó

+

+

Brun-, n. Brün-, -brun

*budô

1. ‹ósz.› parancsoló, úr; 2. ‹n.› követ, hírnök

+

?

n. Bot(h)(e), Bod(e)

*būô

lakos

+

?

an. Bö-, an. Boj- ○ < ósz. bōio

*burġz

vár, erődítmény; erődített város

+

+

Burg-, Burk-, -burg, †-burga

*burdą

deszka, palánk; ‹itt:› fapajzs

+

-bord, -bort

*daġaz

nap ‹napszak›

+

+

Dag(a)-, -dag

*eburaz

vadkan

+

Eber-, a.-sz. Eofor-; †Eb(u/o/a)r-, †Ever-, †Epar- 

*erkan- ? 

szilárd, erős; kiváló, kiemelkedő, rendkívüli; előkelő, fenséges, nemes, tiszta, szent

+

†Ercan- †Erchen-, Arc(h)an-, a.-sz. Eorcen- ○ Vélhetően *Tīwaz (Teiws, Tīw, Týr, Ziu) isten melléknevére utaló teoforikus elem

*erlaz

nemes, előkelő ember

+

Erl-, a.-sz. Eorl-

*ermina

*irmina- ~ *ermina-

 

 

 

*erþō

föld, talaj

+

?

n. Erd-

*falkô

sólyom

n. Falk(e )< ón. Falco 

*faraną

utazik

+

+

†Far(a)-, †-far(a), Fer(i)-, -fer ○ Vö. még *fardiz; n. Fehr < ón. Fero

*fardiz

utazás

+

?

Fart-, Fard-, ? Ferd- ○ Vö. még *faraną  

*fastuz

szilárd, biztos, megingathatatlan

+

Fast-

*felu

sok, nagyon

+

Fili-, Phili-, †Fil(u/o)-, n. Fiel-

*frawjaz, *frawjô hn.; *frawjǭ nn.

úr; hölgy, asszony

+

†Fraw-, †Fro(w)-, †Frea-, †Fri- ○ Teoforikus, l. Freyr, Freyja; vö. még *frōdaz

*friþuz

béke, békesség; (fegyverektől való) védelem

+

+

n. Fried-, -fri(e)d, -fred, -fert, a.-sz. Frithu-Frede-

*frōdaz

okos, bölcs, tapasztalt

+

Frod(e)-, Frot-, n.-an. Frodde ~ Frödde, n. Froh- ○ Vö. *frawjaz

*frumô

első → ‹óa.› kezdet; ‹ófn.› haszon, nyereség, áldás, szerencse

+

Frum-, From- n. Fromm-

*fulką

nép, sokaság, sereg

+

+

Folc-, -folc, †Fulc-, n. Volk- (Vol[l]-, Folk-, Folg-)

*ġailaz

jókedvű; izgatott; felfuvalkodott

?

?

 

aistaz

szellem; elme; rém(kép)

+

+

Gast-, -gast ○ A n. kivételével a astiz mellett lehetséges etimológia

*ġaizaz

dárda, lándzsa

+

+

n. Ger-, -ger, a. -gar

*ġangaz 

járás, menés, út(vonal)

+

+

Gang-, -gang

*ġardaz 

kerítés, sövény; udvar; kert

+

+

Gard-, -gard, -gart

astiz

idegen, vendég

+

+

Gast-, -gast ○ Vö. aistaz

*ġautaz

gaut ‹törzs›

+

+

n. Goss- (Göss-, Gess-); †Gaud-, †Gaut-, †Gaus-, †Got-, †Goz-, -gaud, …, -goz ○ Vö. *ġudą

awją

vidék, táj; tartomány, kerület

+

?

n. Gai- 

*ġēbǭ

ajándék

+

+

Geb-, Gib-, a.-sz. -gifu (-gyfu), -gif

*ġeldą

fizetség; pénz; áldozat, felajánlás

+

+

Geld-, Gelt-, Gild-, Gilt-, -gelt, -gild, n. Gel(l)-

*ġīslaz

túsz, kezes(ség), zálog, biztosíték

+

Gisel-, Gisil-

*ġrīmô

maszk; sisak 

+

Grim-, Krim-

*ġudą

isten

+

God-, Got-, n. Gott-, an. Gode- (Göde-) ○ Vö. *ġautaz

*ġulþą

arany

+

?

Gold-

*ġumô

férfi

+

Gum-, Gom- 

*ġunþiz

harc, csata

+

+

Gund-, n. Gunt-/Günt-, ónorv. Gunn-, -gund, a.-sz. -gyð

*haġô

sövény, kerítés

+

Hag-, Hah-, Hach-

*haþuz

harc, csata

+

+

Had-, n. Ha-, n. Hed-, -had

*harduz

kemény, erős

+

+

n. Hart-, n. -(h)ar(d)t, n. -ert, -hard

*harjaz

had, sereg; ‹ónorv.› harcos

+

+

n. Her-, Har-, †Ari-, -her, ónorv. -arr ○ Vö. még *aizō

*helmaz

sisak, védőfelszerelés; ‹átv.› védelem

+

+

Helm-, -(h)elm

*hlūdaz, *hlūþaz

hangos,, híres

+

n. Lot-, Lud-†Chlod(o)-, a.-sz. Hloth-

*hrabnaz

holló

+

+

ósz. -hram, n. -ram ○ Alakváltozata a *hramnaz, amely az ószászban maradt fent.

