Onomastikion

A mai Skolnyik családnak régebben kettős neve volt, sokan csak Válykó vagy Valykovec néven ismerték őket. Ez a második név árulta el korábbi származáshelyüket. A család eredetileg a nógrádi Vaľkovo (magyarul Válykó, ma České Brezovo / Csehberek része) községből indult, s 1717-ben már Csabára…

A napi hírekben gyakorivá lett Manzheley vezetéknév az orosz Манжелей (Manzselej) csn. latin betűs átírása {1}. A csn. korai viselőit a XV–XVI. sz.-i pszkovi papság köréből lehet adatolni {2}.  1. A továbbképzett or. Манжелейевский (Manzselejevszkij) és Мандзелейевский (Mandzelejevszkij) csn.-ek…

Ny. délszláv csn., vö. hv. Kovačić ['kǒvatʃitɕ], szln.-kaj-hv. Kovačič [kɔ'va:tʃitʃ , kʊ'vɔtʃʲitʃʲ ,'kǒvatʃitʃ]. Ez a szn.- ként használt szl. kovač (kováč) ’kovács’ foglalkozásnév -ić (-ič) apanévképzős származéka. A horvátországi és magyarországi elterjedés alapján elsősorban kaj-horvát, ill.…

Vö. le. Rosa, cs. Rosa, szlk. Rosa {DPnS}, k. szl. Роса (Rosa) csn.  Ez megegyezik a megfelelő szl. rosa, роса ’harmat’ közszóval {SJP} {ČMS} {SSJ} {SzUM}. A névadás motivációja a harmathoz társított valamely metaforikus jelentésen alapulhat pl. m. „gyönge mint a…

1. Szláv csn., vö. szb.-hv. Jelen ['jêlen], cs. Jelen ['jelen], szlk. Jeleń ['jeʎeɲ], le. Jeleń ['jelẽɲ]. A csn.-ek mögött az azonos alakú ’szarvas’ jelentésű szl. közszó áll. Az állatokról vett ragadványnevek motivációja a pogány névadásból megőrződött…

1. Szláv, –skьjь (> cs. szlk. –ský, le. –ski, or. ukr. –ский, bg. –ски stb.) képzős lakosnév. A hn.-i alap vélhetően a bel. Шалушина /Salusina/ (or. Шалушино /Salusino/), le. Szałuszyno falu, amely ma Fehéroroszország é.-i részén található, nem…

Vö. or. Виднянский /Vidnyanszkij/, ukr. Виднянський /Vidnyanszkij/, szlk. Vidňanský csn.1. Lakosnév olyan helynevek egyike után,mint az or. Видное /Vidnoje/, ukr. Видне /Vidne/.2. Az orosz források felvetik, hogy egy Виднян /Vidnyan/ szn. birtokos apanévi…

Szláv lakosnév magyarosodott formája. A névadó település a Morvaország valachiai részének déli szegélyén fekvő Vizovice városka (n. Wisowitz). A lakosnév alapjául szolgáló mn.-hez vö. Vizovické vrchy ’Vizovicei-hegység’. A magyarnak átadó nyelv kérdéses, a jelen…

Vö. szlk. Topoľanský ['topoʎanski:], le. Topolański [topo'laɲskʲi], or. ukr. Тополянский /Topoljanszkij/ Ez olyan, nyárfáról (szlk. topoľ, le. topola, or. тополь /topol/) elnevezett szl. településnévhez képzett lakosnév, mint pl. szlk. Topoľany (m. Topolyán, ma…

1. Vö. a mai le. Habisz ['habiʃ], de hasonló név a többi ny. szl. nyelvben is elképzelhető. Ez le. -isz (cs.-szlk. -iš) kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:65} állt elő egy Hab- ~ Chab- szn.-ből. (a le.-ben csak helyesírási különbség van a két forma között). Hasonló alapról…

A ['pɒlits] ejtésű m. Palicz és Palitz az alábbi csn.-ek egyikének magyaros lejegyzése lehet.1. Ny. szl. Palic, amely a Pal- (< cs. Pavel, szlk. Pavol, le. Paweł ’Pál’) szn.-hez -ic apanévképzővel képzett csn. A ny. szl. -ic [its] apanévképzőt ukrán hatásra…

1. A szlk. Kreko ['kreko] csn. magyarosodása. Ez a név a szlk. Krek alapnévnek a kicsinyíő-becéző funkciójú -o semleges nemű végződéssel ellátott alakja. A Krek alapnévhez vö. még szlk. Krek, Krekáč, Krekáň, Kreka, Krekoš, Krekovič csn.-ek {DPnS}. Az -o semleges nemű…