Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Merkovszky

2023.04.09. 18:39 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: merkovszky merkovszki merkovský

Népes tirpák családok sorába tartoztak a Merkovszky család tagjai is. A Nyíregyházán megjelenő ősük a Sáros megyei Mirkovce (magy. Mérk) községből származott. Fiatal legényként érkezett, s alkalmi munkákat vállalt a tanyai gazdáknál. Mint csinos legény rövidesen benősült egy itteni, visszamaradt hajdú családba, és át is vette annak vezetését. Ezzel meg is vagyonosodott. Utána több falujabéli is követte, ezek inkább csak a közeli szőlőkben találtak helyet.

{TECsK:163 (5:44)}

A m. Merkovszky (Merkovszki) írásmódnak megfelelő szlk. Merkovský csn. a mai szlk. mirkovský lakosnévi mn. nyj. alakváltozata. Ez utóbbi a szlk. Mirkovce hn. -ský képzős származékaként az adott településhez való kapcsolatot jelöli, csn.-ként pedig az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, illetve az ottani birtokra utal. 

Mirkovce (m. Mérk v. Sárosmérk) község első említése 1320-ból való Myrk alakban {1}. A falu vélhetően telepítőjének, első birtokosának szlk. Mirek szn.-ét viseli. Ez a szn. valamelyik, Mir- ‘béke, barátság’ tagot tartalmazó összetett szláv szn. rövidülése (vagy csonkolása) szl. -ek kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:35}. Ilyen teljes szn. lehet pl. a Miroslav ~ Mieroslav vagy a Slavomír. A névadó személy neve párhuzamosan a magyarban képzőtlenül, a szlovákban a hozzátartozókat és egyéb függő személyeket jelölő (a m. -ék családi többesnek is megfelelő) -ovce hn.-képzővel alakult a településnév. Az -r hang előtt a szlk. nyj.-ban a zárt -i hang többször nyíltabb -e hanggá, illetve annak lágy -ie változatává változott. Ezt tükrözi pl. ilyen formában köznyelvivé lett szlk. papier ‘papír’ szó hangalakja, valamint a Miroslav ~ Mieroslav szn.-formák kettőssége. Ez a szlk. nyj. jelenség tükröződik a mai m. Mérk hangalakban is (szemben az eredeti -i hangra mutató a XIV. sz.-i Myrk formával szemben), valamint abban, hogy a mai szlk. Mirkovce hn.-nek még a XIX. sz.-ban is volt nyj. Měrkovce változata {NOSR:Mirkovce}. A szlk. Merkovský csn. és annak m. Merkovszky ~ Merkovszki fejleménye ez utóbbi, a helyi nyj.-ban elő alakból származik azzal, hogy egyben tükrözi a régi lágy ejtésnek megfelelő csehes - írásmóddal szemben a névkezdet időközbeni megkeményedését. Hasonlóhoz vö. cs. město ‘város’, de szlk. mesto ‘ua.’.

Irodalom:

  1. Magyar Nagylexikon, XIII. kötet, Mer–Nyk. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001. 11. oldal, „Mérk 2.” c. a.

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr1918098520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása