Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Gerlicky-Szuchács

2020.11.14. 16:29 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: száraz gerlicky gerlicki gerliczky gerliczki szuchács szuhács gerliczy gerlice kötélalj kölbös žinka kebľovka gerlistye

Igen tanulságos a Gerlicky-Szuchács származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őseit a 18. században Hrlicén [helyesen: Hrlicán] (magy. Gerlice, Gömör m.) Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat járták a városokat, valamennyi Szuchács világlátott embernek bizonyult. Amikor Petrikovics János toborzó útján eljutott Gömörbe, Károlyi pátensével ők is megismerkedtek. El is határozták, hogy csöndesen elhagyják falujukat és Nyíregyházára „szöknek”. Elhatározásukat rövidesen tett követte. Távozásukat az uradalom is kivizsgálta és aktázta.

A Nyíregyházára költöző élelmes Szuchács testvérek, közös gazdálkodást vezetve néhány év alatt, tekintélyes vagyon birtokába jutottak. Mikor felezésre került a sor, 1782-ben 20 ökrük, 10 tehenük, 15 lovuk, 200 juhuk és 4 kötélalj szállásföld volt a birtokukban. Az osztozkodás után az idősebbik bekapcsolódott a város ügyeinek az irányításába. 1802-ben ő vezette a város ügyeit és Miskolczi Mátyás főjegyző hathatós támogatásával keresztülvitték a város első örökváltsági akcióját a Gerliczky-Szuchács [sic!] család leszármazottai ma is élnek a bokortanyákon.

{TECsK: 153–154 (5:25)}

A Gerlicky (Gerliczky) csn., amelynek normalizált szlk. írásmódja Gerlický, a mai szlk. Hrlica hn. korábbi Gerlice névváltozatából alakult a szlk. -ský mn.-i lakosnévképzővel {MSzlkCsn:127a}, így a megnevezett településről való elszármazásra utal.

A m. Gerliczy nemesi csn. látszólag a szlk. Gerlicky (Gerlický) megfelelője, azonban nem a Gerlice (Gerlicze) hn.-ből keletkezett, hanem a korábbi Gerlistyei névforma egyszerűsödése. Ez a Krassó megyei Gerlistye (ro. Gârliște) település nevéből m. -i mn.-képzővel alakult birtoknév.

A Szuchács csn. eredetije a szlk. Sucháč csn. Ez ragadványnévként a szlk. suchý ’száraz; aszalt, aszott; rideg, fanyar’ mn.-ből alakult a szlk. -áč képzővel, amely névszókból képzett szavakban a rendesnél nagyobb mértékben bírt tulajdonságot jelöl {MSzlkCsn:55}. A név m. megfelelője a Száraz, amely külső ’lesoványodott,  összetöpörödött’ {RMCsSz:Száraz}, ill. ’szikár, sovány, beteges személy’ vagy belső ’rideg; kedélytelen, szigorú, kimért jellemű személy’ értelmű tulajdonságnévként értelmezhető {CsE:Száraz}, és csn.-ként ilyen ragadványnevű felmenő leszármazottait jelöli.

***

Gerlice település első említése 1413-ból való Gerlyche formában. 1559-ben vegyes hangrendű Gerlicza alakban fordul elő. A hn.-et szláv eredetűnek vélik, és eredeti formája *Gъr(d)lica lehetett a szl. *gъr(d)lo ’torok; szoros’ (> bg. гърло / gărlo, szb.-hv.-szln. grlo, or.-ukr.-bel. горло / gorlo ~ horlo, le. gardło, cs.-szlk. hrdlo) fn. -ica képzős származéka, és ilyen terepalakulatnál települt falut jelölt {FNESz:Gerlice}. Hasonlóan keletkezett a le. Gorlice {SENGP:Gorlice}, a ro. Gârlița (< bg. Гърлица / Gărlica). Nem zárható ki, ugyanakkor kevésbé valószínű, hogy a hn. a szl. eredetű m. gerlice ’gerle, Streptopelia spp.’ madárnévvel lenne kapcsolatban. — A szlk.-ban az együttélés folytán felülkerekedett a m. névalak, ez tükröződik a Gerlicky (szl. Gerlický) lakosnévben is, ugyanakkor fennmaradt a szótagalkotó r-et tartalmazó Grlice alakváltozat {NOSR:Hrlica}, illetve még Fényes Eleknél is vegyes hangrendű a m. névforma (Gerlicza). 1948-ban rekonstruálták a m. hatás nélkül várható Hrlica alakot.

A m. Gerlistye és a ro. Gârliște településnév alapja egy d.-szl. hn., amelynek szb. alakja Грлиште / Grlište, bg. formája pedig Гърлище (Gărlište). Ez szintén a *gъr(d)lo ’torok; szoros’ fn.-ből alakult, csak a szl. *-ište hn.-képzővel.

A kötélalj (szlk. žinka) nyíregyházi szlk. területmérték, amely 10 magyar hold, azaz 12 000 négyszögöl, vagyis 43 155 m² nagyságú szántót jelölt. Az elnevezés alapja az volt, hogy a szántóföldek (dűlők) szélességét 30 ölnyi kötéllel mérték ki.  A kötélalj tizedrészét (egy magyar holdat) köblös-nek (szlk. kebľou̯ka) is hívták, mert ekkora területen vetettek el egy köböl (két pozsonyi mérőnyi) magot. {NySzNE3:32}

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr7216285326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása