A szlk. mirkovský ['mirkou̯ski:] lakosnév {PSP:Mirkovce} magyarosodása: a szlk. -ovský > m. /ouszki/ ~ /ószki/ > /ócki/ adaptáció rendszerszerű, vö. Apatóczky < opatovský <: Opatovce (m. Bajmócapáti v. Végapáti), Vidróczki (Vidrovszky alakban is!) < vydrovský <: Vydrovo (m. Vidrova, ma Čierny Balog / Feketebalog r.). Az eredetibb alakváltozatot őrzi a m. Mirkovszky névvariáns.
A lakosnév a szlk. Mirkovce (m. [Sáros-] Mérk) falupár nevéből származik. A település keleti szlovák nyelvjárásterületen fekszik, ugyanakkor az msh. előtti -ov- hangkapcsolat kettőshangzós ejtése, amelyből a hosszú m. /ó/ származik, középszlovák ejtésmódra utal {SG:460}: keletszlovák alapon a szlk. ['mirkofski:] > m. *Mirkofszki lenne várható {SG:472}. Ez az ejtési sajátosság kiegészítve azzal, hogy a csn. a jelenlegi szlovák névkincsben olyan ritka, hogy telefonkönyvi adata sincs, arra utal, hogy a középszlovák nyelvjárási sajátosságot mutató alföldi szlovákság közé Mérkről betelepedettek kaphatták eredetileg ragadványnévül.
A jelenkorban a Mirkovský csn. inkább kimutatható a cseh, mind a szlovák névkincsből. A közvetlen cseh eredet azonban a Mirkóczki névforma esetén éppen a középszlovák sajátosságot mutató ejtésmód miatt zárható ki. A Mirkovszky változat esetén azonban ez is szóba jöhet. Mindenesetre a cs. Mirkovský is inkább tűnik szlovákos, semmint csehes alakúnak, mivel az alapul szolgálható cs. Mírkov (n. Mörkau) település túl kicsi.
Nem jön számba a valahai Varasd vm.-hez tartozó hv. Mirkovec sem. Horvát viszonylatban ui. nem jellemzők a -ski képzős lakosnévi csn.-ek.
Hozzászólások