Onomastikion

Vö. szlk. bytčiansky ['bitʃi̯anski] lakosnév, amely Bytča '(Nagy-) Biccse' településnévhez képzett melléknév {PSP:Bytča}. A m. Bittsánszky ['bitʃ:a:nski] forma írásmódját a település nevének régi m. Bittsa, Bittse alakjai befolyásolták {DPnS:Bytča} {Hnt1873:Bittse-}.…

Szirmay Antal XIX. sz. elején latin nyelven kiadott Hungaria in Parabolis (Magyarország szóképekben) c. munkája I. részének végén, a 104–118. §-okban ír az országban élő más népekkel (az ő megfogalmazásában: „[n]ationes Hungaris nexae” ‘a magyarokhoz kötött…

Vö. szlk. Čelovský ['tʃelou̯ski:] csn., amely a szlk. Čelovce hn.-ek egyikéből képzett lakosnév, vö. az eperjesi járásbeli Čelovce (m. Cselfalva), a nagykürtösi járásbeli Čelovce (m. Csall), esetleg (a lágy ľ [ʎ] másodlagos megkeményedésével) a tőketerebesi járásbeli Čeľovce (m. Cselej). A cs.-ben…

A germán és szláv szn.-adást a korai időktől kezdve sok közös vonás jellemezte, többek közt a szóösszetétellel keletkezett, ún. kéttagú szn.-ek, mint a mai m. utónevek közül pl. a n. eredetű Adal-bert, Bern-(h)árd, Hen-rik, Kon-rád, Raj-mund stb. A közös sajátosságok miatt a kéttagú névadás…

Specifikusan m. elterjedtségűnek tűnik, ugyanakkor m. etimológia nehezen alkotható hozzá. Párhuzamként felmerülhetnek a le. Regdas, Regdos, Regdosz, Regdus {1} családnevek. Ezek annyiban transzparensek, hogy egy Regd- alaptagot lehet bennük azonosítani, mert a végződések ismert le.…

Vö. szlk. Lengvarský ['ʎeŋgvarski:] csn., amely a r. szlk. Lengvarty (ma Dlhé Stráže; m. Lengvárt) hn.-hez képzett lakosnév. A szlovákban a négy msh.-t tartalmazó csoportokból a -t- és a -d- rendszerint kiesik {SG:41}, így itt is. Ez utóbbi miatt a m. Lengvári, Lengváry…

Vö. szlk. Snadík ['snaɟi:k] csn. Ez személynévképzői funkciójú -ík kicsinyítő képzős ragadványnév a szlk. r. snad ’könnyűség, egyszerűség, vminek könnyű/egyszerű volta’ fn.-ből, ill. snadiť ’(meg)könny(ebb)ít’ igéből. További lehetséges motivációt fed fel a…

Vö. szlk. Štiasny ['ʃci̯asni], Šťastný ['ʃcasni:] csn., amely a szlk. šťastný ’boldog, szerencsés’ mn.-ből származik. A név elsősorban a jómódú vagyoni helyzetre, sikeres életvitelre utaló ragadványnév, de a megelégedett jellemre is utalhat {RMCsSz:Boldog,…

1. Szláv csn., vö. szb.-hv. Jelen ['jêlen], cs. Jelen ['jelen], szlk. Jeleń ['jeʎeɲ], le. Jeleń ['jelẽɲ]. A csn.-ek mögött az azonos alakú ’szarvas’ jelentésű szl. közszó áll. Az állatokról vett ragadványnevek motivációja a pogány névadásból megőrződött…

Vö. szlk. Zelník ['zelɲi:k], le. Zielnik ['zʲelɲik] csn. Ennek eredete a ny.-szlk. nyj. zelník  {BSS:zelňík, zelník} szó, illetve le. megfelelője*. Az elsősorban számba vehető jelentés a ’kertész’, de a rokon értelmű szavak (pl. szlk. zelinár) jelentéskiterjedése alapján a…

Vö. szl. Novozámsky ['novoza:mski], cs. Novozámský ['novoza:mski:] csn.-ek. Ezek valamely 'új vár' értelmú szlk. Nový Zámok, cs. Nový Zámek, szlk. cs. Nové Zámky hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyn hn. a szlk. Nové Zámky 'Érsekújvár' város, de lehet egy szűkebb körű épületnév…

A n. helyesírás okán a m.-ba n. közvetítéssel került, de a n.-ben szl., vö. cs. szlk. Šunda ['ʃunda] csn. Német csn.-ként ma Bajorországban és Hessenben (ill. annak é. határvidékén) fordul elő, de Ausztriából hiányzik. A szl. név a szl. –da kicsinyítő képzővel…

Vö. szlk. Hamrak ['ɦamrak], Hamráček ['ɦamra:tʃek] (< *Hamrák ['ɦamra:k] + -ek) csn., cs. ritka Hamrák csn. Ennek vége a ny. szl. -ák (-ak) szn.-képző {MSzlkCsn:40}, az eleje pedig a szlk. hámre 'hámor, vaskohó', cs. hamry 'ua.' t. sz. fn. {SSJ:hámor} {ČMS:hamr}. A képző…

