A korai időszakban a szlávok közt ugyanúgy jelentős csoportot alkottak a kéttagú személynevek, mint a germánok közt (vö. kéttagú germán személynevek). A kéttagú nevek egy előtagból és egy utótagból álló összetett nevek. A tagok rendszerint (a prepozíciós előtagúak vélhető kivételével) nem adtak közös jelentést, még ha egyes jelenkori forrásokban szószerkezetekként is értelmezik őket. Az elemek megválasztását a hagyomány befolyásolta: például a leszármazottak egyike a szülő nevének előtagját, a másik az utótagját örökölhette, és ehhez választhattak egy alkalmas másik tagot a lehetséges készletből. Az egyházi névadás előretörésével a kételemű nevek használata megcsappant, csak a királyok, ill. szentek presztízst szerzett nevei maradtak használatban immáron egységként, mint pl. m. László < szl. *Vladislavъ, m. Vencel < szl. *Vęťeslavъ > cs. Václav. A kéttagú nevek a nemzeti romantika időszakától kezdve jelennek meg ismét az egyes szláv nyelvekben eltérő gyakorisággal: különösen kedveltek lesznek a horvát-szerb és a lengyel területen.
A teljes kéttagú személynevekből a többi egyéni névhez hasonlóan további személynevek képződtek csonkolással és kicsinyítő (nagyító) képzéssel. A csonkolás miatt a továbbképzésben csak az előtagok vettek részt, amelyek így önálló nevekké is válhattak. Ilyen pl. m. Lad, Lada, Ladó ~ ro. Vlad stb. < szl. Vlad <: szl. Vladimirъ, Vladislavъ stb. > m. Ladomér, László {NV:77}.
Előtagként az alábbi szófajok fordultak elő:
- névszók (főnevek és rövid alakú melléknevek);
- igék;
- határozószavak;
- birtokos névmások;
- elöljárók, igekötők;
- személynevek.
Utótagként az alábbi szófajok állhatnak:
- névszók (főnevek és rövid alakú melléknevek);
- igék.
A összetételek szláv rendszerének megfelelően az elő- és utótag közt egy kötőhangzó áll, amely névszók esetén eredetileg a névszó tőmgh.-ja azzal a változtatással, hogy az -a helyett -o áll, ill. msh.-s tő esetén -i. Az igék jelen felszólító módú tövükkel állnak és (msh.-ra végződő tőalak esetén) -i kötőhangzóval kapcsolódnak, a határozószavak, névmások és elöljárók/igekötők alapalakjukban. Idővel a rendszer felbomlott, és az -o, ill. -i kötőhangzó terjedt el a többi rovására. Ennek során egyes névalakokban azonos előtag esetén is eltérő kötőhangzó rögzülhetett. Van, hogy az utótag hat erősen a kötőhangzó minőségére: egyes nyelvekben pl. a -slavъ utótagként jellemzően -i mgh.-n keresztül kapcsolódik mindenféle előtaghoz. Néhány esetben nincs kötőhang: ezek jellemzően újabb alkotások, illetve hangkieséssel alakult másodlagos formák. — Az újabb korban jelentek meg az előtagok közt a személynevek. Erre az adott indíttatást, hogy az előtagok a csonkolás révén gyakran lettek önálló szn.-ek is. Ezáltal a kéttagú névadás felbomlásával úgy tűnhetett, hogy a önálló nevek is lehettek előtagok. Ennek a vélt mintának a hatására jelentek meg egyházi, vagy éppen már kéttagú szn.-ek is előtagként.
Az utótagok szűkebb készletet alkottak az előtagoknál, amely részben átfed az előtagokkal, de akad olyan elem, amelyet csak utótagként lehet adatolni. Az utótagok tőhang nélküli tőalakban állnak és kifejezik a viselőjük nemét: férfiak esetén -ъ (jer), nők esetén -a végződést vesznek fel. Utótagként a tő „megkeményedik” (pl. *myslь > *-myslъ), kivéve ha a lágy tőmsh.-nak nincs kemény párja (pl. a *vojь változatlan). A tő megkeményedése miatt az utótagok igei voltát is csak az előtagi párhuzamuk alapján lehet felismerni. (Egyébként előtagként is sokszor aggályos az igék és az igei főnevek elkülönítése: ilyen esetben a jellemző kötőhang alapján döntöttünk.)
