A Békésből érkező Sulyán családról tudjuk, hogy kezdettől fogva vezető szerepet játszottak. Egyik ősük szegénysorsú szolgalegényként indult útnak a Nógrád megyei Sulya [m. Süllye, szlk. Šuľa] községből. Rövid, néhányéves csabai [békéscsabai] és szarvasi tartózkodás után – mint ügyes, kupeckodó, vásárjáró ember – némi vagyont szerzett magának. Népes családja volt, fiainak nem tudott jobbágytelket kiszorítani, ezért azokat Nyíregyházára irányította. Az apa ottmaradt. Az átkerült házas fiak tevékeny részt vettek az egyház és a község életében. A felszaporodott Sulyánok közül az egyiknek kettős neve is volt (Hladký Šuľan).
{TECsK:165–166 (5:50)}
A m. Sulyán alak a szlk. Suľan csn. hangtanilag magyarosodott formája. Ez utóbbi a szlk. Šuľa településnévből -an (-ian, -än, -en) képzővel alkotott főnévi lakosnév, köznévként az érintett település férfi lakosát jelenti, vezetéknévként azonban legtöbbször az újonnan betelepült származási helyére utaló megkülönböztető névről lehet szó {MSzlkCsn:128b}. A főnévi és a melléknévi lakosnevek viszonyáról l. a Skolnyik névnél.
A Hladký Šuľan kettős csn. megkülönböztető eleme a szlk. hladký ’sima’ mn.-vel azonos. Eredete külső (’sima bőrű, szőrtelen; sima, egyszerű öltözködésű’) vagy belső (’sima modorú’) tulajdonságra utaló ragadványnév lehet.
* * *
A névadó település első említése 1460-ból való Swlye alakban, és ez a m. Süllye változat elsődlegességére mutat. A szlk. névforma a XVIII. sz. végéig Šuľka (írva Sulka, ill. Schulka), amely a m. név tükörfordításának tekinthető, mivel a magyar név a Süly alapnév régi -e kicsinyítő képzős változatából alakult ki, és a szlk.-ban az alapnév Suľ formában honosodott hangtanilag, amelyhez a szlk. -ka kicsinyítő képző járult. Az alapnév a személynévi használatú m. r. sül ’sündisznó’ közszóval azonos {FNESz:Süllye}. A mai, rövidebb szlk. Šuľa hn.-i alak a -ka kicsinyítő képző elvonásával alakult. Első írásos alakját az irodalom 1808-ból adatolja (Sſula) {NOSR:Šuľa}. Mivel azonban Békéscsaba és Szarvas a XVIII. sz. első harmadában települt újra {ASNM:103–106/211–215}, az utóbbi helyeken kialakult m. Sulyán ~ szlk. Šuľan csn. arra utal, hogy a település rövidebb neve már legalább egy évszázaddal korábban is használatban lehetett.
Hozzászólások