A Kósa családról tudjuk, hogy az a palóc–szlovák nyelvhatáron – de másfelé is – igen elterjedt családnév. A régi gömöri tizedlajstromokból, úgy magyar, mint szlovák falvakból egyaránt ki tudjuk őket mutatni. A nyíregyházi Kósa család a Nógrád megyei Pravica (magy. Paróca) községből átköltözött előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Berénybe [Mezőberénybe] és 1754-ben Nyíregyházára. A családnév pontos eredetét nem tudjuk, egyelőre meghatározhatatlan etnikumú Kos, Kós, Kosa személynév becézett formájában [lehet] magyarázni. Leszármazottaik ma is élnek a városban és a bokortanyákon.
{TECsK: 159 (5:36)}
A Kósa csn. a képzőtlen (esetleg birtokjeles) apanevek sorába tartozik, azaz egy ugyanilyen személynevű felmenő leszármazottai kapták meg megkülönböztető névként, majd generációkon keresztül öröklődve vezetéknév lett belőle. A Kósa név mind csn.-ként, mind szn.-ként a közös magyar-szlovák névkincsbe tartozik, minthogy a szn. mindkét nyelvben kialakulhatott, és az mindkét nyelvben csn.-vá válhatott.
1. A Kósa csn. magyar etimológiái {CsE:Kósa} {RMCsnSz:Kósa}:
a) A Ko- kezdetű személynevek (pl. Koloman, Kompold, Konrád, Konstantin, Kornél, Kozma) nyílt szótagos rövidüléséhez járult az -s kicsinyítő képző. Az így előállt Kos ~ Koss ~ Kós ~ Koós szn. önmagában is azonos apanévi csn.-et adott. Ehhez az alapnévhez járult a további -a kicsinyítő képző vagy az -é birtokjel hangrendileg illeszkedett -a változata. (A nevek nyílt szótagi rövidülése a magyarban viszonylag kevés esetben következett be.)
b) A török eredetű kos ’juh hímje’ szóhoz, illetve metonimikus szn.-hez is hozzájárulhatott a fenti -a kicsinyítő képző vagy birtokjel az előzővel azonos alakú nevet eredményezve.
c) Szó lehet a szláv (szlk.) Koša szn. és csn. magyarosodásáról is.
Eredetileg a név Kosa alakú volt, azaz első magánhangzója röviden hangzott, az az első szótagi hangsúly hatására nyúlt meg. Egy másik változás során a magánhangzók közti -s- nyúlt meg a Kossa névváltozatot adva. Ez utóbbihoz vö. a kisebb szó mai kissebb ejtését.
2. A Koša csn. szlovák etimológiái {MSzlkCsn:60,120b}:
a) A fent említett Koloman, Kompold, Konrád, Konstantin, Kornél, Kozma szn.-ek szláv. környezetben is előfordultak (többük szláv eredetű is volt), és ezek a szlk. nyelvben is lerövidülhettek Ko- alakúvá, sőt az ilyen nyílt szótagos névrövidülések a szláv nyelvekben a magyarnál sokkal gyakoribbak. Az -š kicsinyítő képző és annak -a-val bővült -ša változata a szláv nyelvekben is szn.-képzők. Így a Koša szn. a szlk. nyelvben is kialakulhatott a szl. Vaša < Ivan, Václav, Miša < Michal, Jaša < Jakub stb. mintájára. A szlk. Koša névformának megvan a -šo képzős Košo párhozama is, amely mindenképpen a magyartól független alakulású.
b) Szó lehet a m. Kosa szn. és csn. átvételéről is.
c) A szlk. kôš ’kosár’ szóból a kicsinyítő értelmű -a végződéssel való alakulás nem valószínű.
Hozzászólások