Uhlárik ['uɦla:rik] alakban nyugatszlovák csn., amely a szlk. uhliar ['uɦʎi̯ar] ~ nyj. uhlár ['uɦla:r] ’szénégető; szenes(ember)’ foglalkozásnév -ik ~ -ík kicsinyítő képzős származéka. Az Uhliar, Uhlár önmagában is létező szlk. csn. {DPnS}, {SSJ}, {SG:465}.
Magyarországon ma az Uhlárik elsősorban nyugat-magyarországi, az Uhlarik Budapest környéki, az Uhlár északi, az Uhljár ~ Uhljar ~ Uhlyár pedig alföldi, ill. Pest megyei elterjedtségű.
Hozzászólások