Az alábbiakban a legjellemzőbb elő és utótagok listáját adjuk (a forrásokat l. a táblázat után). Mivel a jelenkori szláv nyelvekben az azonos eredetre visszamenő tagok írásos alakja eltér, címszóként a latin betűs szerb formákat vettük fel. Magyar kontextusban az esetek többségében ez adja a legfelismerhetőbb írásképet. Azokat a tagokra, ahol ez nem teljesül, a † jel figyelmeztet. Bizonyos esetekben azonos alakú tagokhoz eltérő jelentés tartozik, ezeknél történeti különbségek vannak, amelyeket a nyelvfejlődés elmosott. — Az ősszláv alakokban nyomdatechnikai okok miatt az ogonyekes („farkincás”) ǫ betű helyett lengyel mintára ą betű áll. A ŕ betű msh.-k között hosszú szótagalkotó hangot jelöl, egyébként lágy mássalhangzót.
Tag
|
Kötőhang
|
Előtag
|
Utótag
|
Köz- (ős-) szláv szóalak
|
Jelentés
|
Nemzeti változatok, megjegyzés
|
Ane
|
–
|
+
|
–
|
Ane
|
‹személynév› a bg. Ana 'Anna' ffi párja
|
|
bel
|
-i
|
+
|
–
|
*bělъ
|
fehér
|
hv. bjel
|
ber
|
-i
|
+
|
–
|
*bьrati
|
vesz, fog, szed
|
|
bez(o)
|
–
|
+
|
–
|
*bez(ъ)
|
nélkül
|
le. biez
|
bid†
|
–(o)
|
+
|
?
|
*bъděti
|
virraszt, őrködik
|
byd
|
bit†
|
–
|
?
|
+
|
*bytъ
|
lét(ezés), élet; helyzet, tartózkodás
|
byt
|
blag
|
-o
|
+
|
–
|
*bolgъ
|
boldog; szelíd, nyájas
|
cs.-szlk. blah, d.-szl. blag,le. błog
|
blog
|
l. blag
|
|||||
bog
|
-u, -o, –
|
+
|
+
|
*bogъ
|
isten; sors, szerencse; vö. bož
|
cs.-szlk. boh
|
boj
|
-i
|
+
|
+
|
*bojь
|
küzdelem, harc
|
|
bole
|
–
|
+
|
–
|
*boľe
|
nagyobb; inkább
|
|
Boni
|
–
|
+
|
–
|
Bonifacijь
|
‹személynév› Bonifác < lat. Bonifatius 'jó sorsot igérő'
|
|
bor
|
-i
|
+
|
+
|
*borti
|
küzd, harcol
|
le. borz
|
bož
|
-i
|
+
|
+
|
*božьjь
|
isteni, istenhez tartozó; vö. bog
|
le. bož
|
bran
|
-i
|
+
|
–
|
*borniti
|
véd(elmez); megakadályoz
|
le. bron
|
brat
|
-i, -o, -u
|
+
|
+
|
*bratrъ
|
testvér, férfirokon, nemzetség tagja
|
le. brac(i)/brat(o/u)
|
bud
|
-i
|
+
|
+
|
*byti
|
van, él, lesz
|
le. będz/bąd(z)
|
bud
|
-i
|
+
|
–
|
*buditi
|
kelt, ébreszt, ébren tart
|
le. budz
|
bun
|
-i
|
+
|
–
|
*buniti
|
zúg, zümmög; zajong, lármázik; ‹átv.› lázít, henceg
|
|
byd
|
l. bid
|
|||||
byt
|
l. bit
|
|||||
cvet
|
-o, -i
|
+
|
+
|
*květъ
|
virág
|
hv. cvjet, szlk. kvet
|
ct
|
|
|
|
|
l. ča(st)
|
|
ča(st)†
|
–, -i
|
+
|
–
|
*čьstь
|
tisztelet; hírnév; becsület
|
le. czc/cze(s), hv.-szb. ča(st), szlk. ct
|
da(d)
|
–, -i
|
+
|
–
|
*dati
|
ad
|
|
dal
|
-e, -i
|
+
|
–
|
*daľe
|
távolabb, messzebb
|
|
Dani
|
–
|
+
|
–
|
Daniělъ
|
‹személynév› Dániel < héb. Dānîyē'l 'Isten a bírám'
|
|
dar
|
-o
|
+
|
+
|
*darъ
|
ajándék, adomány, felajánlás
|
|
de
|
–
|
+
|
–
|
*dějati
|
tesz, állít; megtesz; szól
|
le. dzie
|
des
|
-i
|
+
|
–
|
*desiti
|
(rá)talál, (rá)lel
|
|
dob
|
-e
|
+
|
?
