A Balázs (Balás) családnév mind a múltban, mind a jelenben gyakori a városban [azaz Nyíregyházán]. Keresztnévként is szívesen vették fel egyes családokban. A 18. században a nógrádi tizedjegyzékekben is gyakrad találkozunk Balázs névvel. A békési névjegyzékben is 4 családdal képviseltetik magukat: egy család Szarvasról, három pedig Berényből költötött át Nyíregyházára. Tudomásunk van róla, hogy a Balázs család népes rajokat bocsátott le a bácskai szlovák kolóniákba is. A hagyomány szerint, sok ügyes mesterember került ki a soraikból.
{TECsK: 147 (5:6)}
A Balázs csn. képzőtlen apanévként keletkezett az azonos alakú m. Balázs szn.-ből, amely Szent Balázs tiszteletéhez köthető egyházi név, a latin Blasius alak magyarosodása. A nyugati, római katolikus szlávságban a Blasius szn. helyi alakja egybeesett a kéttagú szláv névadás blag- ’boldog; szelíd, nyájas’ előtagjánal lágy változatából önállósult Blažej formájával. Ezért is a magyarországi egyházi gyakorlatban szlovák nyelven is a magyaros Balázs változat volt használatban a szláv alak helyett, amely így bekerült a köznapi szlovák névkincsbe is a név XVI–XVII. sz.-i divatja idején. A képzőtlen szlk. Baláž (Balaž) névforma mellett különböző képzőkkel további szlk. származékai is alakultak az alapnévnek, pl. Balážec ~ Balažec, Balažic, Balažič, Balážik ~ Balažik, Balážovič ~ Balažovič {ČP:83} {DPnS}.
A Blasius szn. eredete vitatott. Egyesek szerint a görög eredetű latin blæsus ’selypítő, pösze; dadogó, hebegő’ (< ógör. βλαισός) mn. apanévi származékáról van szó. Mások a római Cornelia nemzetség Blasio ága ismeretlen etimológiájú cognomenének továbbélését látják benne. Régebben a görög Βλάσιος (ógörög: Blasziosz, újgörög: Vlasziosz) formát vélték elsődlegesnek, amely így esetleg az ógör. Βασίλειος (Baszileiosz) ’királyi, a királyhoz tartozó’ (> lat. Basilius) szn. köznapi sz : l > l : sz hangátvetéses egyszerűsödése lehet.
Hozzászólások