Onomastikion

Békéscsabai szlk. családnév, amelynek a normalizált szlk. helyesírású alakja Ďucha {ČP:105}. A ritka mai szlovákiai előfordulások (főként Trencsén/Trenčín és Érsekújvár/Nové Zámky környékén) vélhetően Békéscsabáról áttelepülőkhöz köthetők. A XIX. sz.-ra visszanyúló genealógiai kutatásokból tudható,…

Ny. délszláv csn., vö. hv. Kovačić ['kǒvatʃitɕ], szln.-kaj-hv. Kovačič [kɔ'va:tʃitʃ , kʊ'vɔtʃʲitʃʲ ,'kǒvatʃitʃ]. Ez a szn.- ként használt szl. kovač (kováč) ’kovács’ foglalkozásnév -ić (-ič) apanévképzős származéka. A horvátországi és magyarországi elterjedés alapján elsősorban kaj-horvát, ill.…

Alakilag szl. névnek tűnik, azonban a jelenkori névtárakból nem mutatható ki. A hv. Mirak (hangsúlyjelöléssel: Mȉrak) ['mîrak] csn. {HJP:mir} vélhetően nem számolható ide, ugyanis a szb.-hv. helyesírás nem különbözteti meg a rövid -ak [ak] (< ősszl. -*ъkъ) és a hosszú…

Vö. szb.-hv. Stojaković [sto'jâ:kovitɕ] csn. Ez a csn.-vé is vált szb.-hv. Stojak szn. –ović apanévképzős származéka. A Stojak szn. maga a Stoj név –ak [a:k] szn.-képzős továbbképzése. A Stoj az ilyen kezdetű kéttagú szn.-ek (pl. Stojimir, Stojislav) rövidülése.

A Švraka a mai telefonkönyvi adatokból nyugati délszláv elterjedtségűnek tűnik. Mivel a szerb-horvátban a švra- szókezdet a svra- változata lehet {SzhMSz:švra}, a csn.-et összekapcsolhatjuk a szb.-hv. svraka ['svrâka] ’szarka (Pica pica)’ állatnévvel…

A kevés olyan jelenkori magyar csn.-ek egyike, amelyben nincs magánhangzó, hanem – vélhetően a viselőinek forrásközösségből való nemrégi kiszakadása miatt – magyarososdás nélkül megmaradt az eredeti hangalak. a) Legvalószínűbben a szlk. r. Hrk [ɦr̩k]…