Onomastikion

A n. Saier csn. magyaros írásformája, ez utóbbi pedig a n. Säer ’vetőmunkás, vető ember’ fn. és csn. alemann nyj. alakja. Ilyenformán földművesre utaló foglalkozásnévről van szó. {1}

Az Adami család régi, szintén Békés megyéből érkező jobbágygazdák sorába tartozott. Ez a családnév is keresztnévből vált családnévvé. Az Adami név különben ismeretes nyugat- és közép-Szlovákiában is. Régebbi levéltári feljegyzésekben sokszor Adamuw néven tartják számon őket. Minthogy Békéscsabán és…

Többes eredetű n. csn. {DuFam:Stummer, Stubner} 1. Fizikai adottságra utaló ragadványnév, a n. stumm ’néma’ mn. erős ragozású hn. alakjából. 2. A n. Stubner bn > nn hasonulásos változata. Ez lehet:  a) Foglalkozásnév a kfn. stubener ’fürdős, fürdőhelység tulajdonosa’ szóból. b) Lakóhelyi név…

Német csn., jelenkori elterjedésének centrumai a ripuari-alsófrank (Mettmann, Köln), felsőalemann (Lörrach), keleti frank (Bad Kissingen, Schweinfurt) területre esnek a branderburgi (Berlin-Barnim) előfordulásokon kívül. A keleti frank központ egybeesik a némileg gyakoribb Full csn.…

A Frankfurt am Main környéki centrumú n. Derzbach (Dertzbach) csn. magyarosodott írásmódja.  Ez bízvást a nem túl messze eső, baden-württembergi Dörzbach településnévhez tartozó, annak ajakréses ejtésváltozatából lett képzőtlen n. lakosnév, vö. Dertzbach történeti…

Vö. n. Linke csn. Ez balkezes, ügyetlen, suta vagy balga, tudatlan emberre utaló ragadványnév, vö. n. Linke ’bal kéz, bal oldal’, linkisch ’ügyetlen, suta’, link r. ’balga, tudatlan’. {DPnS:Link(e)}

Vö. szlk. Maulík csn. {DPnS}. Ez a kp.-szlk. -ík kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:38} honosodott a n. Maul szn.-ből v. csn.-ből. Ez utóbbi a n. Maul ’száj, pofa’ szóval azonos, a pletykás, beszédes jellemre utaló ragadványnév {DuFam}.

Végső soron n. eredetű, vö. n. Mat(t)heis [ma'tʰai̯s] csn. Ez utóbbi a n. Matthias ’Mátyás’ szn. alakváltozatával azonos képzőtlen apanév {DuFam:Mattheis, Matthias}. A felföldi németek révén kerülhetett a szlk., ill. a m. névkincsbe; a szlk. írásformája Matajs {DPnS}. Az…

Áchim Vö. szlk. Achim ['axim] {DPnS}, n. Achim csn. Képzőtlen apanév a bibliai Joachim (vö. m. Joakim, Joáhim) < héb. יְהוֹיָקִים (Yəhôyaqîm) 'Jahve felemelte' személynévből. Áchim L. András esetén a csn. szlovák eredetű, és a család Békéscsaba első…

Német csn., vélhetően a n. Harrack csn. alakváltozata. Az irodalom szerint az -ack ~-ach váltakozást mutató n. csn.-ek a szl. -ak (-ák) képzős nevek honosodásai {DuFam:Radach, Radack}. Ehhez vö. cs.-szlk. Harák, le. Harak csn. A képző előtt valószínűleg a n. Harr(e) szn. (utóbb…

Vö. n. (bajor-osztrák) Madl ['ma:dl̩] csn. Lehetséges etimológiái:a) Képzőtlen lakosnév a bajor Madl településnevekből. {DuFam:Madler}b) A településen belüli lakóhelyre utaló ragadványnév a gyakori n. Madel, Mädle stb. dűlőnevekből, amely a kfn. māt…

1. Talán magyar csn., amelyre az alábbi etimológiák vázolhatók.a) A Spiró (Spira, vagy más hasonló) szn. -i képzős származéka. Az -ói > -ai > -i fejlődéshez vö. Mácsó hn. ~ Mácsa hn. :> Mácsai csn. ~ Mácsi csn. {RMCsSz:Mácsai, Mácsi}. Az -i szerepe apanévképzői…

1. Vö. a mai le. Habisz ['habiʃ], de hasonló név a többi ny. szl. nyelvben is elképzelhető. Ez le. -isz (cs.-szlk. -iš) kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:65} állt elő egy Hab- ~ Chab- szn.-ből. (a le.-ben csak helyesírási különbség van a két forma között). Hasonló alapról…

