A zömmel Szarvas környékén előforduló magyarországi szlovák csn. normalizált szlk. alakja Ráďanský ['ra:ɟanski:]. Olyan lakosnévről van szó, melynek hn.-i alapja a jelenkori forrásokból nem adatolható. Nagy valószínűséggel a magyarországi Rád falu nevéből származik –an + –ský képzőbokorral, vö. szlk. Lúka hn. :> Lúčan fn. :> lúčanský mn. {PSP}, Gúta hn. :> Gúťan fn. :> gúťanský mn. {1}.
Ezt a nevet tehát olyan dél-alföldre (így Szarvasra) települő személy kaphatta, aki Rádról költözött át. Pest és Vác környéke a török alóli felszabadulás után jelentős átmeneti szlovák szállásterület, ahonnan zömmel továbbtelepültek, a maradék pedig asszimilálódott. A valahai ottani szlovák lakosságot részint a Rágyanszki, Aszódszki stb. csn.-ekhez hasonló átnevezések őrizték meg, részint (a német etnikummal átfedve) az evangélikus közösségek. Vö. Magyarországi szlovák családnevek. Ugyanakkor Rád szlovák lakosságáról még az 1873. évi helységnévtár is megemlékezik {2}.
Magyar alakvariánsok: Rágyanszky, Rágyánszki, Rágyánszky.
NB. A szlk. Radiansky ['raɟi̯anski] csn. vélhetően nem ide tartozik, hanem valamely rövid tőhangzós szlk. Rad- hn.-hez. Érvényesül ui. a szlk. nyelvre jellemző ún. ritmikai törvény, amely szerint egymást követő szótagokban nem állhat hosszú mgh. (ideértve a kettőshangzókat is), ilyenkor az egyik (rendszerint a toldalék) megrövidül.
{1} Jozef Jocko: Obyvateľské mená a adjektíva k miestnym názvom Huta/Huty, Lúka/Lúky a Voda/Vody [A Huta/Huty, Lúka/Lúky és Voda/Vody helynevekhez képzett főnévi és melléknévi lakosnevek]. Slovenská Reč, 40, 1975, č. 4. 236. oldal. <http://www.juls.savba.sk/ediela/sr/1975/4/sr1975-4-lq.pdf>
{2} A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Budapest, 1873. 1071. oldal. <http://konyvtar.ksh.hu/digitalizalt_anyagok/helysegnevtar/1873/>, <http://konyvtar.ksh.hu/digitalizalt_anyagok/helysegnevtar/1873/kepek/762.jpg>
Hozzászólások