Az Adami család régi, szintén Békés megyéből érkező jobbágygazdák sorába tartozott. Ez a családnév is keresztnévből vált családnévvé. Az Adami név különben ismeretes nyugat- és közép-Szlovákiában is. Régebbi levéltári feljegyzésekben sokszor Adamuw néven tartják számon őket. Minthogy Békéscsabán és Szarvason is vannak hasonló nevű családok (Adami, Adamik), úgy véljük, hogy közvetlenül Békéscsabáról költöztek át Nyíregyházára. Kezdettől fogva tekintélyes és jónevű gazdák voltak, egyik ősüket 1757-ben bírónak is megválasztották. Egyes családokat kettős névvel, Adami-Ruzsiak néven is illették, valószínűleg valamelyik olyan gazdát tisztelték meg ezzel a névvel, akinek a felesége Ruzsiak családból származott.
{TECsK: 147 (5:2)}
A német nyelvterületen is ismert Adami csn. a bibliai Adam szn. latin -i birtokos esetű alakjából lett apanév {DuFam: Adami}. Az ilyen jellegű névlatinosítás a humanizmussal jelent meg, és a XVI–XVIII. sz.-ban fordult elő Magyarországon az értelmiség, a szászok és a környezetükben élő népcsoportok közt {NV:91}. Szlovák vonatkozásban az Adami névforma előzménye az idézetben említett Adamuw alak lehet, amely az Adam szn.-nek a szlk. -ov birtokos melléknévi képző nyelvjárási formájával képzett származéka {MSzlkCsn:93}.
Az Adamik a szlk. Adamík csn. magyarosodott formája. Ez szintén az Adam szn.-ből képződött a szlk. -ík kicsinyítő képzővel. Ez önmagában is becézett, illetve köznapi személynévi forma, csn.-ként kisebb termettel, kisebb vagyonnal stb. rendelkező Adam nevű felmenő leszármazottait illethette, de az -ík képző puszta apanévi funkciója sem kizárt {ČP:80} {MSzlkCsn:38}.
Az Adam (m. Ádám) szn. az emberiség Biblia szerinti ősatyjának héber אָדָם (’ādām) szn.-ből lett a latin áttételével egyházi szn. A héber név jelentése ’ember’, és végső eredetét a héber אׇדֹם (’ādom) ’piros(odik)’ vagy az akkád adamu (csinál, készít) igében keresik. A héber אֲדׇםׇח (’ădāmâ) ’föld, talaj’ szóval való kapcsolat a biblia teremtés mozzanata által inspirált népetimológiának tűnik.
A szlovák Ruzsiak (szlk. Ružiak) csn. – a magyar Rózsa csn.-hez hasonlóan – alapja a Rosa spp. ’rózsa’ növénynévből (szlk. ruža) vagy az abból lett szn. A növénynévi eredet esetén vagy tulajdonságon (pl. piros arcon, rózsadíszen, a rózsa kedvtelésén) alapuló névátvitel, vagy foglalkozás (pl. rózsakertész, rózsaolaj készítése-kereskedelme, vadrózsa termésének gyűjtése-feldolgozása) lehet a motiváció {RMCsnSz:Rózsa} {CsE:Rózsás}. Szlovák esetben felvethető még az orbánc bőrbetegségre való utalás is, mithogy a szlk. ruža köznévnek van ilyen jelentése is. Ebben az esetben az alapszó vagy alapnév a szlk. -ák nagyítóképző lágy -iak változatával bővült {MSzlkCsn:40}, így rosszallást, nagyobb termetet, idősebb kort fejezhet ki. Erről az alapról eltérő toldalékkal sok más csn. is keletkezett, pl. Ruža, Ružan, Ruzanič, Ružák, Ružek, Ružica, Ružík (Ružik), Ružín (Ružin), Ružina, Ružovič, Ružový. A szlk. ružiak ’rózsaburgonya’ köznévvel való összefüggés nem valószínű, a szót és a nevet legfeljebb a hasonló motiváció (rózsapiros színű arc, ill. héj) köti össze.
Amennyiben az Adam személynév lehetséges ’piros(odik)’ etimológiáját vesszük, akkor az Adami-Ruzsiak kettős csn.-et végső soron rokon motivációjú alapnevek származékai alkotják.
Hozzászólások