Onomastikion

A nyíregyházi tirpák családok közt igen szép számmal voltak képviselve a Lehocky-ak. Úgy látjuk, hogy nem is származtak egy helyről, mert voltak közöttük vagyonosabb és szegényebb családok is. Az első tagjaik a Zólyom megyei Lehotáról [feltételezhetően a mai Dolná Lehotáról (utóbb m. Alsószabadi)…

1. Magyar csn. a m. bunda ’prémkabát’ közszóból. Jellemző viseletre utaló ragadványnév vagy szűcs értelmű foglalkozásnév lehet. {RMCsSz}   2. Nyugati szl. csn., vö. cs. Bunda, le. Bunda, szlk. Bunda {DPnS}. a) Bun- kezdetű szn.-ek (pl. Buni- ’zajong; lázít’…

Vö. le. Rosa, cs. Rosa, szlk. Rosa {DPnS}, k. szl. Роса (Rosa) csn.  Ez megegyezik a megfelelő szl. rosa, роса ’harmat’ közszóval {SJP} {ČMS} {SSJ} {SzUM}. A névadás motivációja a harmathoz társított valamely metaforikus jelentésen alapulhat pl. m. „gyönge mint a…

Vö. cs. Zdeborský ['zdεborski:] csn. {1, 2}, amely a közép-csehországi, ma már Votice részét képező Zdeboř (vagy hasonló) hn.-hez képzett lakosnév. A névvégi rövid -y részleges magyarosodás (német közvetítés?) eredménye. Hasonló le. vezetéknév a Zdzieborski…

Vö. szlk. Štiasny ['ʃci̯asni], Šťastný ['ʃcasni:] csn., amely a szlk. šťastný ’boldog, szerencsés’ mn.-ből származik. A név elsősorban a jómódú vagyoni helyzetre, sikeres életvitelre utaló ragadványnév, de a megelégedett jellemre is utalhat {RMCsSz:Boldog,…

Vö. szl. Novozámsky ['novoza:mski], cs. Novozámský ['novoza:mski:] csn.-ek. Ezek valamely 'új vár' értelmú szlk. Nový Zámok, cs. Nový Zámek, szlk. cs. Nové Zámky hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyn hn. a szlk. Nové Zámky 'Érsekújvár' város, de lehet egy szűkebb körű épületnév…

A n. helyesírás okán a m.-ba n. közvetítéssel került, de a n.-ben szl., vö. cs. szlk. Šunda ['ʃunda] csn. Német csn.-ként ma Bajorországban és Hessenben (ill. annak é. határvidékén) fordul elő, de Ausztriából hiányzik. A szl. név a szl. –da kicsinyítő képzővel…

Vö. szlk. Hamrak ['ɦamrak], Hamráček ['ɦamra:tʃek] (< *Hamrák ['ɦamra:k] + -ek) csn., cs. ritka Hamrák csn. Ennek vége a ny. szl. -ák (-ak) szn.-képző {MSzlkCsn:40}, az eleje pedig a szlk. hámre 'hámor, vaskohó', cs. hamry 'ua.' t. sz. fn. {SSJ:hámor} {ČMS:hamr}. A képző…

Vö. cs. Vepřík ['vepr̝i:k] csn.; a jelenkorban nem kimutatható, de a múltban elképzelhető a szlk. Veprík ['vepri:k] és a le. Wieprzyk ['vʲeprɨk] csn. is. Ezek a cs. vepř ’sertés, disznó; ártány, herélt kandisznó’ {ČMS}, szlk. nyj. r. vepor ’ua.’ {SSJ}…

Szláv lakosnév magyarosodott formája. A névadó település a Morvaország valachiai részének déli szegélyén fekvő Vizovice városka (n. Wisowitz). A lakosnév alapjául szolgáló mn.-hez vö. Vizovické vrchy ’Vizovicei-hegység’. A magyarnak átadó nyelv kérdéses, a jelen…

A szlk. vagy cs. Černoch ['tʃernox] csn. magyarosodott írásmódja. Ez külső tulajdonságnév, vö. cs.-szlk. černoch ’néger, szerecsen; átv. fekete, sötét (hajú, szemű, bőrű) ember’ {SSJ}, ilyen módon a m. Fekete csn. megfelelője. Rokon eredetű és motivációjú…

Vö. cs.-szlk. plesnivý ['plesɲivi:] ’penészes’ mn. és cs.-szlk. Plesnivý csn. {DPnS}. A magyar szakirodalom a megfelelő m. Penész csn.-et betegségnévnek tartja (ti. az elnevezettnek gombás betegsége volt) {RMCsSz}, de lehet eseménynév (terménye stb. megpenészedhetett),…

