A békési családok sorában a Duljanszky család helyzete igen érdekes. Eredetileg valamikor ők is Csabán [Békéscsabán] laktak, de a családfő – Gyulára való házasodásával – kiszakadt a csabai családok közösségéből. Igen tanulságos, hogy amikor Nyíregyházára költöztek, az összeírásokban, az anyakönyvekben is egyöntetűen származáshelye szerint Duljanszky (= Gyulai)-nak nevezi mindenki.
{TECsK: 151 (5:19)}
1. A Duljanszky (Duljánszki) csn. a lakosnévi eredetű szlk. Duliansky csn. magyarosodott írásformája. A lakosnév az idézett forrás tanúsága szerint a Békés m. Gyula városból való elszármazásra utal, a településnévnek a csn.-ből visszakövetkeztethető szlk. Dula alakjából származva az összetett szlk. -(i)ansky [< -(i)an + -ský] lakosnévképzővel.
A békési Gyula hn. szlk. Dula formájára az említett csn.-en kívül nem sikerült irodalmi adatot találni, így az az alföldiszlovákság körében használatos lokális elnevezés lehetett. Ugyanakkor a két világháború között az akkor Csehszlovákiához tartozó volt Ugocsa vm. Gyula (1907-től Szőllősgyula, majd Szőlősgyula) hivatalos neve is Dula volt. Egyik településen sem volt történetileg olyan mérvű szlk. lakosság, amely önálló névformát indokolna, azonban a kemény D-s szókezdet más nyelvekből történő közvetlen átvétellel is nehezen magyarázható. Utóbbi esetben ui. lágy Ď (vö. m. Gyula, ro. Giula, szb. Đula) vagy J (vö. n. Jula[u], ill. újabb ukr. Юлиіці / Julivci) lenne várható. Mégis azonos hangmegfelelés látható a túróci m. Gyulafalva és a szlk. Dulice hn. esetén. Szlk. szempontból hasonló névalapra meg vissza a szlk. Dulov (m. Dúlló, Dúló, utóbb Dúlóújfalu r.). Ez utóbbiak magukhoz hasoníthatták a szlovákok körében megjelenő m. Gyula hn.-et. Az elmondottak miatt az alföldi és a békési és a kárpátaljai település szlk. nevének viszonya nehezen tisztázható. Abból kiindulva azonban, hogy a békési szlovákok körében a regionális szerepe miatt ismertebb lehetett az alföldi Gyula város mint a k.-szlovákiaiknak Szőlősgyula község, az adatolatlanság ellenére valószínűbb, hogy a békési szlk. Dula hn. az eredeti, népi névadás, és a kárpátaljai név származik ennek alapján névátvitellel hivatalos névadásból.
2. A történeti Duliansky csn. a XVII. sz. végéről ismert Georgius Theophilus Duliansky pozsonyi kamarai írnokról szóló adatok tanúsága szerint a szlk. Doliansky cs. alakváltozata {1}. Ez elszármazásra, kapcsolatokra vagy birtokra utaló szlk. -ský képzős lakosnév az alábbi vagy hasonló településnevekből: szlk. Doľany (m. Dolyán, Szepes vm.), szlk. Doľany (m. Beczúrfalva, korábban Dolyán, ma Szécsény r.) {2}. A csn. magyarosodott formái: Doljánszki, Doljánszky, Dolánszki, Dolánszky.
Irodalom:
- Fallenbüchl Zoltán (szerk.): Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Országos Széchényi Könyvtár, Osiris Kiadó. Budapest, 2002. 83. oldal — Online: http://mek.oszk.hu/02300/02333/02333.pdf
- Mizser Lajos: Cserépfalu idegen eredetű családnevei 1550-1974. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988) 715.oldal — Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_25_26/?pg=718
***
A Békés m. Gyula hn. a korábbi Gyulamonostora (1313: Julamonastra) névalakból rövidült a XIV. sz-ban, mivel a település egy Gyula szn.-ű főúr által alapított monostor körül alakult. A m. Gyula szn. az azonos hangalakú, a honfoglaló magyarok második méltóságát jelölő méltóságnévvel egyezik, amelynek török előképe az ótör. jula ’fáklya’ fn.-re megy vissza. {FNESz:Gyula}
Szőlősgyula neve Gywla formában ismeretes 1396-ból. Ez az fentebb említett m. Gyula szn.-vel azonos, és a falu telepítőjének, legfőbb személyiségének nevét őrzi. A XX. sz. eleji településnévrendezés során kapta a békési Gyula várostól való megkülönböztetésül a Szőlős- előtagot részint a helyi szőlőkultúra, részint Nagyszőlős közelsége miatt. {FNESz:Szőlősgyula}
Gyulafalva (1387: Gÿulafalua) vélhető alapítójára 1357-ből van említés a fiára utalóan: Johannes filius Giula de Gyulahaza ’Gyulaházi Gyula fia, János'. Kezdetben tehát Gyulaháza lehetett a falu neve. Így a településnév az alapító, családfő szn.-ből ered a birtokjeles ház, ill. falu utótaggal. A párhuzamosan alakult szlk. Dulice a szn. korabeli szlk. Dula változatából képződött a szlk. -ice ’… leszármazottai, … utódai’ hn.-képzővel.
A XIX. sz. legelején Újfaluval egyesített Dúló (1259: Dulow) m. neve a szlk. Dulov hn. magyarosodott formája. A szlk. településnév a szl. Dulъ (vagy Dulo) szn. -ov képzős birtokos mn.-i származéka, azaz egy Dulov dom ’Dul(o) háza’ vagy hasonló kifejezés rövidülése. A szl. duti ’fúj’ ige igeneveként értelmezhető Dul(o) szn. hasonló származékához vö. le Dulowa hn. {FNESz:Dúlóújfalu}
Az 1963 óta Szécsény részét képező Benczúrfalva a nevét 1927-ben kapta, az itt alkotó Benczúr Gyula emlékére, a korábbi m. neve Dolány (1262: Dalan), amely a szlávságban nem ritka, szlk. formájában Doľany alakú hn. magyarosodása. A szl. helynév értelme ’völgylakók’, és a szl. dolъ ’völgy’ (> r. szlk. dol ’völgy, gödör, akna, árok’) fn. továbbképzése a -jan- lakosnévképző tb. sz.-ú alakjával. {FNESz:Benczúrfalva}
A szepesi Dolyán hn. ilyen alakban 1773-tól adatolható, akkor váltotta fel a korábbi szlk. Dolina hn.-et (1349: Dolina) a szlk. Doľany névalak. A korábbi név a szlk. dolina ’völgy’ fn-vel azonos, itt tehát ’völgy’ > ’völgylakók’ értelmű névváltozás történt. A szlk.-ban nem ritka a településnevek bővülése tautologikus helynévképzővel. {FNESz:Dolyán}
Hozzászólások