A n. Kroh [kro:] csn. magyarosodása archaizáló írásmóddal. Ez utóbbi lehet {DuFam:Kroh, Groh}:1. A n. Groh [gro:] alakváltozata, amelya) ősz hajszínre utaló ragadványnév a n. grau ’szürke, ősz(hajú)’mn.-ből (vö. m. Ősz csn.); vagyb) lakóhelynév a környezetre utaló…

Vélhetően a n. Koch [kɔx] csn. magyarosodása archaizáló írásmóddal. A szóvégi m. -h mélyhangrendű mgh. utáni eltűnését l. a hasonló Ba csn.-nél. Írásváltozata a Kó.A n. Koch foglalkozásnévi csn. a n. Koch ’szakács’ fn.-ből. Ez a n. szó a vlat. cocus < lat.…

Vö. szlk. Hečko ['ɦetʃko], le. Heczko ['xetʃko], ukr. Гечко /Hecsko/ ['ɦetʃko]. Ezek egy Hek- alapnév -ko kicsinyítő képzős származékaként elemezhetők. Ez utóbbi miatt a név kialakulása a szlovák-ukrán területre tehető, a lengyel előfordulások másodlagosak (névdivat,…

A reformkorban és az 1848/49-es forradalom- és szabadságharcban főként irodalmárként szerepet játszó testvérpár Vachott Sándor és Vahot Imre Túróc vármegyei szlovák nemesi családból származott, a nagyapa, Alexander Vachott zólyomi városbíró a Bernolák-féle szlovák szótár…

A n. Steger ['ʃte:gɐ] csn. magyarosodása. Ez lehet {DuFam:Steg(e), Steger}:  1. Lakóhelynév (azaz a településen belüli lakóhelyre utaló ragadványnév) az alábbi köznevek egyikéből: a) n. Steg ’gyaloghíd, bürü; kikötőpalló; keskeny út’; b) déln. Stiege…

A szlovák Kušniar ['kuʃɲi̭ar] csn. magyarosodása, amely a régies szlk. kušnier ['kuʃɲi̭er] ’szűcs’ szó nyj. kušniar ~ kušňar alakjából vett foglalkozásnév. {SSJ:kušnier}, {DPnS:Kušniar} Hasonló nevek m. Kusnár, m. Kusnyer < szlk. Kušnier > n. Kuschner,…

A német Klaus csn. magyaros írásformája, amely1. képzőtlen apanév a n. Nikolaus 'Miklós' szn. Klaus becéző formájáról {DuFam:Klaus}.  A n. Nikolaus, m. Miklós stb. a gör. Νικόλαος (< νική ’győzelem’ +…

Német név, eredete lehet {DuFam:Maierhof(er)} 1. a gyakori bajor és osztrák Mairhof, Maierhof, Maierhofen, Mayerhofen települések egyikére utaló lakosnév; 2. lakóhelyre, tulajdonra, jogállásra utaló ragadványnév a n. Meierhof 'majorság, tanya' szóból. Magyar megfelelőhöz vö.…

Vélhetően a n. Monk csn. alakváltozata, amely a n. Mönch 'szerzetes' köznév alnémet mon(ni)k (vö. holl. monnik) változatából alakult. A motiváció utalhat jogállásra (pl. szerzetesi birtokon dolgozó jobbágy), lehet eseménynév (kiugrott szerzetest jelölve), esetleg tulajdonságnév…

Vélhetően a német (eredetű) Bach csn. magyar ejtésváltozatának lejegyzése. A szóvégi [x] hang mély mgh. utáni elnémulásához vö. az Oláh csn. /olá/ ejtése {PHG:10}{MKSz:oláh}, ill. a r. Zách nemzetség- és családnevet folytató Záfalva hn. (ma Karancskeszi része). A n. Bach…

A mai szlovákiai névanyagban is kimutatható név, amely németes írásmódja ellenére szlávnak vélhető. A szlovén névként előfordul a Kaveš, amelynek szl. -an képzős származékaként magyarázható a szóban forgó név. Tekintetbe véve a szlk. Kava, Kavec, Kavečka, Kaváč stb.…

A Zelman a nyugati szláv nyelvekbe (cseh, lengyel, szlovák) került német eredetű csn. A forrása a n. Sellmann, amely vagy a n. Selbmann 'tkp. ön[törvényű] ember', ill. a n. Seltmann 'házas zsellér; bérlő' alakváltozata.Megjegyzés: Nem zárható ki, hogy ez a névforma közvetlenül a…