Onomastikion

A Pokoracky család igen körülményes vándorlást tett az Alföldön. Anyakönyvi feljegyzések szerint a Gömör megyei [Vyšná] Pokoradzból (magy. Felsőpokorágy) indultak el az Ipoly mentén (talán azért is, hogy megtévesszék az utánuk nyomozó hatóságokat), míg el nem értek a Nógrád megyei Bánkra, ahol…

A törzsökös tirpák gazdacsaládok egyik legjellegzetesebbike a Pápai család volt. Eredetileg a Felső-Garam mentéről származtak, onnan húzódtak fokozatosan délebbre, majd a 18. század húszas éveiben Csabára [Békéscsabára] és Szarvasra. Régi nevük: Zrak volt, ezzel a névvel szerepelnek a Békés megyei…

A gazda és zsellér családok mellett valamikor igen fontos szerepet játszottak a város társadalmában az iparosok is. Így mindjárt az áttelepülés első évtizedeiben iparos családok irányítják a városi közigazgatást. Ezeknek többsége szintén bevándorló volt. Így pl. a Pál családról tudjuk, hogy mint…

A Márföldi család neve nagyjából azonos a már tárgyalt Kerekréti családnév történetével. A két családnév között csak az a különbség, hogy a Márföldiek esetén ismerjük a korábbi, szlovák családi nevüket. A tirpákok egymás közt a Márföldi nevet tirpák nyelven folytatott beszélgetés során Marfécky-nek…

Igen tekintélyes és „rangos” család volt a Markó család is. Soraikból került ki a Békés megyéből érkező telepesek első bírója: Markó György. A hagyomány igazságos és derék embernek tartotta. Szarvasról került Nyíregyházára. Szállásföldjét a [ma Nagycserkesz külterületi részét képező] Markó-bokorban…

Valamikor igen tekintélyes családok sorába tartoztak a Laco család tagjai. Úgy érezzük, hogy szerepük sokkal nagyobb volt, mint gondolnánk. Eredetileg Breznó [szlk. Brezno, m. Breznóbánya] városából kerültek le Szarvasra. Lacó András neve benne van a Békés megyei névjegyzékben is, tehát az első…

A Kovács családnévről már korábban említést tettünk. Itt csak azt tartjuk szükségesnek szóvá tenni, hogy a Békés megyei névjegyzékben lévő nob. [nobilis ’nemes’] Zeman András azonos azzal a Kovács Andrással, aki az 1754-es összeírásban a Csabai utcában lakik. Ugyanőt 1759-ben újra Zemian Andrásként…

A Kósa családról tudjuk, hogy az a palóc–szlovák nyelvhatáron – de másfelé is – igen elterjedt családnév. A régi gömöri tizedlajstromokból, úgy magyar, mint szlovák falvakból egyaránt ki tudjuk őket mutatni. A nyíregyházi Kósa család a Nógrád megyei Pravica (magy. Paróca) községből átköltözött előbb…

Figyelemre méltó az akkulturációs folyamat a korábbi érkezésű taksás családoknál. Erre a Juhász-Valach család szolgáltat példát. Ők is a már említett Slizskéről (Szelestye, Gömör m.) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] „szöknek” le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról…

Nagyjában azonban [az Ilykó családéval] azonos életsorsa volt az István családnak is – a különbség inkább ’időben’ mutatkozott. Az István család ősei már a 18. században lejárogattak az Alföldre aratni, náluk tehát az Alföldre járás már évszázados hagyománnyá vált. A szájhagyományból tudjuk, hogy az…

Békéscsabai szlk. családnév, amelynek a normalizált szlk. helyesírású alakja Ďucha {ČP:105}. A ritka mai szlovákiai előfordulások (főként Trencsén/Trenčín és Érsekújvár/Nové Zámky környékén) vélhetően Békéscsabáról áttelepülőkhöz köthetők. A XIX. sz.-ra visszanyúló genealógiai kutatásokból tudható,…

Nézzük meg a gazdanevek mellett egy teljesen vagyontalan, taksás család származástörténetét és családnevének magyarázatát. Választásunk az Ilykó (vagy Ilyojancsó) családra esett. A szóbanforgó családnév az Ilona becenévből alakult. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy szűkebb körben volt ennek a…

