Igen szemléletesen mutatkoznak meg az etnikai integrációs folyamatok egy olyan későbbi érkezésű családnál, ahol az etnikai és nyelvi tényezők eltérőek a békésiek és nógrád-gömöriek kultúrájától. Ezt a folyamatot illusztrálja a Huszárszky család példája. Ők észak-zempléni tájakról szakadtak le Nyíregyházára, vallásban is különböztek a már ideérkezett családoktól. A Huszárszky család őse csak a 19. század közepén érkezett ide. Az apa, nagyapa egyszerű szolgalegényként szolgáltak a bokortanyákon lakó evangélikus gazdáknál. Eltérő hitük, nyelvjárásuk ellenére a második vagy harmadik nemzedék már teljesen felszívódott a tirpákság etnikai csoportjába. Átvették a középszlovák nyelvjárást, a szokásokat, legföljebb emlékezéseikben mutathatók ki korábbi származáshelyük folklórelemei. Három nemzedék leforgása alatt ők is kétnyelvűekké váltak. Az integrációs folyamatot jelentősen befolyásolták a beházasodás körülményei.’
{TECsK: 156–157 (5:30)}
A Huszárszky ~ Huszárszki csn. nehezen etimologizálható. Magyarországon Nyíregyházához köthető, a mai Szlovákiában nem fordul elő. Lengyelországban igen ritka névként adatolható Husarski ~ Hussarski formában, de a szűk elterjedés és a nem lengyeles helyesírású alakváltozat nem indokolja, hogy szlk. környezetben le. eredetűnek tartsuk.
1. Formálisan szlk. -ský lakosnévképzős alakulatról van szó, amely az elsőnek elnevezett elszármazásának, rokoni vagy egyéb kapcsolatainak, esetleg birtokának a helyét jelöli. Az alapul szolgáló hn.-et szlk. *Husáre (*Husiare, *Husare) alakban lehet rekonstruálni, azonban a szóba jöhető területen ilyet nem sikerült lokalizálni. Hasonló nevű település ÉNy-Ukrajnában, a történelmi Volhíniában található: Гусари (Huszari), ezért nem lehet kizárni, hogy a forrásterületen is volt egy ilyen nevű külterületi hely, községrész, amely a névadás alapjául szolgálhatott.
A szóban forgó család a k.-szlk. nyelvterületen található Zemplénből származott el, és az itteni nyelvjárások nem ismerik a hosszú mgh.-kat, ezért a Huszárszky ~ Huszárszki névalakok már magyarosodott vagy középszlovákosodott formák. Emiatt nem lehet egyértelműsíteni a feltételezett hn. jelentését: két etimológia jöhet szóba, amelyet a k.-szlk. nyelvjárásokban az s hang kemény s [s] vagy lágy ś [ɕ] ejtése, az irodalmi nyelv alapjául szolgáló és a Nyíregyházán is beszélt kp.-szlk. nyelvjárásban pedig az ezt követő a mgh. hosszú á [a:] vagy kettőshangzós ia [i̯a] formája különíti el. Az elsőnek megfelelő szlk. husár ~ nyj. husar szó ’huszár, könnyűlovas katona; megyei vagy városi lovas hajdú, altiszt’ jelentésű, a második szlk. husiar ~ nyj. huśar értelme pedig ’libapásztor; gácsér’ {ČP:109}. A feltételezett hn. tehát olyan helyet jelölhetett, amely huszárként, lovas hajdúként, illetve libapásztorként szolgáló személy lakhelye, földje, birtoka volt, vagy annak közelében terült el, avagy libalegelőként használták.
2. Mivel a lakosnévi eredet bizonytalan, konkrét hn.-vel nem támasztható alá, ezért nem zárható ki a szn.-i eredet sem. A le. nyelvben ui. az eredetileg lakosnevet képző -ski végződés apanévképzői szerepet is felvett. Pl. a Bogusławski eredetileg a Bogusławice, Bugusławki alakú hn.-ekhez képzett nemesi birtoknév volt, de mivel az ilyen gyakori lakosnevek tövében a hn.-ek alapjául szolgáló puszta szn. jelenik meg, a Bogusławski név átértelmeződött a nem nemesek körében ’Bogusław leszármazottja’ jelentésű apanévvé, amelynek nyomán később hn.-et nem képző szn.-eken is megjelent {DuFam:-ski}, vö. Berniacki csn.
A szlk. vezetéknevek közt is előfordulnak olyanok, amelyek szn.-hez járuló -ský képzővel alakultak, de a megfelelő szn.-ből hn.-képzővel alkotott településnév nem ismert, ugyanakkor a név formája nem valószínűsíti a le. eredetet. Ilyen pl. az Achimský csn., amelynek szn.-i alapjához l. az Áchim L. szócikket. Ebből következik, hogy szlk. területen is elképzelhető a -ský képző apanévi használata vélhetően a le. történelmi kapcsolatoknak köszönhetően. A Szepesség, ahol az elzálogosított városoknak köszönhetően a le. uralom közvetlenül hatott a szlk. lakosságra, nem esik messze É.-Zempléntől, így a lengyeles minták ott is érvényesülhettek.
A fentiek értelmében a szlk. Husár, Husárek, Husárik (> m. Huszár, Huszárek, Huszárik) csn.-ek azonos szn.-i alapjából is keletkezhetett ’Husár, Husárek, Husárik leszármazottja’ értelmű szlk. Husársky (Husiarsky, Husarský, Husarsky) csn. Ez az alapszn. az 1. pontban említetteknek megfelelően elsősorban ’huszár, könnyűlovas katona; megyei vagy városi lovas hajdú, altiszt’, másodsorban ’libapásztor’ értelmű foglalkozásnév lehetett, továbbá jogállási név ’huszárként szolgáló, huszárezredet birtokló nemes jobbágya’ jelentésben, de a metaforikus motiváció sem kizárt, azaz ’cifra öltözetű, rátarti mint egy huszár; színes mint egy gácsér, gácsérhoz hasonlóan hápogó beszédű; szegény mint egy libapásztor’. {ČP:109} {CsE:Huszár} {RMCsSz:Huszár}
Hozzászólások