Vö. szlk.-cs. Boháč ['boɦa:tʃ] csn., amely a szlk.-cs. boháč ’gazdag, tehetős ember’ közszóval azonos. Vö. még szlk-cs. bohatý ’gazdag’ mn. A Boháček, Boháčik továbbképzésein túlmenően az –áč mellett más személynévképzővel is alakultak…

Vö. szlk. le. cs. Omasta csn. {DPnS}, amely a szlk., ill. le. nyj. omasta ’zsiradék’ közszóval azonos {SSJ}, {SJP}. A motiváció a m. Zsíros csn.-hez hasonlóan lehet a tehetősebb paraszti életvitel (ti. hogy jut zsiradék a mindennapi ételbe), vagy az azzal való…

Az elsősorban a cseh területről adatolható Bodanský ['bodanski:] csn. első pillantásra a szl. -skъjь (cs.-szlk. -ský, le. -ski, or. -ский /szkij/ stb.) vagy összetett -anský stb. képzővel településnévből alkotott lakosnévnek tűnik. De ilyet a Boden-tó cs. Bodamské jezero,…

A cs. Slezák ['sleza:k], szlk. Slezák ['sʎeza:k] csn. magyarosodása {DPnS}. Ezek cs. (szlk.) nyj. Slezák ’sziléziai férfi’ népnévvel azonos lakosnevek. A forrásterületén a csn. Csehországban északtól a délkeleti területig húzódó sávban, Szlovákiában pedig a nyugati…

Vagy a cs. Dlouhopolský ['dlou̯hopolski:], vagy a szlk. Dlhopolský ['dl̩hopolski:] csn. magyarosodása. Ezek egy ’hosszú mező’ jelentésű helynévhez képzett lakosnevek. Vö. Dlouhé Pole (ma Benešov r.) és Dlouhopolsko Közép-Csehországban (ma Benešov r.), ill. Dlhé Pole (m. r.…

Vö. szlk-cs. Pazderka – szlk. ['pazɟerka], cs. ['pazderka] – csn. {DPnS}, amely a szlk. pazder(ie) ’len- v. kendertöret; csepűhulladék, kóc; (len)pozdorja’ {SSJ:pazder}, cs. pazdeří ’ua’ névszóból származik a formailag nőnemű -ka kicsinyítő…

A szlk. Ďuraško csn. magyarosodása, amely a szlk. nyj. Ďuraj 'György' szn. szlk. -ško összetett kicsinyítő képzős származékának apanévi folytatása {MSzlkCsn:66}.

A mai cseh és szlovák névanyagban Svítil v. Svitil formában mutatható ki. Ez cseh vagy nyugatszlovák cselekvőnév, a szlk. svietiť ~ cs. svítiti 'világít, fénylik' ige -l melléknéviigenév-képzős származéka. Az í-ző tő és a képző elsősorban cseh eredetre utal, de a nyugati…

A szlovák (esetleg cseh*) Aradský ['aratski:] cs. magyaros lejegyzése. Ez az Arad városnévből szlk.-cs. -ský képzővel képzett lakosnév. Írásváltozatai: Aradszki.  Aradra nem volt jellemző a szlovák lakosság, ugyanakkor a XVIII. sz. közepétől a Bánát északi részére…

Az azonos alakú szlk.-cs. csn.-re megy vissza. Ez a szlk.-cs. r. závada 'adósság, kötelezettség' köznévről vett ragadványnév, amely eladósodott, záloggal megterhelt vagyoni helyzetre utal {FNESz:Trencsénzávod}.

A szlovák-cseh Hubáček ['huba:tʃek] apanév magyaros lejegyzése. Ez utóbbi a ragadványnévi eredetű, 'nagyszájú, szájaskodó' értelmű Hubáč (< szlk.-cs. huba 'száj, pofa' + -áč nagyító képző) név -ek kicsinyítő képzős származéka.Hasonló alapon képzett szlovák…

A Zelman a nyugati szláv nyelvekbe (cseh, lengyel, szlovák) került német eredetű csn. A forrása a n. Sellmann, amely vagy a n. Selbmann 'tkp. ön[törvényű] ember', ill. a n. Seltmann 'házas zsellér; bérlő' alakváltozata.Megjegyzés: Nem zárható ki, hogy ez a névforma közvetlenül a…