Figyelemre méltó az akkulturációs folyamat a korábbi érkezésű taksás családoknál. Erre a Juhász-Valach család szolgáltat példát. Ők is a már említett Slizskéről (Szelestye, Gömör m.) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] „szöknek” le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról tudjuk, hogy eredetileg szlovákok lakták, azonban a valach kolonizáció idején erősen keveredtek rutén-vlach családokkal. Ezek itt intenzív juhászattal foglalkoztak. Ilyen családok sorába tartozhatott a Juhász-Valach család is, akikről Ila Bálint is kimutatta, hogy 1754-ben négy család Nyíregyházára, három pedig Komlósra [Tótkomlósra] távozott. Ma már ezek a családok átmentek a szlovák-magyar nyelvcserén, s családnevükben is csak a Juhász változatot használják.
{TECsK: 157 (5:31)}
A m. Juhász csn. az azonos alakú m. juhász ’juhpásztor’ foglalkozásnévből lett vezetéknév. Az alapszó a m. juh ’birka, Ovis aries aries’ állatnévből alakult a m. -ász ~ -ész foglalkozásnév-képzővel. Alakváltozata az Ihász csn. {CsE:Juhász} {RMCsSz:Juhász} — Adott esetben a nyelvet váltó család korábbi szlk. vezetéknevének értelemszerű fordítással keletkezett magyarosításáról van szó.
A szlk. Valach csn. szintén foglalkozásra utaló vezetéknév a szlk. valach ’juhász; számadó alá beosztott hegyi pásztor’ köznévből. Az alapszó eredetileg jogi-etnikai jelentésű, a m. vlach-nak nevezett népcsoport tagját jelölte. A vlachok eredetileg román hegyi pásztornépesség volt, amely a transzhumáló legeltetéssel (legelőváltásos pásztorkodással) terjedt egyrészt északra-északnyugatra, másrészt délre. Az északi vándorlás közben keletszláv (ukrán, ruszin) népességgel keveredtek, akik a XIV–XVII. sz.-ban zajló „valach kolonizáció” során a mai Szlovákia területére érve már többségbe kerültek. Az időszak második felében a szlovákok is csatlakoztak hozzájuk egyre nagyobb számban, és ez hozta, hogy a név idővel elvesztette etnikai jellegét, egyszerű foglalkozásnévvé lett. A szlovákok csatlakozását elősegítette, hogy ezzel a jobbágyi terhektől mentesülhettek, a vlach telepeken ugyanis a kormányzat és a földesurak által támogatott sajátos vlach jog érvényesült, amely az addig gyéren lakott magashegységi területek betelepítését és ezáltal fokozottabb gazdasági kihasználását volt hivatva elősegíteni. — A valachokról l. még a Vizoviczky címszó alatt.
NB. A forrástelepülés (szlk. Slizké, m. Szeleste / Szilistye) etimológiáját l. a Gulyás csn. szócikkében.
Hozzászólások