Szláv lakosnév magyarosodott formája. A névadó település a Morvaország valachiai részének déli szegélyén fekvő Vizovice városka (n. Wisowitz). A lakosnév alapjául szolgáló mn.-hez vö. Vizovické vrchy ’Vizovicei-hegység’. A magyarnak átadó nyelv kérdéses, a jelen forrásokban az or. Визовицкий /Vizovickij/ csn.-et lehet adatolni.
A Morvaország északkeleti részét alkotó Valachia (cs. Valašsko) a Balkánról a Kárpátok karéján átvándorló, legelőváltásos magashegységi pásztorkodást folytató valachokról (vagy vlachokról) kapta a nevét. A névadó eredeti romanizált etnikum a vándorlás során (keleti) szláv népességgel keveredett, és a Kárpátok északi szegélyein már nem kompakt etnikumként, hanem vlach joggal rendelkező pravoszláv vallású népességként jelennek meg. Ez a keveredés meglátszik a valachok nyelvén is: az életmódhoz társuló jellegzetes román (vlach) szókincsen (mint. pl. bača ’bacsó <[számadó] juhász>’, bryn[d]za ’brin[d]za <juhtúró>’, geleta ’geleta <fejőedény>’, strunga ’esztrenga <mozgatható fejőkarám>’) túlmenően Szlovákiában ruszin, Morvaországban szlovák jellegzetességeket mutató nyelvjárást beszélnek.
Vizovice tradicionálisan elsősorban a szilvapálinkáról (slivovice) és a helyi, ma ünnepi dekorációnak készített süteményről (vizovické pečivo) ismert. A település és a szilvapálinka neve csehül rímel, ez ihlette meg Ivan Mládek cseh komikust, amikor az 1978-as Jožin z bažin ’Lápi Józsi’ c. humoros dalában egy környékbeli faluba helyezte a címadó, prágaiakat előszeretettel fogyasztó szörny lakhelyét: „Projížděl jsem dědinou cestou na Vizovice, / přivítal mě předseda, řek' mi u slivovice” ’Vizovicébe menvén áthajtottam a falun, / így szólt a tanácselnök, kezében szilvórium’ [irodalmias, nem szó szerinti fordítás]. A népszerűvé lett dal, amely a távolabbi világgal is megismertette a várost, tulajdonképpen a csehek és a valachok közti sztereotípiákat figurázza ki. Mintegy három évtizeddel Jožin megéneklése után a Masters of Rock heavy metal fesztivál tette ismertté más körökben is a települést.
Hozzászólások