A ['pɒlits] ejtésű m. Palicz és Palitz az alábbi csn.-ek egyikének magyaros lejegyzése lehet.
1. Ny. szl. Palic, amely a Pal- (< cs. Pavel, szlk. Pavol, le. Paweł ’Pál’) szn.-hez -ic apanévképzővel képzett csn. A ny. szl. -ic [its] apanévképzőt ukrán hatásra kiszorította a k. szl. [itʃ] variáns, amely a cs.-ben és szlk.-ban -ič, a le.-ben -icz írásmódú. Ezt megerősítette a XVI. sz.-ban feltelepült délszlávok (horvátok) hozta -ić [itɕ] változat, amelyből hanghelyettesítéssel szintén -ič [itʃ] lett {MSzlkCsn:92}. Ennek ellenére a szlk.-ban az -ic forma is fönnmaradt ritkább variánsként, vö. pl. Antalic, Danic, Michalic {DPnS}, ill. vö. Krajcsovicz. A ny. szl. Pal- szn.-t tő létét a német szakirodalom is említi, vö. n. Pali(tz)sch csn. {DuFam:Palisch}.
2. Esetleg a n. Palitz csn., amelynek az eredete vagy a fenti ny. szl. Palic csn., vagy ennek hv. Palić (szb. Палић) megfelelője.
3. A magyar eredet nem valószínű. A ritka -ic képző ugyan előfordul becézőnevekben (pl. Gergic), de csak újabban, így csn.-ekben a szakirodalom nem említi {ÁMNtSz:665, 814-819}.
Hozzászólások