A szlk. Závoďan ['za:voɟan] magyarosodása {DPnS}. A szlk. csn. -(i)an képzős lakosnév {MSzlkCsn:128b} egy szlk. Závod, Závoda, Závodie településnévből, a gyakoribb szlk. Závodský ['za:votski:] > m. Závodszky, Závodszki szinonimája* .
Ilyen hn. lehet pl.
- Závod (m. Pozsonyzávod)
- Závodie: ma Čierný Balog (m. Feketebalog) r.; Mníšek nad Popradom r. (m. Mnisek > Poprádremete) r.; Žilina (m. Zsolna: Závodje > Szentistvánpatak) r.
A szlk. Závodie hn. ’vízen túl’ értelmű (< za ’mögött’ + voda ’víz’ + -ie) {SSJ:závodie}, a Závod régi értelme ’körülkerített erdőrész, amelyet felperzselnek, majd néhány évig vetésterületként és legelőként használnak; (haszonállat-) tenyészet; újonnan telepített erdő’ [< zaviesť ’bevezet (pl. művelésbe)’] {FNESz:Závod}.
A szlk. Závada hn.-ek magyar környezetben Závoda alakra válthatnak, pl. az 1907. után Érújfalunak nevezett Zavada (szlk. Závada) neve 1800 és 1888 között Závoda. Ugyanígy a szlk. Trenčianska Závada hn. 1907 utáni magyar formája Trencsénzávod. Ez alkalmasint visszahathatott a szlovák környezetre, így nem zárható ki teljesen, hogy egyes Závoďan ~ Závodský csn.-ek mögött ilyen hn. áll. A szlk. závada fn. ’akadály; hiba, fogyatékosság’ értelmű, hn.-ként azonban olyan települést jelöl, amely adóssággal megterhelt, ki nem fizetett földön épült {FNESz:Trencsénzávod}. Vö. Závada csn.
* A mai nyelvben a -ský képzős helynévi származékok melléknévként használatosak, még a férfi lakost jelentő főnevek -(i)an, (nyj. -än ~ -en), ritkábban -ec és -ák (-iak) személynévképzővel állnak elő. A csn.-ek kialakulásának időszakában, aXVI–XVIII. sz.-ig a -ský képző ez utóbbi szerepben is gyakoribb volt a mai személynévképzős alakulatoknál, ezért uralkodik a csn. között ez a típus. {MSzlkCsn:126-131}
Hozzászólások