A Balla (egyes összeírásokban: Balo) családnév szintén keresztnévből eredt, Bálintból alakult családnévvé.
{TECsK: 148 (5:7)}
A Balla magyar csn.-ként a r. Barla szn. hangtani egyszerűsödése, és egy utóbbi a Barnabás egyházi szn. Barlabás formájának köznapi rövidülése {RMCsSz:Balla}. Adott esetben azonban vélhetően a Balo névalak az eredeti, és a Balla hangalaki magyarosodás eredménye, ahol a magyarban nem létező rövid szóvégi -o hangot helyettesítette az -a, és a bekövetkezett a hangzóközi -l magyarban nem ritka megnyúlása (ehhez vö. szlk. kolár ’bognár’ fn. > szlk. Kolár csn. > m. Kollár csn.). A Balla formával való váltakozása miatt lehet kizárni, hogy a Balo ebben az esetben a magyar Baló csn. írásformája lenne.
A szlk. Balo vagy Baľo csn. az azonos köznapi szn.-ből alakult képzőtlen apanév. Az alapnév elsősorban a szlk. Baltazár egyházi szn. rövidülése, de alkalomszerűen alakulhatott ugyanígy a m. Balázs ~ szlk. Baláž szn.-ből is {MSzlkCsn:33}.
A m. Baló csn. is képzőtlen apanév, amelynek alapja m. Balázs vagy Bálint szn. rövidülése a m. -ó kicsinyítő képzővel {RMCsSz:Baló}. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy egyes esetekben a szlk. Balo csn. is ilyen alakban magyarosodott.
A Barnabás szn. az újszövetségi görög Βαρναβᾶς (Barnabasz) szn. meghonosodott alakja. A görög személynév etimológiája bizonytalan, az Apostolok cselekedetei 4,36 szerint a jelentése ’vigasztalás fia’, ezért az eredeti formáját az arámi בַּרְ־נֶחְמָָה (bar-neḥmâ) kifejezésben rekonstruálják. Más vélemények szerint az újszövetségi hely értelmezése csak népetimológia vagy eufemizmus, és az arámi alak valójában בַּר־נֶבֻֻאׇה (bar-neḇú’â), azaz ’próféta fia, prófétálás fia’. A harmadik felvetés szerint az arámi-héber בַּר (bar) ’fia’ előtagot a נְבוֹ (nəḇô) ’Nebó’ hely- vagy személynév követi.
Hozzászólások