Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Jánószky

2021.04.04. 23:21 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: jános iván jánószky jánószki janovský jánovský jánovszky jánovszki janovszky janovszki janóvszky

A Jánószky család tagjairól tudjuk, hogy mindig a vagyonosabb származású családok törzséhez tartoztak. Eredetileg a gömöri Jánovce (Gömörjánosi) [valójában m. Jánosi, ritkábban Rimajánosi a szlk. Rimavské Janovce név alapján] községből kerültek le Békés megyébe, Csabára [Békéscsabára], s onnan Nyíregyházára. 1754-ben [Nyregyházán] az Orosi utcában van házuk és telkük, szállásföldjük helyét a városhatárban a János-bokor őrzi.

{TECsK: 157 (5:32)}

A m. Jánószky csn. a szlk. Jánovský (Janovský) csn. magyarosodott hangalakú és írásmódú változata. A szlk. névforma -ov- hangkapcsolata a kp.-szlk. nyj.-okban [ou̯] ejtésű. A m. nyj.-ok hasonló kettőshangzójának a m. köznyelvben hosszú ó [o:] hang felel meg, a magyar íráskép ezt tükrözi. Az első szótagi első á hang vagy eredeti szlk. ejtést tükrözi, vagy a m. János név hatására nyúlt meg. – A szlk. név másként magyarosodott formái: Jánovszky, Janovszky, Janóvszky, Jánovszki, Janovszki, Jánoszky, Jánószki, Jánoszki, Janóczky, Janoczky, Janóczki, Janoczki.

A szlk. Jánovský (Janovský) csn. egy Jánov- vagy Janov- kezdetű településről elszármazott, oda kapcsolatokkal bíró, esetleg ott birtokkal rendelkező személyt jelölő, -ský képzős lakosnév. Bár nyelvileg adódik, hogy ez a település a TECsK. által említett gömöri Jánosi legyen annak szlk. Rimavské Janovce nevéről. Azonban ez a szlk. névalak csak a XX. sz. közepétől rövidült a korábbi szlk. Janošovce (Janossowce) formában {DPnS:Rimavské Janovce}, és ennek alapján a szlk. Janošovský, m. Jánosovszky alak lenne várható. Ez utóbbi is előfordul a nyíregyházi névjegyzékekben, de viszonya a Jánószky csn.-hez nem ismert, nem tudható, hogy külön nevek-e, vagy a későbbi hn.-változást megelőlegző, attól független rövidülés lépett fel a csn.-ben.

A szlk. Jánovský (Janovský) csn. így a sárosi Janovce (m. Bércalja) vagy a szepességi Jánovce (m. Szepesjánosfalva, korábban Jánóc) hn.-ből alkotott szabályos lakosnév. A szabályos képzésen túl emellett szól, hogy ezeknek a településeknek a lakossága az áttelepülés időszakában is szlk. volt, míg a gömöri Jánosié túlnyomórészt magyarok által lakott település volt kevés szlk. lakossággal. Ellene szól viszont az, hogy a sárosi és a szepesi szlk. nyj.-ok k.-szlk. jellegűek, így eltérnek a nyíregyházi szlovákság többségét jellemző kp.-szlk. dialektustól. Nem tudni, hogy a TECsK. hallgatása a nyelvi beilleszkedési problémáról a tömör megfogalmazás következménye-e (vö. mégis Huszárszky csn.) vagy ez mégis a gömöri eredetet valószínűsíti.

***

A gömöri Jánosi falu neve 1332-ben bukkan fel először a latinizált Johanuti alakban {FNESz:Jánosi} {1}. 1338-ban mint Yvanosy szerepel, de nem tisztázott, hogy ez a jelenlegi községre utal-e, vagy a ma a település részét képező, Ivánfala néven ismert puszta helyén álló korábbi falu értendő alatt. Mindenesetre a Jánosy (Jánosi) család ez utóbbiban volt előbb birtokos. A hn. a m. János szn. birtoklást kifejező -i képzős származéka. A középkori Iván szn. a megfelelő szl. névvel párhuzamos m. fejlemény, a János szn. változata. Mindkettő forrása a lat. Iohannes egyházi szn. (erről l. az Ilykó címszónál) hangrendileg illeszkedett és hiátusos, ill. h > v hiátuspótló-cserével keletkezett m. Joános ~ Jovános alakja. A János esetén az hiátusos hangkapcsolat egyszerűsödött, az Iván névnél pedig szórványos szó eleji jo-/ju- > i- hangváltozás történt (mint pl. a Jolsva hn. :> Ilsvai csn., a r. Jonata > Inota hn. esetén), vö. a korai Yvanosy (Ivánosi) hn.-i alakot. Az átmeneti Ivános forma végét a m. nyelvérzék kicsinyítő képzőnek érezte, így elvonta belőle a rövidebb Iván alakot. A Jánosi és az Ivánfala hn.-ek tehát vélhetően ugyanannak a névfejlődésnek eltérő változatban megmerevedett formái.

