Vö. cs. Vepřík ['vepr̝i:k] csn.; a jelenkorban nem kimutatható, de a múltban elképzelhető a szlk. Veprík ['vepri:k] és a le. Wieprzyk ['vʲeprɨk] csn. is. Ezek a cs. vepř ’sertés, disznó; ártány, herélt kandisznó’ {ČMS}, szlk. nyj. r. vepor ’ua.’ {SSJ} {SSMN}, le. wieprz ’ártány; átv. kövér vagy nem illedelmes viselkedésű ember’ {SJP} fn.-ek -ík (-ik ~ -yk) kicsinyítő-személynévképzős származékai.
A magyar szakirodalom a hasonló m. Disznó csn.-nek foglalkozásnévi jelentést tulajdonít ’disznópásztor’ értelemben {RMCsSz:Disznó}, amely a szl. nevek esetén lehet ’herélő’ is. Nem kizárt ugyanakkor más motiváció sem, pl. a metaforikus [’disznóra emlékeztető viselkedésű (nem illedelmes stb.), kinézetű [kövér stb.]’). Mivel a szó régen ’vadkan’ jelentésű is volt {SEJP:wieprz}, totemisztikus névadás sem zárható ki, vö. n. Eber szn. (majd csn.) {DuFam}
Hozzászólások