|
*dobь
|
megfelelő, helyes dolog; vö. dobr
|
|
dobr
|
-o, -i
|
+
|
–
|
*dobrъ
|
jó, derék; vö. dob
|
|
dom
|
-a, -o
|
+
|
–
|
*domъ
|
ház(tartás); család, nemzetség; birtok
|
|
drag
|
-o
|
+
|
+
|
*dragъ
|
drága
|
le. drog, cs.-szlk. drah, pom. darg
|
Draže
|
–
|
+
|
–
|
Draženъ
|
‹személynév› <: dragъ 'drága'
|
pom. darże |
drž
|
-i
|
+
|
–
|
*dŕžati
|
tart, ural, birtokol
|
|
gaj
|
-i
|
+
|
–
|
*gajь
|
szent liget
|
cs.-szlk. haj
|
glin
|
-o
|
+
|
*glina
|
agyag
|
||
gnev
|
–
|
–
|
+
|
*gněvъ
|
harag, düh
|
le. gniew
|
god
|
-i
|
+
|
–
|
*goditi
|
kivárja az időt, alkalmat; céloz; kedvez
|
cs.-szlk. hod
|
goj
|
-i, –
|
+
|
–
|
*gojiti
|
éltet, megerősít, feléleszt, gyógyít
|
cs.-szlk. hoj
|
gor
|
-i, –
|
+
|
*gorěti
|
lángol, ég, világít
|
le. gorz, cs. hoř, szlk. hor
|
|
gor
|
-o, –
|
+
|
–
|
*gora
|
magaslat, domb, hegy
|
cs.-szlk. hor |
gost
|
-i
|
+
|
–
|
*gostь
|
jövevény, idegen; vendég
|
cs.-szlk. host |
grad
|
-i
|
+
|
–
|
*gorditi
|
falat, palánkot emel; körülkerít
|
le. grodz, cs.-szlk. hrad
|
gran
|
-i
|
+
|
–
|
*granь
|
él; éles perem, szegély
|
cs.-szlk. hran |
grk
|
-o
|
(+)
|
–
|
grьkъ |
görög (férfi)
|
szb-hv. grko |
h… | cseh-szlovák nevek esetén l. g… kezdet alatt | |||||
im
|
-o
|
+
|
–
|
*jęti ~*jьm-
|
(meg)fog, (meg)ragad; (el)kezd
|
le. im ~ jim ~ him
|
ize†
|
–
|
+
|
–
|
*jьzęti
|
(ki)vesz
|
or. izja
|
jad
|
–
|
?
|
–
|
*ědъ
|
méreg
|
cs.-szlk. jed
|
jar
|
-i, -o
|
+
|
–
|
*jarъ
|
tavaszi(as); meleg; haragos, szigorú
|
|
jun
|
–
|
+
|
–
|
*junъ
|
fiatal
|
|
jutr
|
-o
|
+
|
?
|
*(j)utro
|
reggel
|
or.-bg. utro
|
kaz
|
-i
|
+
|
–
|
*kaziti
|
pusztít, (el)ront, (le)rombol
|
|
kreš
|
-i
|
+
|
–
|
*kresati
|
csihol, feléleszt
|
le. krzes
|
krun
|
-o
|
+
|
–
|
*kъruna, *korona
|
korona
|
|
kvet | l. cvet | |||||
last†
|
-i
|
+
|
–
|
*lьstь
|
csel, fortély, furfang
|
lest, le. lśc ~ lść, cs. lst ~ lšt, szlk. ľst ~ ľšť, hv.-szb. last
|
lav†
|
-o
|
+
|
–
|
*lьvъ
|
oroszlán
|
szlk. lev
|
Le(cho)
|
–
|
+
|
–
|
Lechъ
|
‹személynév› <: *lьstь 'csel stb.'
|
|
lel
|
-i | + | ? | *lelejati |
ringat; becéz, kényeztet
|
|
lest
|
l. last
|
|||||
lst
|
l. last
|
|||||
ljub
|
-o
|
+
|
+
|
*ľubъ
|
szeretett, kedvelt
|
le. lubo, hv.-szb. ljub, cs. libo, szlk. ľubo
|
ljut
|
-o, (-i)
|
+
|
(–)
|
*ľutъ
|
szigorú, zord; vad, kegyetlen; kemény, gyötrelmes
|
le. luto, hv.-szb. ljut, cs. lito, szlk. ľuto
|
mal
|
-o
|
+
|
–
|
*malъ
|
kis, kicsi
|
le. mało |
man
|
-o
|
+
|
(–)
|
*maniti
|
csal(ogat); megcsal, becsap
|
|
meč
|
-i
|
+
|
–
|
*mečь
|
kard, tőr, vágófegyver
|
le. miecz
|
met
|
-i
|
+
|
(–)
|
*metati
|
dob, vet, hajít
|
le. mie(ci) ~ mieczy
|
mi
|
–
|
+
|
–
|
|
< mil, mir, misl
|
|
mil
|
-o
|
+
|
+
|
*milъ
|
kedves, jószívű, szerető
|
le. mił-, hv. mi(l)
|
mir
|
-i
|
+
|
+
|
*mirъ
|
béke, barátság
|
le. mier, szlk. mier-/-mír
|
misl
|
-i
|
+
|
+
|
*myslь
|
értelem, gondolat
|
le. mysł
|
moj
|
–
|
+
|
–
|
*mojь
|
enyém
|
|
mst
|
-i
|
+
|
+
|
*mьstiti (sę)
|
megbosszul, bosszút áll
|
le. mści, mszcz, miest |
nače
|
–
|
+
|
–
|
*načęti
|
(el-, meg-) kezd
|
le. naczę- |
nad
|
–
|
+
|
–
|
*nadъ
|
fölött, fölé; fölöttébb
|
|
na(se)
|
–
|
+
|
–
|
*na (sę)
|
(magá)-ra, -nak; rá-, neki-; -ként; nagyon, remek(ül)
|
le. na(się) |
nin
|
-o
|
+
|
(–)
|
*ninъ
|
új, fiatal
|
|
pače
|
–
|
+
|
–
|
*pače
|
inkább, jobban; több(é); különösen
|
le. pacz ~ pac
|
pak
|
-o
|
+
|
–
|
*pakъ
|
erős, egészséges
|
|
pluk
|
–
|
–
|
+
|
*plkъ
|
csapat, osztag
|
le. pełk, or. polk
|
pozn
|
-a
|
+
|
?
|
*poznati
|
(meg-, fel-) ismer
|
|
prav
|
–
|
?
|
+
|
*pravъ
|
egyenes; ügyes, jártas; igazi, valódi; megfelelő, illő
|
le. praw
|
pre
|
–
|
+
|
–
|
*per
|
túl-, át-; nagyon, túlságosan; vö. pred
|
le. prze, cs. pře, or. pere
|
pred
|
–
|
+
|
–
|
*perdъ
|
előtt, elé; -nál/-nél, mellett; vö. pre
|
le. przed
|
prem
|
–
|
–
|
+
|
*prěmъ
|
egyenes, őszinte
|
le. przem, cs. přem, or. perem
|
Premy(sl)
|
–
|
+
|
–
|
*Permyslь
|
‹személynév› találékonyság, ügyesség, átgondoltság; v. pre + misl
|
le. przem, cs. přem, or. perem
|
pribi
|
–
|
+
|
–
|
*pribyti
|
feltűnik, megjelenik, megjön
|
le. przyby, cs. přiby
|
pros
|
-i
|
+
|
(–)
|
*prositi
|
kér, (meg)kérd(ez); (meg)kíván
|
|
puk
|
-o
|
+
|
–
|
*pąkъ
|
csomó, nyaláb
|
le pęk
|
put
|
-i
|
+
|
–
|
*pątь
|
út, utazás
|
le. pęc
|
rad
|
-o
|
+
|
+
|
*radъ
|
boldog, vidám, elégedett
|
a szlk. esetén vö. *ręditi |
rast
|
-i
|
+
|
–
|
*orsti
|
nő, növekszik
|
le. rośc, cs. rost
|
rat
|
-i
|
+
|
–
|
*ratiti
|
harcol
|
le. rac-
|
red
|
-i
|
+
|
–
|
*ręditi > *rěditi
|
rendbe hoz, elrendez; felügyel, irányít, kormányoz
|
le. rzędź, or. rjad, cs. řád, szlk. rád (vö. *radъ)
|
sebe | l. sobe | |||||
sem
|
-o
|
+
|
–
|
*sěmьja
|
család, nemzetség; szolgálat; vagyon
|
le. siem-/ziem-
|
skrb
|
-i
|
+
|
?