*hramnaz

*hrabnaz

 

 

 

*hrōþiz, *hrōþaz

dicsőség, hírnév

+

+

Ro(d)-, -rod, n. Ru(d)-, Rü(d)-, a.-sz. Hroth-, Hrod- 

*huġaz

gondolat, értelem, szellem

Hugo, n. H(a)uch, H(a)uck, H(a)ug

*hūn

medvekölyök

+

 

Hun-, Hum- 

*irmina- ~ *ermina-

egész, teljes; nagy, erős

+

Irm-Erm-, Em(m)-, n. Ehren-, a.-sz. Eormen-;  †Arm-, †Herm- ○ Vö. még *aizō, *arô (*arn-)

*īsarną

vas

+

Isan-, †Isen-, a. Ise(n)-, n. Eisen-

*kōniz

merész, bátor

+

Kon- (Con-), n. Ku(h)n-, n. Kü(h)n-, a.-sz. C(o)en-

*kunją

rokon(ság), család,nemzetség

+

+

Kuni-, -kind, ófn. Chun-, Chin(d)-, a.-sz. Cyne

*laibaz

örökös, leszármazott

+

n. -lef, d. -leif, óé. -leifr, a.-sz. -laf

*leubaz

kedves, szeretetre méltó, kívánatos

+

n. Lieb-, a.-sz. Leof-

*liudiz

ember(ek); nép

+

L(i)ud-,†L(i)ut-, n. Leut(h)-, Leit(h)-, Lüt(h)-

*maġiną fn.; *maġinaz mn.

erő(s), hatalom(as) 

+

?

n. Mein-, Me(h)n-, a. Ma(i)(n)-, a.-sz. Magan- ○ Vö. még *mannz

*mannz, *man(n)ô

(szabad) ember, férfi, harcos

+

+

Man(n)- ○ Vö. még * maġiną

*markō 

határ

+

n. Mark-

*mērijaz

híres, tisztelt

+

+

Mar-, -mar, r. -mer, -mir

*munduz

védelem; véd(elmez)ő

+

-mund

*muniz

szellem, gondolat; akarat, szándék

+

?

n. Mo(h)n-, Mom-, Mun-, Mum-

*nandaz

merész, vakmerő 

+

-(n)and, a. Noth-, -noth 

*nurþ(r)an

észak

+

?

Nor(d)-

*ōþalą, *ōþilaz

örökség, (családi) birtok, otthon; o-rúna ()

+

n. Ul-, n. †U(o)dal-

*raġin-

rendelet, ítélet; rendelkező, ítélkező erő, testület; az istenek

+

Ragin-, Regin-, Rein-, Reyn-, ónorv. Ragn-, Rögn-, Rogn-

*rēdaz

tanács

+

+

Rad-, n. Rat-, a. Red-, -rad, n. -rat, a. -red

*rīkijaz

hatalommal bíró, (valamit) uraló; gazdag

+

+

Rich(i)-, †Rech(i)-, †-ric, lat. -ricus, a. Rich-, -ry, -rick, n. Rich-, -rich

*seġaz

győzelem

+

+

Sig-, n. Sieg(i)-, n. Sie-, a.-sz. -sige

*sinnaz (*sinnan)

érzék(elés); értelem

+

? †-sina(m)

*stainaz

+

+

n. Stein-, a.-sz. -stan; sk. Sten, Steinn

*þeġnaz

fiatal harcos; ‹a.-sz.› hűbéres

+

+

n. Deg(en)-, n. Dähn-, n. Dehn-, -degan, -degen

*þeudō

nép

+

n. Diet-, Det-, a.(-sz.) Theod-

*walaz

mészárlás, vérontás; ‹átv.› csatatér; az elesettek

+

a.-sz. Wala-, Wale- ○ Vö. még *wēla

*waldą; ‹ónorv.› *waldaz

hatalom, erő; ‹ónorv.› vezér

+

+

Wald-, n. Walt-, -(w)ald, -(w)old ○ Vö. még *balþaz

*wardōnan

véd, óv

+

+

War-, -ward, n. Wer-, n. -(w)ard(t), a.-sz. -waru

*wēla

(harci) kedv, hajlam

+

 

n. Weil-, Wiel-, a. Wayl-, sk. Völ- ○ Vö. még *walaz

*widuz

erdő, fa

+

n. Wit-, †Widu-

*wīġą

háború, harc

+

+

Wig-, -wig 

*wunjō

öröm, gyönyör, vágy; barát

+

+

Win(i)-, a.-sz. -wine-, -wyn(n)-, n. Wein-

[a táblázat még bővül]

Források:

  • Duden: Familiennamen. Herkunft und Bedeutung [Rosa und Volker Kohlheim (bearb.)]. Dudenverlag. Mannheim usw., 2005. ISBN 3-411-70852-2
  • Duden: Das Herkunftsworterbuch. Etymologie der deutschen Sprache. Dudenverlag. Mannheim usw., 1997.ISBN 3-411-20907-0
  • Douglas Harper: Online Etymology Dictionary [of English]. – On-line publikáció (2012.08.13): http://www.etymonline.com/
  • Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat. Budapest, 1986. ISBN 963 281 540 8
  • Gerhard Köbler: Althochdeutsches Wörterbuch, (5. Auflage) 2013. – On-line publikáció (2013.11.13): http://www.koeblergerhard.de/aswbhinw.html
  • Gerhard Köbler: Altsächsisches Wörterbuch, (4. Auflage) 2013. – On-line publikáció (2013.11.13): http://www.koeblergerhard.de/aswbhinw.html
  • en.wikipedia.org, a „Germanic name” szócikk (2012.08.13): http://en.wikipedia.org/wiki/Germanic_name
  • en.wiktionary.org, ősgermán rekonstrukciók az „Index:Proto-Germanic” oldal szerint kigyűjtve (2012.08.13): http://en.wiktionary.org/wiki/Index:Proto-Germanic

[Utolsó módosítás: 2015.04.08]

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr74712532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása