Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Pál

2023.04.09. 21:41 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: pál pavel pavol palyov palyovije palyovje palyoviech paľov paľovie paľove paľoviech breznai breznay brezňan brezniansky brezňanský breznyan breznyanszki breznyanszky breznyánszki breznyánszky

A gazda és zsellér családok mellett valamikor igen fontos szerepet játszottak a város társadalmában az iparosok is. Így mindjárt az áttelepülés első évtizedeiben iparos családok irányítják a városi közigazgatást. Ezeknek többsége szintén bevándorló volt. Így pl. a Pál családról tudjuk, hogy mint csizmadia mesterek – több generáción át – Breznóról [szlk. Brezno, m. Breznóbánya] jöttek Nyíregyházára. A legkorábbi összeírásokban és anyakönyvekben sokszor Palyov, Palyovije, Palyoviech néven írják össze őket. Egyik leszármazottjukat 1774-ben főbírónak is megválasztották. Az iparosmesterségek közül legnépszerűbbek voltak a csizmadiák (1793-ban 115 volt a számuk), utána következtek a szűcsmesterek (szám szerint 33-an).

{TECsK:163 (5:45)}

A m. Pál csn. mint magyar alakulat a hasonló magyar egyházi szn.-vel azonos képzőtlen apanév. Az ilyenek gyakoriak a m. névkincsben, és úgy keletkeztek, hogy a leszármazottak egyike vagy egy generációja a saját szn.-e mellé az ismert felmenője (apja, nagyapja) szn.-ét kapta megkülönböztető névként, amely a további generációkra öröklődve vezetéknévvé vált. {CsE:Pál} {RMCsSz:Pál}

Adott esetben azonban nyilvánvalóan névmagyarosodásról van szó a korábbi szlk. (modern helyesírás szerinti) Paľov, Paľovie ~ PaľovePaľoviech névalakokból. Ezeknek végén szinonim apanévképzők állnak. Az egyik az -ov birtokos mn.-képző, amelynek a magyarban funkcionálisan az -é birtokjel felel meg. A szlk. Paľov csn. tehát annyit tesz, hogy ‘Pálé’, azaz ‘Pál fia, leszármazottja’. Az -ovie (nyj. -ove, -ovje) képző a m. -ék családi többesszám-jellel azonos használatú toldalék. A szn.-hez eredetileg értelmezőként járulva egy adott, közismert tagról elnevezett családhoz tartozást jelöl. A harmadik, -oviech szuffixum az előző két toldalék kombinációja, az -ovie végződés birtokos esetű alakja. Azaz a Paľoviech értelme ‘Páléké’, vagyis ‘Pálék fia, családtagja’ {MSzlkCsn:93, 95, 96}. 

A szlk.-m. együttélés eredményeképpen a két nyelv egymástól is kölcsönzött szn.-eket. Így az eredeti szlk. Pavol egyházi szn. köznapi formájaként a m. Pál szn.-ből (az -l lágyulásával és az -o toldalék hozzáadásával) képződött Paľo alak honosodott meg {MSzlkCsn:33}. Ez a szlk. névalak a fenti csn.-i formák alapja, és egyben magyarázza, hogy az alapnevek hasonlósága hogyan hatott a m. nyelvvel érintkező környezetben a csn.-ek könnyű magyarosodása irányában. Ez a magyarosodás a szlk. nyelvterület más vidékein is megfigyelhető {ČP:133,134}.

* * *

A m. Pál, szlk. Pavol (nyj. Pavel) egyházi szn. a lat. Paulus szn. meghonosodása. Ez a szn. a gyakoribb Paullus formájában ismert római prænomen (előnév) volt különösen a női Paulla ~ Polla változatában. A hímnemű alak elsősorban az Æmilia és Fabia nemzetségekben volt használatban, ahol cognoment (családnevet) is adott. A név a lat. paullus ~ paulus ‘kevés, kicsi’ mn. tulajdonnévi használatára megy vissza. Az egyházi szn. elterjedtsége Pál apostol tiszteletére vezethető vissza. Az apostol eredeti szn.-e a héb. שָׁאוּל‎ (Šā'ûl) ‘Saul’ volt, azonban római polgárként nem zsidó környezetben ehelyett a hasonló hangzású lat. Paulus nevet használta. A m. nyelvben a lat. név elsőként az au kettőshangzó egyszerűsödésével Pálos ~ Pólos alakban honosodott meg, amelynek végét a nyelvérzék a m. -s kicsinyítő képzőnek vélte, és elvonta belőle a Pál (és r. Pól) névformát. A szlk.-ban a szl. nyelvekhez hasonlóan az au kettőshangzó av hangkapcsolatként jelent meg, valamint a lat. -us végződés lekopott. Az így előállt *Pavl alakban a név végi msh.-torlódást -o (nyj. -e) járulékhang oldotta föl.

A szlk. Brezno település neve elsőként 1265-ből adatolható Berchun, majd 1310-ből lat. tárgyesetű Breznam alakban, amelyekből a *Brezen, illetve *Brezna formák rekonstruálhatók. A hn. szlk. eredetű, a breza ‘nyírfa’ szó rövid alakú -en/na/no mn.-képzős származéka, azaz ‘nyírfás, nyíres’ értelmű tájleíró név. A végződések változása annak tudható be, hogy idővel más főnevet értettek az alapnév mögé, és a beleértett fn. nemének megfelelően változott az alapnév neme. Pl. hímnemű Brezen (les) ‘nyíres (erdő)’ > Brezna (ves) ‘nyíres (falu)’ > Brezno (mesto) ‘nyíres (város)’. A m. névforma a XV. sz.-ban egészült ki a -bánya utótaggal a fejlődő ércbányászattal párhuzamosan. {1} {FNESz:Breznóbánya}

A településnév azonban utótag nélkül is használatban maradt, amint erről a m. Breznai ~ Breznay csn. tanúskodik. (Az -ó :> -ai alakuláshoz vö. Makó hn. > Makai csn.) A Breznóbánya hn-hez alkotott szlk. csn.-ek a következők: Brezňan, Brezniansky ~ Brezňanský, amelyek Breznyan, Breznyanszki ~ BreznyanszkyBreznyánszki ~ Breznyánszky alakban magyarosodtak. 

Irodalom:

  1. Magyar Nagylexikon, IV. kötet, Bik–Bz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. 546. oldal, „Breznóbánya” c. a.

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr9718098790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása