Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Rágyanszki

2012.05.10. 17:57 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: rágyanszki rágyanszky rágyánszki rágyánszky aszódszki

A zömmel Szarvas környékén előforduló magyarországi szlovák csn. normalizált szlk. alakja Ráďanský ['ra:ɟanski:]. Olyan lakosnévről van szó, melynek hn.-i alapja a jelenkori forrásokból nem adatolható. Nagy valószínűséggel a magyarországi Rád falu nevéből származik –an + –ský képzőbokorral, vö. szlk. Lúka hn. :> Lúčan fn. :> lúčanský mn. {PSP}, Gúta hn. :> Gúťan fn. :> gúťanský mn. {1}.

Ezt a nevet tehát olyan dél-alföldre (így Szarvasra) települő személy kaphatta, aki Rádról költözött át. Pest és Vác környéke a török alóli felszabadulás után jelentős átmeneti szlovák szállásterület, ahonnan zömmel továbbtelepültek, a maradék pedig asszimilálódott. A valahai ottani szlovák lakosságot részint a Rágyanszki, Aszódszki stb. csn.-ekhez hasonló átnevezések őrizték meg, részint (a német etnikummal átfedve) az evangélikus közösségek. Vö. Magyarországi szlovák családnevek. Ugyanakkor Rád szlovák lakosságáról még az 1873. évi helységnévtár is megemlékezik {2}.

Magyar alakvariánsok: Rágyanszky, Rágyánszki, Rágyánszky.

NB. A szlk. Radiansky ['raɟi̯anski] csn. vélhetően nem ide tartozik, hanem valamely rövid tőhangzós szlk. Rad- hn.-hez.  Érvényesül ui. a szlk. nyelvre jellemző ún. ritmikai törvény, amely szerint egymást követő szótagokban nem állhat hosszú mgh. (ideértve a kettőshangzókat is), ilyenkor az egyik (rendszerint a toldalék) megrövidül.  

{1} Jozef Jocko: Obyvateľské mená a adjektíva k miestnym názvom Huta/Huty, Lúka/Lúky a Voda/Vody [A Huta/Huty, Lúka/Lúky és Voda/Vody helynevekhez képzett főnévi és melléknévi lakosnevek]. Slovenská Reč, 40, 1975, č. 4. 236. oldal. <http://www.juls.savba.sk/ediela/sr/1975/4/sr1975-4-lq.pdf>

{2} A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Budapest, 1873. 1071. oldal. <http://konyvtar.ksh.hu/digitalizalt_anyagok/helysegnevtar/1873/>, <http://konyvtar.ksh.hu/digitalizalt_anyagok/helysegnevtar/1873/kepek/762.jpg>

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr434500741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása