A törzsökös tirpák gazdacsaládok egyik legjellegzetesebbike a Pápai család volt. Eredetileg a Felső-Garam mentéről származtak, onnan húzódtak fokozatosan délebbre, majd a 18. század húszas éveiben Csabára [Békéscsabára] és Szarvasra. Régi nevük: Zrak volt, ezzel a névvel szerepelnek a Békés megyei névjegyzékben. Ezen a néven tartják nyilván őket az első összeírások is. Valószínűnek tartjuk, hogy a Zrak család Békésben nem tudott meggyökerezni, mert későbbi érkezésű lehetett. Amikor Petrikovics és a Károlyi pátens alkalmat nyújtott nekik az áttelepülésre, elsőnek jelentkezhettek a szarvasiak közül. A békési anyakönyvek szerint a Zrak családnak nem is maradtak sem Csabán, sem Szarvason közelebbi rokonai. A jóhangzású Pápai nevet a Zrak névhez toldott „Papaj” ragadványnévből kapták. Valószínűleg a hivatalos szervek ’magyarosították’ mai formájára. Az 1785. évben a család egyik érdemes tagja a főbírói tisztséget is viselte. Ezekben az években építették az evangélikus templomukat, és a hagyomány szerint a templomépítésben a Pápai családnak elévülhetetlen érdemei voltak. Leszármazottaik ma is élnek a városban és a tanyákon.
{TECsK:163–164 (5:46)}
A szlk. Zrak csn. a szlk. zrak ‘látás; nézés, tekintet; szem’ fn.-vel függ össze, és szúrós tekintetre, vagy a látás jó, illetve rossz minőségére, esetleg hályogra, vakságra utaló ragadványnévként válhatott csn.-vé {SSJ:zrak} {HSSJ:zrak¹}. A r. szlk. nyelvben a zrak szónak ‘mesebeli lény; ördög, fene’ jelentése is volt, így elképzelhető, hogy a m. Ördög (Ördögh, Eördög, Eördögh) csn.-hez hasonló a motivációja {HSSJ:zrak²}. Emögött külső vagy belső tulajdonságra utaló metaforikus ragadványnevet vélnek (azaz elsőnek elnevezett olyan kinézetű volt, amilyennek egy ilyen lényt elképzeltek, pl. fekete szemű, bőrű, hajú volt; vagy kellemetlen, rossz tulajdonságokkal rendelkezett), illetve szavajárása volt a m. ördög, szlk. zrak emlegetése. {CsE:Ördög} {RMCsSz:Ördög}
A szlk. Papaj csn. a szlk. papaj ‘nagyevő, nagy étkű (férfi)’ fn.-vel azonos, tulajdonságra utaló ragadványnévből lett vezetéknév. {SSJ:papaj} {SSN:papaj}
A m. Pápai ~ Pápay csn. a m. Pápa hn.-ek egyikére utaló, az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, illetve az ottani birtokot jelző m. -i képzős csn. A névadó elsősorban a Veszprém m. Pápa város lehet, de Somogy m.-ben is volt ilyen nevű település {RMCsSz:Pápai} {CsE:Pápai}. A városnév első említése 1225-ből való Papa alakban, amely vélhetően a telepítő vagy az első birtokos szn.-ét őrzi. Ez a szn. vagy a r. n. Papa ~ Papo (vö. mai n. Pfaffe ‘pap’) név átvétele, vagy a szn.-ként használt m. pap ‘egyházfi’ fn. -a kicsinyítő képzős, illetve hangrendileg illeszkedett -é > -i > -a birtokjeles származéka. {FNESz:Pápa} {CsE:Pápai}
A szlk. Papaj > m. Pápai névváltozás a hivatalos névadáson kívül természetes magyarosodással is keletkezhetett. A m. -ai ~ -ay végű csn.-ek ugyanis a szlk.-ban -aj formában honosodnak meg, vö. m. Bocskai > szlk. Bočkaj, m. Árvai > szlk. Arvaj stb. Ennek visszahatásaként a szlk. -aj végű nevek is felvehetnek a magyar környezet hatására -ai végű alakot, vö. szlk. šuhaj ‘legény’ fn. > szlk. Šuhaj csn. > szlk. Šuhai ~ m. Suhai csn.
Hozzászólások