Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Kerekréti

2021.04.10. 14:13 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: kerekréty kerekréti

Igen figyelemre méltó interetnikus fejlődésfolyamatról tanúskodik a Kerekréti család neve. A magyar családnévből kikövetkeztetve a viselőit magyar etnikumúnak vélhetnénk. A valóság azonban az, hogy a Kerekréti család ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a gömöri rajokkal a Murány [folyó] melletti Mokrá Lúkáról (magyarul: Vizesrét) települtek át Nyíregyházára. A Kerekréti család származáshelyének a 15. századig Kerekrét volt a neve. A falu azonban a 15. században elnéptelenedett, lakossága szétszéledt. A környékről beszivárgó szlovák lakosság azonban megőrizte a község korábbi elnevezését, és hosszú évszázadokon át a származáshelynek többféle elnevezése volt használatban (Kerekrét, Vizesrét, Mokrá Lúka). A nyíregyházi kolonizáció éveiben az innen átköltöző családnak az új lakóhelyen a származáshely archaikusabb változatát adták családnévként. (Lehetséges, hogy ebben része volt magának a Kerekréti családnak is.) Mindenesetre e családnévnek Nyíregyházán való meghonosításával a Kerekréti család egy már nem létező, még a 15. században elnéptelenedett gömöri magyar község nevét őrzi. A szóvá tett példa a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok egyik tanulságos bizonyítéka.

{TECsK: 157–158 (5:33)}

NB. A vezetéknév eredeti formája nem ismert, azonban a nyíregyházi szlk. Marfécky (Márfeľdský) > m. Márföldi csn. példája mutatja, hogy m. településnév esetén is korábban szlk. képzésű alakok voltak használatban, amelyet később váltottak fel  a m. névformák.

A gömöri Kerekrét hn. első említése 1321-ből való, de a szöveg nem településként, hanem rétként hivatkozik rá: „prati, Kerekreth vocati”, azaz „a ’Kerekreth’-nek hívott rét[en]” {FNESz:Vizesrét}. Településként ilyen néven (Kerekreth) 1427-ből adatolják {1}, amellyel közel azonos időpontban, 1430-ban már szlk. Mokrá Lehota (Mokra Lehota), azaz ’nedves [területen lévő], időleges kiváltságokkal bíró település’ néven szerepel. A mai szlk. elnevezése 1468-tól ismert (Mokra Lucca), újabb m. neve 1502-ből való (Wizes Reth), miként a n. neve is (Nase Wiese, mai n. Nasse Wiese). {2}

Nem tudni, mennyire helytállóak a TECsK információi a falu XV. sz. előtti településviszonyairól, de az, hogy 1430-ban a település neve a szlk. lehota szót őrzi, jelezheti, hogy falu nem sokkal korábban települt (újra). Változásra utal, hogy a község ekkortól a murányi uradalom birtoka, míg az előtt a jolsvai uradalomhoz tartozott. — NB. A lehota olyan, jellemzően a XIII–XIV. sz.-ban keletkezett telepesjogú községet jelöl, amelynek lakossága meghatározott időre különféle engedményeket, pl. adókedvezményeket kapott a földesúrtól {FNESz:Felsőlehota}. A szlk. szó eredeti jelentése ’könnyítés; kiváltság’ volt, a mai ’határidő’ értelmét éppen az ilyen telepesfalvak kiváltságainak időleges volta miatt nyerte.

Az, hogy a XIV. sz.-i, Kerekrétnek nevezett település megegyezik-e a XV. sz.-i Modrá Lúka / Vizesréttel, kérdéses: az is felmerülhet, hogy a korábbi, nem településre utaló Kerekrét hn.-et csak időlegesen értették rá az újonnan létrejött, m. névvel még nem rendelkező falura. E tekintetben lényeges lehet, hogy még jelenleg is létezik a községtől É-ra lévő lejtőn a külterületi szlk. Okrúhla dűlőnév, amely az Okrúhla lúka ’kerek rét’ rövidülése lehet. 

Kérdéses az is, hogy a XVIII. sz. közepétől betelepülő Nyíregyházára költőzők szlovákok hogyan őrizhettek meg egy háromszáz évvel azelőtt eltűnt m. településnevet. Annál is inkább, mert ez a korai m. hn. már a XVI. sz. elején lecserélődött a szlk. név tükörfordításaként egy másik m. megnevezéssel. Tehát két és fél évszázadig kettős magyar névnek kellett volna valahogy fennmaradnia a szlovákok között. Ezért felmerülhet, hogy a névadó település egy másik volt.

Van ugyanakkor máig élő m. Kerekrét (szlk. Okrúhle) településnév Sárosban. Talán a nyíregyházi telepesek döntően kp.-szlk. eredete miatt nem vette figyelembe ezt a lehetőséget a TECsK, azonban más sárosi családok is eljutottak a Nyírségbe (vö. Ilykó csn.). Ennek a településnek az első említése 1394-ből való Kerekreth formában. A szepességi városok visszatértétől adatot gyűjtő DPnS. a szlk. nevét 1773-ből adatolja (Okruhle), de ennél korábbi eredetűnek kell lennie (a falu az 1490–1492-ben történ lengyel pusztítások miatt újratelepült). Vályi a XVIII. sz. végén „orosz” falunak említi, fél évszázaddal később Fényes Elek már „tót”, azaz szlovák lakosságúnak írja. Nem tudni, hogy az „orosz” megjelölés k.-szlovákokra vagy valach településre utal, avagy korábbi ruszin lakosság szlovákosodott el.

Egyéb irdalom:

  1. Magyar Nagylexikon, XVIII. kötet, Unh–Z. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. 541. oldal, „Vizesrét” c. a.
  2. https://www.najkrajsikraj.sk/mokra-luka/ (2021.04.10)

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr7216490852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása