Képzőtlen apanév a lat. Fabianus ’Fabia nemzetségbe tartozó férfi’ cognomenből származó szn.-ekből, vö. m. Fábián, cs.-szlk. Fabian, Fabián, le. Fabian, szb.-hv. Fȁbijān, n. Fabian. Mivel minden nyelven lehet a szn.-ből azonos alakú csn., ezért az eredetét családonként genealógiailag kell megvizsgálni {CsE:Fábián}, {RMCsNSz:Fábián}, {DuFam:Fabian}.
A szn. Szent Fábián pápa (megh. 250) tisztelete nyomán terjedt el. A férfiak nevében Fabius alakban előforduló lat. Fabia nemzetségnév a lat. faba ’bab’ szóhoz képzett (eredetileg talán metaforikus ’kis termetű’ vagy foglalkozásnévi ’babtermesztő’ értelmű) melléknévi alak {CsE:Fábián}.
Hozzászólások