Jánosi a legkorábbi népszámlálási adatok szerint m. lakosságú település, amelyen szórványosan voltak jelen más nemzetiségek. Ugyanakkor a szlk. népesség korai jelenlétét mutatja, hogy a szepességi városok visszatértétől adatot gyűjtő DPnS. már 1773-ből adatolja a szlk. Janošovce (Janossowce) nevet, amelynek ennél korábbinak kell lennie, minthogy nem egyszerű átvételről van szó, hanem értelmező megfelelőről: a szlk. -ovce végződés ui. szn.-ekhez járuló ’… háza népe, … családja, … emberei’ értelmű hn.-képző. Az együttélés folytán a m. János szn. Jánoš ~ Janoš alakban a szlk.-ban is használatos volt (vö. továbbképzett Jánošík név), annál is inkább, mivel egybeesett a szlk. Ján ’János’ szn. szlk. -oš kicsinyítőképzős származékával {MSzlkCsn:63}.

A sárosi Bércalja történetileg szlk. lakosságú falu, amelynek első említése 1261-től való mint Belcella {2}. Mai magyar neve tudós népetimológia eredménye, 1863 előtt még a Belcella alakból levezethető Beczallya, Béczalja formában fordul elő. Michal Slivka szerint a falu eredetileg a bártfai cisztercita kolostor birtoka lehetett, és a cisztercita kolostorok gyakori névadási típusának megfelelő lat. Bella cella ’szép (fiók)kolostor’ elnevezés vonódott át a településre {3:88}, vö. n. Altzella, Mariazell. — A szlk. Janovce név, amelynek értelme ’Ján (János) háza népe, családja, emberei’ ugyan későn jelentkezik a forrásokban (1773: Janowcze), de a korábbi eredetére utal, hogy bízvást annak az emlékét őrizte meg, hogy a falu 1261-től a XIV. sz. első feléig Szepesi Jánosnak (Ján zo Spiša) és utódainak a birtoka volt {3:86,90}.

 A m. Szepesjánosfalva elnevezés a hivatalos településnév-rendezés keretében 1907-ben adott név, amely egy elavult m. elnevezést újított fel (1475: Janusfalwa). Első említése 1312-ból való mint lat. nyelvű Villa Johannis.1405–56-ban a hn.-et alkotó szn. vallon formában (Gehanfalva, Gyehan < ófr. Jehan ’János’) jelentkezik. A település környékét az Árpád-kortól a gyepüőrök lakták, és 1802-ig egyike volt a szepesi tízlándzsások székét alkotó nemes falvaknak. {4} {FNESz:Szepesjánosfalva}. Az újkor elején a település m. neve elavult, és a szlk. névből alakult Janóc (Janócz) váltotta fel, ami meghatározó szlk. etnikai háttérre utal. — A szlk. Jánovce név a kései előfordulás (1773: Janowcze) dacára a korai m. elnevezéssel párhuzamos, ’Ján (János) háza népe, családja, emberei’ értelmű névadás a település alapítójának, esetleg korai birtokosának lat. Johannis > szlk. Ján ~ m. János ~ ófr. Jehan szn.-éről. A környékbeli szász telepesek tükörfordítással n. nevet is adtak a falunak, vö. 1773: Hansdorff, 1808: Johansdorf. {DPnS:Jánovce}

Irodalom:

  1. Magyar Nagylexikon, X. kötet, Ir–Kip. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2000. 181. oldal, „Jánosi” c. a.
  2. Magyar Nagylexikon, III. kötet, Bah–Bij. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 646–647. oldal, „Bércalja” c. a.
  3. Pavol Hudáček: Janovce v stredoveku / Janovce in Middle Ages. In Mikroregión Sekčov-Topľa. Raslavice : ARDE, 2013. 76–101. oldal — online (2021.04.04.)
  4. Magyar Nagylexikon, XVI. kötet, Sel–Szö. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. 683. oldal, „Szepesjánosfalva” c. a.

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr5216490318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása