Vö. szlk. Demovič csn. {DPnS}, ill. ukr.-or. Демович csn. A név szlk. -ovič {MSzlkCsn:92b}, ill. ukr. -ович képzős apanév a szl. Demo (Демо) szn.-ből, amely a szlk. Demeter (ukr. Димитрій) vagy a szlk. Demän ~ Damián (ukr. Дем’ян) egyházi szn. rövidülése {MSzlkCsn:120b} {DuFam:Demski}. Ugyanakkor az alapszn. talán népnévi eredetű is lehet a szlk. Demák ’lemk, galíciai ruszin’ etnonimával azonos tőből {MSzlkCsn:40}.
A Demeter szn. a gör. Δημήτριος /Démétriosz/ ’Déméter istennőhöz tartozó, neki szentelt’ szn. átvétele. A III. sz. legvégén élt, és Szirmiumban (ma Sremska Mitrovica, Szerbia) született Szent Demeter vértanú a pravoszláv egyház egyik legjelentősebb szentje, de tisztelete régebben a nyugati rítusúak közt is elterjedt volt.
A Demän ~ Damián szintén gör. eredetű a Δαμιανός /Damianosz/ szn.-ből. Ennek etimológiája bizonytalan, egyesek a gör. δαμάζω /damazó/ ’igába/járomba hajt, megszelídít; megfékez, leigáz, legyőz’ ige származékának tartják, mások pedig a gör. δημος /démosz/ ’nép, lakosság; állam, ország’ szóénak. Az Arábiából származó Szent Damján Kis-Ázsiában folytatott orvosi tevékenységet, és Szent Demeterrel egy időben, a IV. sz. első éveiben halt vértanúhalált.
Demák 'lemk, galíciai ruszin'
Hozzászólások