1. Vö. a mai le. Habisz ['habiʃ], de hasonló név a többi ny. szl. nyelvben is elképzelhető. Ez le. -isz (cs.-szlk. -iš) kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:65} állt elő egy Hab- ~ Chab- szn.-ből. (a le.-ben csak helyesírási különbség van a két forma között). Hasonló alapról képzett le.csn.-ek: pl. Hab~Chab, Haba~Chaba, Habacz, Habaj~Chabaj, Habal~Chabal, Habas~Chabas, Habaś, Habat~Chabat, Habek~Chabek, Habel~Chabel, Habiak, Habiał, Habik~Chabik, Habior~Chabior, Habis, Chabisiak, Chabiuk, Habiurak, Chabiurska, Habko~Chabko, Habla, Chabło, Chabor, Habos~Chabos, Habot~Chabot, Habta, Habuda~Chabuda, Habuła, Habur, Chabura, Habus~Chabus, Habyk, Habyra. Szlk. pl.: Cháb, Haba~Chaba, Hába, Habada~Chabada, Chabaľ, Habaj, Habek, Hábek, Habel, Hábel, Chábela, Chaben, Chabeň, Chabiča, Hábich, Habina~Chabina, Habo, Habočík, Habuda, Habura.
A szn.-i alap lehetséges etimológiái:
a) A szl. Chab szn., amely az ószl. chabъ ’rossz, hitvány, gyenge’ (vö. szlk. chabý ’gyenge; csekély; félénk’ {SSJ}) mn.-re, vagy a le. nyj. chab ’borda’ szóra megy vissza. {SENGP:Chabówka}
b) A n. r. Habo szn. {FNESz:Hábi-hegy}, amely talán a n. Habert {DuFam} < r. Hadubert szn. (< germ. *haþuz ’harc’ + *berhtaz ‘fényes’) rövidülése, esetleg a n. Habe ’vagyon, birtok’ fn.-vel függ össze.
c) Esetleg a szlk. haba ’ruha, öltöny; rongy’, habať ’kapkod’, szlk. hab(e)r ’fehér gyertyán, galagonya’, le. chaber ’búzavirág’ szavak valamelyikével kapcsolatos {BSS}, {SSMN}, {PWN}.
2. A solymászt jelölő n. Habich ['ha:biç] < n. Habicht ’héja’ foglalkozásnév {DuFam} honosodott vagy nyj.-i Habisch ['ha:biʃ] változata. Ez utóbbihoz vö. ék. n. nischt [niʃt] ~ n. nicht [niçt] {DADS:164}.
3. Elviekben az 1. pontban említett szn.-i alapról a m. -is kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:10} is képződhetett volna ilyen csn. Azonban egyrészt a ilyen biztosan m. szn.-et vagy csn.-et nem sikerült találni, másrészt hiányoznak az alapnév másképzős változatai, amelyek a szl.-ban olyan számosak. Így a m. etimológia valószínűségi alapon kizárható.
Hozzászólások