Igen körülményesnek és problematikusnak tartjuk a Sajben család nevének magyarázatát. Ha a családnév csak Nyíregyházán fordulna elő – még valahogy a német nyelvből meg is tudnánk fejteni. De minthogy ezt a családnevet megtaláljuk nemcsak az alföldi szlovák telepeken, de magában Nógrád megyében is, ez egy kissé megnehezíti a német nyelvből való származtatást. A [1753. évi] békési névjegyzékben szereplő Sajben Márton sógorával együtt Békéscsabáról költözött Nyíregyházára, s itt mint féltelkes jobbágygazda a volt Kállai utca elején kap házat és telket.
{TECsK:166 (5:51)}
A m. Sajben írásmód mögött álló szlk. Šajben csn. szlk. -en képzős főnévi lakosnév, amely csn.-ként a zólyomi szlk. Šajba (újabb neve szerint m. Sebő, szlk. Strelníky) településről történt áttelepülésre utal {ČP:141}. Az -en ~ -än a gyakoribb -an lakosnévképző nyelvjárási változata, vö. Mokren < Mokra {MSzlkCsn:128b}, nyj. Čabän < [Békešská] Čaba. A köznyelvi változatnak megfelelő szlk. Šajban csn. is adatolható. A főnévi és a melléknévi lakosnevek viszonyáról l. a Skolnyik névnél.
* * *
Šajba település neve elsőként 1465-ből adatolható Saiba alakban {1}. A név a település térszínére, környezetére utaló szlk. šajba ’ tárcsa, korong, abroncs, kör alakú alátét’ köznévre megy vissza {HSSJ:šajba}, amely a n. Scheibe ’korong, tárcsa’ szó átvétele. A n. köznévből n. nyelvterületen számos Scheibe, ill. Scheiben hn. keletkezett, amelyek általában a n. szó eredeti ’kör alakú irtásföld’ értelmét őrzik {DuEtym:Scheibe}. Ezekből a n. hn.-ekből képzőtlen n. lakosnevek eredtek {DuFam:Scheib(e)}, ilyen módon érthető, hogy a {TECsK} első körben n. eredetűnek gyanította a szlk. Šajben csn.-t. — Az eredeti szlk. Šajba, ill. az ebből eredő m. Sajba hn.-et 1886-ban magyarosították hangzás alapján Sebő, valamint 1948-ban szlovákosították képzettársítással Strelníky (tkp. ’Lövészek’, vö. šajba ’lőtárcsa, célkorong’) alakúvá.
Irodalom:
- Magyar Nagylexikon, XV. kötet, Pon–Sek. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002. 913. oldal, „Sebő” c. a.
Hozzászólások