1. Szláv csn., vö. szb.-hv. Jelen ['jêlen], cs. Jelen ['jelen], szlk. Jeleń ['jeʎeɲ], le. Jeleń ['jelẽɲ]. A csn.-ek mögött az azonos alakú ’szarvas’ jelentésű szl. közszó áll. Az állatokról vett ragadványnevek motivációja a pogány névadásból megőrződött totemisztikus, illetve (valamilyen tulajdonságra utaló) metaforikus vagy foglalkozásra utal {NV:44} {RMCsSz:Szarvas} {DuFam:Hirsch}.
NB. A k. szl. és a bg. eredetet a megfelelő közszó eltérő kezdete zárja ki, vö. or. олень [ɐ'lʲenʲ], nyj. ['olʲɪnʲ], ukr. олінь ['olʲinʲ], bg. елен [e'len]. A szóvég /ny/ > /n/ megkeményedése a magyarban fellépő másodlagos jelenség is lehet, így ez megengedi a szlk. vagy le. származást.
2. Lehet magyar eredetű képzőtlen apanév is a fentivel azonos szl. szn.-ből, vö. m. Jelenfi csn. {RMCsSz}.
Hozzászólások