Az alföldi szlovák kolonizáció történetéhez igen értékes adatokat szolgálhatnak az olyan családnevek, mint amilyen a Kiskerecký [szlk. Kiškerecký, m. Kiskerecky] család neve. A kevésbé tájékozottak nem is hinnék el, hogy a fenti családnévben Kiskőrös nevét kell keresni. E családnév keletkezését és itteni [nyíregyházi] használatát úgy kell értelmezni, hogy Kiskőröst 1712-ben telepítették újra szlovák érkezésű családokkal. Ott is megismétlődött az a Békés megyei eset, hogy a nagyszámú telepeseknek már nem jutott házhely és jobbágytelek. Az időközben megszaporodott családokban a házas fiaknak sem jutott már telek. A fiatal házasok kapva kaptak az alkalmon, amkor Nyíregyházán jobbágytelket és szállásföldet kaphattak. Így egész természetes, hogy Kiskőrösről is átjött néhány család Nyíregyházára, akiket az itteni lakosok jövetelük helye alapján Kiskerecky-nek (Kiskőrösi-nek) neveztek el. (Így nevezlek el pl. egy Fitos nevezetű családot is, aki szintén Kiskőrösről jött át Nyíregyházára.)
{TECsK: 158–159 (5:34)}
Kiskőrös nevének első valószínűsíthető említése 1277-ből való Keurus alakban, biztos formában 1396-ból adatolt mint Kurus. A településnév a m. kőris ’Fraxinus spp.’ növénynévvel azonos a névadáskori vélhető jellegzetes növényi környezeten alapulva. A Kis- előtag először 1742-ben jelenik meg a néven a kb. 70 km-re északkeletre lévő Nagykőröstől való megkülönböztetés végett. A település a török alatt elpusztult, 1718-ban települt újra mintegy 700, Nógrád, Hont, Nyitra és Turóc megyékből származó evangélikus szlovákkal. {FNESz:Kiskőrös} {1} {2}
A szlovákok megtartották a nyelvük sajátosságaihoz igazítva a település mindenkori hivatalos magyar nevét, a köznyelvben Kiškeres [ˈkiʃkereʃ] formában, irodalmi nyelven félfordításban mint Malý Kereš [ˈmaliː ˈkereʃ]. A Kereš tag első szótagjának hosszú é helyetti mai rövid e hangzóját vélhetően a m. Körös folyónév szlk. Kereš alakja befolyásolhatta. A településnév szlk. melléknévi formája kiškerešský ~ malokerešský, ahol az utótag ejtése [kereskiː], azaz magyarosodott formában -kereszki. Hasonlóhoz vö. m. (Tót-) Komlós ~ szlk. (Slovenský) Komlóš hn. :> komlóšský mn. > m. Komlósszky ~ Komlószki csn. Az sz [s] helyetti c [ʦ] ejtés a magyar környezet hatása lehet, ahol a magánhangzó és a k közti sz hang gyakran változik így, vö. ősszláv *brosky > m. barack.
A XIV. sz. végétől adatolható m. Fitos (> szlk. Fitoš) csn. külső tulajdonságra utaló magyar vezetéknév a m. fitos ’pisze orrú’ mn.-ből. {RMCsnSz:Fitos}
Irodalom:
- Magyar Nagylexikon, XI. kötet, Kir–Lem. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2000. 58. oldal, „Kiskőrös” c. a.
- Gyivicsán Anna és Krupa András: A magyarországi szlovákok. Változó Világ Könyvtár 16. kötet. Útmutató Kiadó é. n. ISBN 963 9001 20 1 – 6–7. oldal
Hozzászólások