A Bogár (az összeírásokban és az anyakönyvekben sokszor Bugár) családnévnek régebben szintén jó zengése volt. Őseik a Gömör megyei Lipovecről (Gömörlipóc) kerültek le Csabára [Békéscsabára], onnan Komlósra [Tótkomlósra], s végül Nyíregyházára.
{TECsK: 150 (5:14)}
A Bogár m. csn. a m. bogár 'kemény szárnyfedőjű rovar' fn.-vel azonos, és eredetileg bogárfekete hajra, szemre utaló ragadványnév volt. Csn.-vé ilyen szn.-ű felmenő leszármazottait jelölő képzőtlen apanévként, esetleg közvetlen metaforaként vált. A Bugár forma az alapszó nyj. alakját tükrözi. {CsE:Bogár} {RMCsSz:Bogár} {ČP:Bogár}
A szlk. névkincsbe hivatalos m. névadással, a m. környezetben (vagy m. kapcsolatokra utalóan) kapott ragadványnévvel, valamint elszlovákosodással kerülhetett. Gömörlipóc (Lipovec) az elköltözéskor szlk. település volt, így az adott családnál megerősíthető az akkori szlk. etnikai háttér.
A szlk. Lipovec hn. a szlk. lipa 'hárs' növénynév származéka, így hársfáknál települt falut jelöl. Első említése 1413-ból való Lypolcz alakban, amely a szlk. alakból magyarosodott Lipóc névforma hiperkorrekt Lipolc változata. Így az alapítástól kezdve szlk. lakossággal számolhatunk.
Hozzászólások