|
*skъrběti
|
bánkódik, aggódik, törődik (vkivel)
|
le. skarb, or. skorb
|
slav
|
-o
|
+
|
+
|
*slava
|
dicsőség, hírnév
|
le. sław, szb. s(l)av
|
sobe | – |
+
|
–
|
*sobě ~ *sebě
|
maga-, magának
|
le. sobie-, cs. sobe-, szlk. sebe-/sobe- |
sret†
|
-i
|
+
|
–
|
*stersti
|
találkozik; vö. hv. sretan 'szerencsés'
|
|
stan
|
-i
|
+
|
–
|
*stati
|
válik, lesz (vmivé)
|
|
stoj
|
-i
|
+
|
–
|
*stojati
|
áll, marad
|
|
strah
|
-o, -i
|
+
|
–
|
*strachъ
|
félelem
|
le.-cs.-szlk. strach
|
strež
|
-i
|
+
|
–
|
*stergti
|
~őriz
|
le. strzeż/stredz
|
stryj
|
–
|
? |
+
|
*stryjь
|
apai nagybácsi
|
|
sud | -o | + | – | *sądъ | vélekedés; ítélet; bíróság | le. sęd/sąd |
sul | -i | + | – | 1. *suliti; 2. *sulijь | 1. igér(get), fogad(kozik); 2. jobb, hatalmasabb | |
sve (vse, vše)
|
–
|
+
|
–
|
*sve < *vьse, ‹ny. szl.› *vьše
|
minden, összes; mindig
|
le. wsze/świe/sie, szb-hv. sve, or. vse, cs.-szlk. vše
|
svet
|
-o
|
+
|
–
|
*svętъ
|
tisztelt, csodált, szent; hatalmas, erős
|
le. święt, cs. svat, or.-ukr. svjat, szlk. svät
|
svet
|
-o
|
+
|
–
|
*světъ
|
fény; világ(osság)
|
le. świat, ukr. svito, hv. svjet
|
tech
|
–(o)
|
(+) |
+
|
*těchъ
|
nyugalom, enyhülés; vigasz, öröm
|
le. ciech, cs. těch
|
teš
|
-i
|
+
|
–
|
*těšiti
|
(meg)nyugtat, enyhít; vigasztal; örvendeztet, örömet okoz
|
le. cieszy
|
tih
|
-o
|
+
|
–
|
*tichъ
|
csendes, békés, nyugodt, lassú
|
cs.-szlk. tich
|
tol
|
-i
|
+
|
*toliti
|
(meg)nyugtat, (le)csillapít
|
vö. tul
|
|
tom
|
-i
|
+
|
–
|
*tomiti
|
kínoz, gyötör; esetleg < Toma(š) szn.
|
|
Traj
|
-o, -i
|
+
|
–
|
*Trajanъ
|
‹személynév› <: lat. Traianus császár ragadványneve
|
|
trap
|
–
|
(–)
|
+
|
*tropiti
|
kínoz, gyötör
|
le. trop
|
treb
|
-i (-e, -o)
|
+
|
(–)
|
*terbiti
|
(meg)tisztít, (szükségtelent, nem kívántat) eltávolít
|
le. trzeb, cs. třeb
|
trop
|
l. trap
|
|||||
trp
|
-i
|
+
|
–
|
*tŕpěti
|
tűr, szenved
|
le. cierp/cirzp
|
trud
|
-o (-i)
|
+
|
–
|
*trudъ
|
nehéz munka, fáradozás, vesződség
|
|
tug
|
-o
|
+
|
? |
*tǫgъ
|
kemény, merev, feszült, szívós
|
le. tęg/tąg, cs.-szlk. tuh
|
tug
|
-o
|
+
|
–
|
*tǫga
|
bánat
|
|
tul
|
-i
|
+
|
*tuliti
|
megölel, átkarol
|
vö. tol
|
|
tvor
|
-i
|
+
|
(–)
|
*tvoriti
|
teremt, létrehoz; alkot, képez, alakít; csinál, készít
|
le. tworzy
|
tvrd
|
-o (-i)
|
+
|
(–)
|
*tvŕdъ
|
kemény, szilárd; állhatatos
|
le. tward
|
un
|
-e, -i | + | (–) | *unijь |
jobb
|
uni, cs. uně, le. unie, szb.-hv. unje, uj |
utr
|
|
|
l. jutr
|
|||
vad
|
-i
|
+
|
(–)
|
*vaditi
|
szid, korhol, (meg)bírál; (meg)vádol; zavar, akadályoz, gátol
|
le. wadzi
|
vatr
|
-a
|
+
|
–
|
*vatra
|
tűz(hely)
|
|
već†
|
-e, –
|
+
|
–
|
*vęťe
|
több
|
le. więc, cs. vác, or. vjač, szlk. viac, hv. vje(n)ć
|
vek
|
-i
|
+
|
–
|
*věkъ
|
erő; élet(kor); hosszú időszakasz
|
hv. vjek
|
vel
|
-e, -i
|
+
|
–
|
*veľe
|
sok, nagy(on)
|
le. wiele
|
vel
|
-i
|
+
|
–
|
*velěti
|
akar, kíván, parancsol
|
le. wie(li)
|
ver
|
-o
|
+
|
–
|
*věra
|
meggyőződés, hit
|
|
vid
|
-o
|
+
|
–
|
*vidъ
|
látás, nézet; látvány, látnivaló; alak v. < l. Vitus '?szíves, készséges, jóindulatú' ~ germ. Wido 'erdő, fa' szn.
|
|
viš
|
-e
|
+
|
–
|
*vyšijь
|
magasabb, fő-
|
le. wysz, cs.-szlk. vyš
|
vit
|
-o
|
+
|
+
|
*vitъ
|
úr, uralkodó
|
le. wit, szlk. -vít
|
vlad
|
-i
|
+
|
–
|
*volsti
|
ural, bír
|
le.włodz, or. volod/vlad
|
vlast
|
-i
|
+
|
–
|
*volstь
|
uralom, hatalom; birtok
|
|
voj
|
-i, –
|
+
|
+
|
*vojь
|
harc; had; harcos
|
le. woj
|
vol
|
-i (-e)
|
+
|
(–)
|
*voliti
|
kifejezi az akaratát, kívánságát; (ki)választ; előnyben részesít
|
le. wol
|
vrat
|
-i
|
+
|
–
|
*vortiti
|
forgat, fordít; megfordul, visszajön; visszaad
|
le. wroc
|
vse, vše
|
l. sve
|
|||||
vuk†
|
-i
|
+
|
–
|
*vľkъ
|
farkas
|
le. wilk, szlk. vlk, or. volk
|
vyš
|
l. viš
|
|||||
za
|
–
|
+
|
–
|
*za
|
hátul; mögött, túl; -ért; mint
|
|
zar
|
–
|
–
|
+
|
*zaŕa (*zoŕa)
|
hajnal, pír, pirkadat, vö. zor
|
|
zbi
|
–
|
+
|
–
|
*jьzbyti
|
elad, túlad (vmin), megszabadul (vmitól)
|
le. zby/zbi
|
zd
|
-i
|
+
|
–
|
*jьzdějati
|
megtesz
|
le. zdz
|
zor
|
-i
|
+
|
–
|
*zoŕa (zaŕa)
|
hajnal, pír, pirkadat, vö. zar
|
|
zvon
|
-i
|
+
|
–
|
*zъvoněti
|
harangozik; zeng, hangzik
|
|
žel
|
-i
|
+
|
–
|
*želěti
|
kíván, óhajt, vágyódik
|
|
[a táblázat még bővül]
Források:
- Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve [S. Dávid Emese (felelős szerk.)]. Aranyhal Könyvkiadó, é. n. ISBN 963 348 088 4
- pl.wikipedia.org, a „Męskie imiona słowiańskie” kategóriába tartozó szócikkek, vö. <http://pl.wikipedia.org/wiki/Kategoria:M%C4%99skie_imiona_s%C5%82owia%C5%84skie>
- Wiesław Boryś: Slownik etymologiczny języka polskiego. Wydawnictwo Literackie. 2006. ISBN 83-0803648-1
- Maria Malec: Słovnik etymologiczny nazw geograficznych Polski. Wydawnictwo Naukowe PWN, Warszawa. 2003. ISBN 83-01-13857-2
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Második, javított és bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1988 (első, változatlan lenyomat: 1997). ISBN 963 05 4567 5
[Utolsó módosítás: 2023.01.08]
Hozzászólások