A szlk. Ľupták ['ʎupta:k] csn. magyarosodott alakja. Ez utóbbi a szlk. Lipták ['ʎipta:k] csn. Árva vm.-i nyj. formája, azaz a Liptov ~ nyj. Ľuptov ’Liptó’ hn.-ből származó, ’liptói, Liptóról elszármazott’ jelentésű lakosnév. {*}
A szlk.-ban létezik a kicsinyített származéka: Ľuptáčik csn, valamint az alternatív lakosnévi toldalékkal képzettek: Ľuptovec, Ľuptovský. {DPnS:Ľup}
Bár a Ľupták nyj. forma, de ez őrizte meg az eredeti hangalakot. A Ľu- kezdetű szlovák (szláv) helynevek a magyarban gyakran Li- kezdetűvé váltak, egyesek szerint szlovák (szláv) nyj. *Lü- fokon keresztül {*}. — Vö. szlk. (Partizánska / Slovenská ) Ľupča ~ m. (Német- / Zólyom-) Lipcse, szlk. Ľutina > m. Litinye, szlk. Ľutov > m. Litó, szl. *Ľubica> m. Libic (ma Libickozma r., Somogy m.).
A magyar változás aztán visszahathatott a szlovák alakra is, mint a szóban forgó szlk. Ľuptov × m. Liptó > szlk. Liptov esetben. Hasonlóan szlk. r. *Ľuca × m. Lice :> szlk. Licince. {FNESz: Liptó vármegye; Libickozma, Lice, Litinye, Litó, Németlipcse}
{*} Vlado Uhlár: Osídlenie Liptova a dolnoliptovské nárečia. In: Slovenská reč, 57, 1992, č. 6, s. 324 - 336; on-line: <http://www.juls.savba.sk/ediela/sr/1992/6/sr1992-6-lq.pdf>
Hozzászólások