Vannak családok, amelyek elég nagy kerülővel tették meg a [Nyíregyházára] idevezető utat. Ebbe a kategóriába tartoznak a Bánszky család leszármazottai. Valamelyik északi megyéből indultak el délnek. Mint örökös jobbágyok, „menekültek” a földesúri járom alól, s hogy nyomukat ne találják meg, a korábbi Varga nevüket is elhagyták. Átkelve az Ipolyon a Nógrád megyei Bánkon állapodtak meg először. Néhány évi ittartózkodás után lementek Csabára, innen rövidesen Berényben kötöttek ki. A család gyarapodásával a házas fiak 1754-ben elváltak egymástól, s az egyik átköltözött Nyíregyházára. Ezek megtartották a korábbi Bánk községre emléleztető Bánszky családnevet.
{TECsK: 148 (5:9)}
A m. Bánszky ~ Bánszki, szlk. helyesírással Bánsky csn. valóban a m. Bánk településnévből, ill. annak szlk. Banka formájából szlk. -ský képzővel alkotott lakosnév. A mássalhangzó + -k tövű hn.-ek esetén a szlk. -ský képző előtt rendszerszerűen kiesik a -k hang, pl. Pezinok (Pezink-) :> pezinský, Kežmarok (Kežmark-) :> kežmarský. A nógrádi Bánk mai is szlovák nemzetiségi település, amely 1680-ban, a török kor utáni első hullámban telepedett szlovákokkal {1}, és a fenti szemelvénynek megfelelően a további, délebbre hatoló hullámok köztes állomása volt.
A nógrádi m. Bánk hn. puszta személynévből keletkezett, első említése 1405-ből való (Bank). Az alapul szolgáló név a szn.-ként is használt m. bán méltóságnév m. -k kicsinyítő képzős származéka. {FNESz:Bánk¹}
A szlk. Bánsky csn. a fenti mellett keletkezhetett esetleg más, hasonló hn.-ekból is, mint pl. Bánovce nad Benravou ’Bán’, ill. Bánovce nad Ondavou ’Bánóc’ településnevek bánovský származékának egyszerűsödéséből. Kevésbé valószínű, hogy a szlk. Baňa ’Bánya’ tagot tartalmazó hn.-ekre (pl. szlk. Lovinobaňa, r. Loviňa Báňa ’Lónyabánya’) menne vissza, minthogy ezek hosszú -á-t tartalmazó, magyaros változatai késeiek. Ugyanez a nehézség (az a ~ á hanghosszbeli eltérés) nehezíti meg a szlk. Banky (r. Banka) ’Divékbanka’ hn.-vel való összekapcsolását is. {ČP:85}
A m. Varga csn. az azonos m. varga ’lábbelikészítő kisiparos; tímár, bőrkészítő iparos’ köznévből származó foglalkozásnév {RMCsSz:Varga}. A m. foglalkozásneveknek a szlk. névkincsben történő előfordulásához vö. Gulyás csn {TECsK: 153 (5:24)}.
Irodalom:
- Gyivicsán Anna és Krupa András: A magyarországi szlovákok. Változó Világ Könyvtár 16. kötet. Útmutató Kiadó é. n. ISBN 963 9001 20 1 – 6. oldal
Hozzászólások