Onomastikion

Képzőtlen apanév a lat. Fabianus ’Fabia nemzetségbe tartozó férfi’ cognomenből származó szn.-ekből, vö. m. Fábián, cs.-szlk. Fabian, Fabián, le. Fabian, szb.-hv. Fȁbijān, n. Fabian. Mivel minden nyelven lehet a szn.-ből azonos alakú csn., ezért az eredetét…

Magyar lakosnév valamely m. Pata vagy Pataj hn.-ről, mint pl. Dunapataj (Pest vm.), Pata (ma Patapoklosi r., Somogy vm.), Gyöngyöspata (Heves vm.), Kolozspata (Kolozs vm., ro. Pata), Vágpatta (Nyitra vm., szlk. Pata) {RMCsnSz:Patai}. Alakváltozatai: Patai, Pataji.NB. A magyarországi szlovák…

Képzőtlen m. apanév a m. Gedő szn.-ből, amely a Gedeon egyházi szn. rövidülésének a továbbképzése a m. -ő kicsinyítő képzővel {RMCsnSz}, {MSzlkCsn:3}.A Gedeon szn. bibliai eredetű a héber גִּדְעוֹן (Gidə‛ôn) szn.-re megy vissza. Ennek etimológiája vitatott,…

Vö. szlk. Fabuľa ['fabuʎa], Fabula ['fabula] csn.-ek, amelyek a szlk. Fabian, Fabián ’Fábián’ szn rövidüléséből származnak az -uľa ~ -ula kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:81}. Megjegyzések: A szlovák mellett a kárpátukrán eredet sem zárható ki.A…

Magyar lakosnév a Gulács (Bereg vm.) vagy Nemesgulács (Zala vm.) hn.-ről {RMCsnSz}. Alakváltozatai: Gulácsy, Gulátsi.NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került.

A m. Jelenszky csn. /sz/ > /c/ affrikálódást mutató származéka (vö. szl. brosky [broski] > m. barack). A m. Jelenszky szláv eredetű vö. szlk. Jelenský ['jelenski:], le. Jeleński [je'lej̃skʲi]. Ezek a szlk.-cs. jeleň ’szarvas’, le. jeleń ’ua.’…

1. Vö. a mai le. Habisz ['habiʃ], de hasonló név a többi ny. szl. nyelvben is elképzelhető. Ez le. -isz (cs.-szlk. -iš) kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:65} állt elő egy Hab- ~ Chab- szn.-ből. (a le.-ben csak helyesírási különbség van a két forma között). Hasonló alapról…

Vö. szlk. Barčanský ['bartʃanski:] csn. {DPnS}, amely a szlk. barčiansky ['bartʃi̯anski] melléknévi lakosnév alakváltozata. Ez a szlk. Barca, (r. Barča, m. Bárca) hn.-hez tartozik, amely ma Kassa része. Ilyenformán a m. Bárczai, Bárczay, és részben a Bárczi, Bárczy csn.-ek…

A ['pɒlits] ejtésű m. Palicz és Palitz az alábbi csn.-ek egyikének magyaros lejegyzése lehet.1. Ny. szl. Palic, amely a Pal- (< cs. Pavel, szlk. Pavol, le. Paweł ’Pál’) szn.-hez -ic apanévképzővel képzett csn. A ny. szl. -ic [its] apanévképzőt ukrán hatásra…

A zömmel Szarvas környékén előforduló magyarországi szlovák csn. normalizált szlk. alakja Ráďanský ['ra:ɟanski:]. Olyan lakosnévről van szó, melynek hn.-i alapja a jelenkori forrásokból nem adatolható. Nagy valószínűséggel a magyarországi Rád falu nevéből származik…

Vö. szlk.-cs. Boháč ['boɦa:tʃ] csn., amely a szlk.-cs. boháč ’gazdag, tehetős ember’ közszóval azonos. Vö. még szlk-cs. bohatý ’gazdag’ mn. A Boháček, Boháčik továbbképzésein túlmenően az –áč mellett más személynévképzővel is alakultak…

A szlk. neporadzský ['ɲeporatski:] lakosnévből lett csn. magyarosodott formája {PSP:Neporadza}. A lakosnév a szlk Neporadza (m. Neporác, volt Trencsén vm.) település nevéből ered.Mivel a Neporadzský csn. a jelenlegi szlovák névkincsben nem mutatható ki, keletkezése a mai…

Vö. szlk. le. cs. Omasta csn. {DPnS}, amely a szlk., ill. le. nyj. omasta ’zsiradék’ közszóval azonos {SSJ}, {SJP}. A motiváció a m. Zsíros csn.-hez hasonlóan lehet a tehetősebb paraszti életvitel (ti. hogy jut zsiradék a mindennapi ételbe), vagy az azzal való…