Igen tanulságos a Gerlicky-Szuchács származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őseit a 18. században Hrlicén [helyesen: Hrlicán] (magy. Gerlice, Gömör m.) Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat járták a…

A Gulyás család eredetét a Gömör megyei Slizskéről [helyesen: Slizké] (magy. Szelistye [helyesen: Szeleste, korábban: Szilistye] veszi. E különben jóhangzású magyar családnévben nem kell közvetlenül etnikai származást is látni. Az északi szlovák megyékből még a századforduló éveiben is igen sokszor…

A régebben jobban ismert Gazso család tagjai a Bars megyei Repištéről szóródtak el az alföldi szlovák településű falvakban és városokban. Megtaláljuk őket Szarvason, Berényben [Mezőberényben], Csabán [Békéscsabán] és Nyíregyházán is. A Gazso családnév a Gáspár keresztnévnek becézett származékából…

A tanyai és a városban lakó tirpák családok közt gyakran találkozunk a Gál, Gallo, Gálik, Galát és Galád nevekkel. Valamennyi változat visszavezethető a Gábor, Gábriel keresztnévre, illetve annak becézett továbbképzésére.  A Gál családról tudjuk, hogy az a Gočovo (magy. Gócs, Gömör m.) községből…

A ma élő tirpák családokból csak igen kevesen tudják már, hogy a Figura családnév alatt a tirpák családok egyik legnépesebb és legvagyonosabb tagját, a Trsztyánszky-akat (akik későbben Nádassy-ra magyarosítottak) kell érteni. A békési névjegyzékben szereplő Figura név alatt is ezt a családot kell…

A tirpák családok közt voltak olyanok is, akik a „valach kolonializáció” ivadékainak mondhatók. Erre bizonyíték a Cirják család neve. Családnevük az ukrán-valach Cyril keresztnévből formálódott. Mai életformájukban teljesen átvették a tirpák földművelés, földszeretet minden hagyományát, s teljesen…

A Bogár (az összeírásokban és az anyakönyvekben sokszor Bugár) családnévnek régebben szintén jó zengése volt. Őseik a Gömör megyei Lipovecről (Gömörlipóc) kerültek le Csabára [Békéscsabára], onnan Komlósra [Tótkomlósra], s végül Nyíregyházára. {TECsK: 150 (5:14)}

Ugyancsak a Benedek névből alakult a Bencs és Bencsik családnév is. Ez a család is Nógrádból jutott le előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Szarvasra, s legvégül Petrikoviccsal Nyíregyházára. Tagjaik kezdettől fogva jónevű gazdák voltak, értettek a vagyonszerzéshez. {TECsK: 150 (5:13)}

A Benedek keresztnévből fejlődött a Benkó, Benke, Benkei és Benkő családnév. A Nógrád megyei szlovák és palóc családok körében igen gyakori családnév. Viselőiket nem is igen lehet etnikailag megkülönböztetni. Forrásaink szerint e családnevek viselői sem származtak ugyanazon helységből. A Benkó…

A Batta (az összeírásokban sokszor csak Bató, vagy Botó, Bota) család egyik őse Békéscsabáról, hivatalos elbocsátó levéllel érkezett Nyíregyházára. {TECsK: 149 (5:11)}

A Barta, Bartos, Bartók családnevek a latin Bartolomeus keresztnévből formálódtak családnevekké. A régebbi Nógrád megyei összeírásokban sokszor forulnak elő ezek a jobbágynevek. A Nyíregyházára sodródott családok is a Nógrád megyei Lentvoráról kerültek le, több egymásutáni rajokban először…

A Bálint név a latin Valentinus lerövidített változatából vált családnévvé. Mindkét család [nyíregyházi] tagjai elég korán, már 1754 óta a város polgárai, ők Tótkomlósról, mint szabad költözködésű jobbágyok jöttek át a Károlyi birtokra. {TECsK: 148 (5:8)}

A Balla (egyes összeírásokban: Balo) családnév szintén keresztnévből eredt, Bálintból alakult családnévvé. {TECsK: 148 (5:7)}