1. Magyar képzőtlen apanév az azonos hangzású Csicsman szn.-ről. Ez török eredetű, vö. oszm. Şişman csn. szn. < şişman 'kövér, dagadt' mn. Mivel szn.-ből lett hn.-ként már a XIII. sz. végén előfordul (1272: Cziczman, ma m. Csicsmány, szlk. Čičmany), a forrásul szolgáló…

Magyar csn., amely a r. m. köböl 'kút, forrás fabélése, fából készült káva; szemes termény mérésére szolgáló űrmérték, mérő (2–4 véka, pozsonyi ~ 62,5 l, pesti ~ 93,75 l); 1/4 akónyi folyadékmérték (10 pint, 16 icce, ~ 10,5–21,5 l, legtöbbször 13,43 l); ilyen…

Magyar csn., amely a r. nyj. göböly ~ göböl ’hízómarha; ilyen állatokból álló csorda’ fn. -s mn.-képzős származéka {RMCsSz:Göböl}, {MNyTSz:Göböly}. A motiváció foglalkozásnévi: göbölypásztor vagy göbölyökkel kereskedő {RMCsSz:Göbölyös}, {MNyTSz:Göbölyös}. Az -s…

1. Szláv, –skьjь (> cs. szlk. –ský, le. –ski, or. ukr. –ский, bg. –ски stb.) képzős lakosnév. A hn.-i alap vélhetően a bel. Шалушина /Salusina/ (or. Шалушино /Salusino/), le. Szałuszyno falu, amely ma Fehéroroszország é.-i részén található, nem…

Vö. szlk. Mišurda ['miʃurda] csn., amely képzőtlen apanév a szlk. Michal 'Mihály' szn. (< héb. מִיכָאֵל /mîka'ēl/ 'ki olyan, mint az Isten?' szn.) szlk. Mišo rövidült becézőjének –ur(a) és –da {MSzlkCsn:83, 86} képzőbokros származékából. Ezen az alapnéven a…

Vö. szb.-hv. Stojaković [sto'jâ:kovitɕ] csn. Ez a csn.-vé is vált szb.-hv. Stojak szn. –ović apanévképzős származéka. A Stojak szn. maga a Stoj név –ak [a:k] szn.-képzős továbbképzése. A Stoj az ilyen kezdetű kéttagú szn.-ek (pl. Stojimir, Stojislav) rövidülése.

Vö. szlk. Karkalík ['karkaʎ i:k] csn., amelynek az etimológiája nem tiszta.1. Az -ík kicsinyítő képzőn {MSzlkCsn:38} kívül -al (-aľ) cselekvőnévképzőt {MSzlkCsn:79} is feltételezve, valamint lengyel mintára a szótagképző /r/ > /ar/ hangváltozást megengedve a szlk. kŕkať…

Vö. cs. szlk. le. n. Klement csn., a konkrét nyelv csak egyedi családvizsgálattal állapítható meg. Ezek képzőtlen apanevek a hasonlóan hangzó egyházi szn.-ről, amely a lat. Clēmēns ’szelíd, kíméletes; csendes, nyugodt’ szn. {DuFam:Clemens}, illetve ennek Clēmentīnus…

Vö. ro. Ardelean [arde'le̯an] nyj. [ardʲe'ʎan], Ardeleanu csn., amely a ro. r. Ardeal ’Erdély’ hn.-ből ro. -ean(u) képzővel alkotott lakosnév {ÁMNtSz:233} {DER:ardelean}, ilyenformán a m. Erdélyi csn. megfelelője {CsE:Erdélyi} {RMCsSz:Erdélyi}.A magyarországi szlk.…

Vö. le. Muszyński [mu'ʃɨnskʲi], szlk. Mušinský ['muʃinski:], ukr. Мушинський /musinszkij/ csn. Ezek egy le. Muszyna, szlk. Mušina, ukr. Мушина hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyen helynevek a mai lengyel és ukrán területen találhatók. A névadó vélhetően a le.-szlk.…

Magyar lakosnév a Zsolna (szlk. Žilina, n. Sillein) hn.-ről. Írásváltozatai: Zsolnai, Solnai, Solnay. Szlovák megfelelője a Žilinský ['ʒilinski:], amelyből a m. Zsilinszki, Zsilinszky csn. is lett. Magyarországi szlovák névként a névmagyarosításon és a házasságon kívül…

Vö. szlk. Hrivnák ['ɦrivna:k] csn., amelymetaforikus ragadványnév a szlk. hrivnák ’örvös galamb, Columba palumbus’ szóból. A m. Galamb csn. alapját képző szn.-et ’kedves, szelíd’ értelmű belső tulajdonságnévnek vélik {CsE:Galamb}. A szlk. név azonban a…