Szláv etimológiájú csn., amely azonban a jelenkorban csak a magyarban mutatható ki, így vélhetően a magyarokkal együtt élő szlávsághoz, elsősorban a szlováksághoz köthető.
A név alapja a cs.-szlk.-szb.-hv. tvrdota közszó, amely a jelenkori szótárakban nem szerepel, a korpuszban azonban igen, és etimologizálható a cs.-szlk. tvrdý ’kemény’, szb.-hv. tvrd ’ua.’ melléknév és az –ota absztraktnév-állapotnév képző kapcsolataként, vö. cs.-szlk.-szb.-hv. dobrota ’jóság; jólelkűség; jó minőség; (átv.) jó falat, csemege, jó ember’ {SSJ}, {SzhMSz}, cs.-szlk. milota ’kedvesség, vkninek a kedves volta’ {SSJ}, szb.-hv. milota ’gyönyör, élvezet’ {SzhMSz}.
Régi szótárakban azonban fellelhető, vö. Gregorius Dankovszky: Magyaricae linguae lexicon critico-etymologicum, 1833 {* GoogleBooks}:
*Dertze (terdotza, terdota, vend, carn. tverdota, illyr. tvrdota, boh.) durities, die Härte 2) insensibilitas, die Unempflindichkeit 3) asperitas, rigiditas, die Rauhigkeit. Inde
Ezt az etimológiai kísérletet az utókor ugyan elvetette, de a magyarázatul felhozott szláv szavak akkori jelentését világosan megadja: ’keménység, szigorúság; érzéketlenség; érdesség, durvaság’.
A név tehát kemény, szigorú, érzéketlen, ill. durva jellemre utaló ragadványnév, mintegy a magyarországi szlovákságban ismert Milota csn. (l. feljebb) ellentéte. Éppen a szlk. Milota és az –ota képzős egyéb ragadványnevek szlovák nyelvbeli gyakorisága valószínűsítheti a Tverdota csn.-et is magyarországi szlovákként, vö. szlk. Blahota (< blahý ’boldog’), Černota (< čierny ’fekete’), Holota (< holý ’kopasz, csupasz’), Hrkota (< hrkať ’zörög, csörög’), Malota (< malý ’kicsi’), Milota (l. feljebb) stb. {DPnS}
A Tverdota hangalak kialakulása vélhetően a magyarban történt ejtéskönnyítő e betoldásával. Hasonló alak csak az ukránból igazolható közszóként: твердота (tverdota) {SzUM}. Mivel csn.-i adat innen sincs, ez nem elég ahhoz, hogy az analógiákkal megtámogatott szlovák eredetet megkérdőjelezze. Az alapmn. többi szláv nyelvbeli alakjához vö. kaj-hv. trdi, szln. trd, le.-aszrb. twardy, fszrb. twjerdy, or. твёрдый (tvjordij), bel. цьвёрды (cvjordi), mac. тврд (tvrd), bg. твърд (tvărd).
NB. A szlovákban a személynevekhez járulva is találunk –ota végződést, vö. Ďurota (< Ďuro < Juraj ’György’), Janota (< Jano < Ján ’János’), Laukota (< Lauko < Lavrinec ’Lőrinc’) {DPnS}. Ez azonban inkább az –o ~ –ko végű származékok és az –eta ~ –ita kicsinyítő képző kapcsolatának tűnnek {MSzlkCsn:33, 37, 85}; bár e kapcsolat kialakulását lehet, hogy elősegítette a fenti –ota absztrakt főnévképző.
Hozzászólások