Magyar csn., amely a r. m. köböl 'kút, forrás fabélése, fából készült káva; szemes termény mérésére szolgáló űrmérték, mérő (2–4 véka, pozsonyi ~ 62,5 l, pesti ~ 93,75 l); 1/4 akónyi folyadékmérték (10 pint, 16 icce, ~ 10,5–21,5 l, legtöbbször 13,43 l); ilyen űrtartalmú faedény' fn. -s mn.-képzős származéka {RMCsSz:Köböl}, {MNyTSz:Köböl} {MNL:köböl, akó}. A motiváció jogállási: '«köblös», azaz köböllel adózó földdel bíró jobbágy', vagy foglalkozásnévi: 'kádár, köbölt gyártó iparos' {RMCsSz:Köblös}. Változata: Kebles.
A köb 'harmadik hatvány' szó Dugonics András elvonása (1780–84) a fenti köböl fn.-ből. Ennek alapja, hogy a köböl a lat. cubulus 'tkp. kis kocka' szó magyarosítása, és az ógör. matematikusok nyomán a lat. tudományosság ennek tövét, a lat. cubus 'kocka' [< gör. κύβος /kübosz/ 'játékkocka; (vmely szám) köbe'] szót használta 'köb(szám)' értelemben is, vö. n. Kubus 'kocka; köb, harmadik hatvány'. {Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára I., II. Budapest, 1902, 1908.}
Az 'egy öl oldalú kocka' értelmű köböl szó közvetlenül nem függ össze a fenti köböl mértékegységgel és edénynévvel, hanem új alkotás az elvont köb 'harmadik hatvány' előtagból és az öl '5 –10 láb, 1,8–3,1 m' hosszmértékből. Ballagi Mór a XIX. sz.-ban a különbség szemléltetésére ez utóbbit még kötőjellel veszi fel a szótárába. {MNyTSz:Köb-öl}
A köztudomás azt tartja, hogy Julius Caesar azt mondta, mikor a seregével átlépte a Rubicont, hogy „alea iacta est" 'a kocka el van vetve'. Ezt Suetonius nyomán idézzük, vö. „tunc Caesar: «eatur», inquit, «quo deorum ostenta et inimicorum iniquitas uocat. iacta alea est», inquit" (Divus Iulius [Az isteni Julius] XXXII; Kr. u. 121) 'Akkor Caesar így szólt: «Menjünk», majd így: «ahová az istenek csodájelei és ellenségeink jogtalansága hívnak. A kocka el van vetve.»'.
Plutarkhostól azonban tudjuk, hogy Caesar görögül szólt: „καὶ τοσοῦτον μόνον Ἑλληνιστὶ πρὸς τοὺς παρόντας ἐκβοήσας, «ἀνερρίφθω κύβος»,διεβίβαζε τὸν στρατόν" (Πομπήιος [Pompeius], 60.2, Kr. u. I. sz. vége) /kai toszuton monon helléniszti prosz tusz parontasz ekboétasz «anerrhiphthó kübosz» diebibaszte ton sztraton/ 'és [Caesar] egyedül annyit kiáltva görögül a jelenlévőkhöz, hogy «vetessék el a kocka», átvezette [a folyón] a sereget'.
Caesar korában a műveltség nyelve a görög volt, ahogy a középkori Európában a latin, és ezzel a mondással klasszikustól, Menandrosz (Μένανδρος) görög vígjátékszerző (kb. 342–291 Kr. e.) Ἀρρηφόρος ἢ Αὐλητρίς /Arrhéphorosz é Aulétrisz/ 'Arréphorosz, az «az ünnepi felvonuláson Athéné ruháit, szent tárgyait viselő lány», avagy a Fuvolásnő' c. komédiájából idézett.
A Menandrosz műveiből vett maximák a korban igen népszerűek voltak, egy még az Újszövetségbe, Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levelének 15,33 versébe is bekerült a Θαΐς /Thaisz/ c. komédiából: „Φθείρουσιν ἤθη χρησθ' [χρηστὰ] ὁμιλίαι κακαί" /Phtheiruszin éthé khrészth [khrészta] homiliai kakai/ 'Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok' (Károli-féle fordítás). De tőle származik több más olyan mai is idézett szállóige, mint pl. 'Akit az istenek szeretnek, fiatalon hal meg' („Ὃν οἱ θεοὶ φιλοῦσιν, ἀποθνῄσκει νέος" /Hon oi theoi philuszin, apothnészkei neosz/).
Hozzászólások