A Babic család később érkezett, a Zólyom megyei véglesi [szlk. Vígľaš] uradalomból költözött Nyíregyházára, a gyetvai lázok (állattartó szlovák hegyitanyák) vidékéről. Azt tartják róluk, hogy lótenyésztésben jeleskedtek.
{TECsK: 147 (5:4)}
A szlk. Babic csn. a személynévként használt szlk. baba ’öregasszony, bába, dada, pulya, gyáva, kalács, tímárok elhasznált csávája’ {SSMN:baba} köznévből ered a régi szlk. -ic apanév- v. anyanévképzővel {MSzlkCsn:92}. Az alapnév ragadványnévként utalhat idős női családtaghoz való viszonyra, de jellemre, foglalkozásra, esetleg kedvelt ételre is. Erről az alapról több más szlk. csn. is származik, pl. Babák, Babka, Babečka, Babenka, Babáč, Babiak, Babčák, Babej {ČP:81}.
Hozzászólások