Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Kovács

2023.01.01. 16:37 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: fábry schmidt molnár kovács schmitt takács kováts fábri schmitz schmid kováč mlynár tkáč kovách zelenyánszky zeleňanský zeleniansky szebedinszky sebedínsky sebedinský vazstyan važťan važecký meleghegyszky melegheďský melecheďský zelenianszky szebegyinszky komlósszky komlószki komlovszki komlovszky komlóvszky komloski komlovski komlóšsky

A Kovács családnévről már korábban említést tettünk. Itt csak azt tartjuk szükségesnek szóvá tenni, hogy a Békés megyei névjegyzékben lévő nob. [nobilis ’nemes’] Zeman András azonos azzal a Kovács Andrással, aki az 1754-es összeírásban a Csabai utcában lakik. Ugyanőt 1759-ben újra Zemian Andrásként írják össze. Úgy látjuk, hogy a Kovács családok közül e Kovács András tekintélynek örvendett. 1763-ban a jobbágygazdák – annak ellenére, hogy nemes rendű – megválasztják főbírónak. Az 1783. és 1885. évben leszármazottait is megtisztelik ezzel a tisztséggel – bizonyára nem ok nélkül! Ennek a nemes Kovácsnak igen jó összeköttetései voltak a földesúr tiszttartóival, a vármegye uraival.

A betelepedés éveiben igen sok azonos nevű Kovács család lakott Nyíregyházán. Volt egy szarvasi érkezésű, akit Fábri-Kovácsnak, volt egy nógrádi, Zelené [újabban m. Ipolyszele] községből jövő: ezt Zelenyánszky-Kovácsnak, a Sebedínből [újabban m. Szebedény] költözőt Szebedinszky-Kovácsnak, a liptói származásút Kovács-Vazstyan-nak (Vázsec [szlk. Važec] községből jött), egy gömörit Kovács-Meleghegyszky-nek [vö. m. Meleghegy, szlk. r. Melecheď, újabb Teplý Vrch] és egy komlósi [tótkomlósi] jövetelűt Komlósszky-Kovácsnak neveztek. Ennek a komlósi Kovácsnak egyik végrendeletéből tudjuk, hogy igen népes rokonsága maradt Komlóson. A végrendelet tartalmából és keletkezéséből azt tapasztaljuk, hogy az Alföldre letelepült szlovák családok ‘rokonságtudata’ (legalábbis Nyíregyháza–Komlós viszonylatban) körülbelül két nemzedéknyi időre, kb. 50–60 évre terjedt ki.

{TECsK: 159–160 (5:37)}

A m. kovács ’hevítéssel, kalapálással formált vasalások, tárgyak, alkatrészek készítésével, ill. patkolással foglalkozó iparos; r. vasverő’ foglalkozásnév szláv eredetű, és azonos jelentésben és hangalakban megtalálható a szlovákban is kováč írásmóddal. Mivel a foglalkozásnevek gyakorta váltak csn.-ekké, ezért csak nyelvi alapon nem lehet dönteni abban, hogy a m. Kovács, illetve a szlk. Kováč csn.-ek milyen eredetűek, az írásmódnak megfelelő nyelvben keletkeztek vagy a másik nyelvből lettek-e átvéve. Hasonló névpárok, ahol azonban az írásmód segít a megkülönböztetésben: m. Molnár ~ szlk. Mlynár, m. Takács ~ szlk. Tkáč. {CsE:Kovács, Molnár, Takács} {RMCsSz:Kovács, Molnár, Takács} {ČP:Kovács, Mlinár, Molnár, Takács} {DPnS:Kováč, Mlynár, Tkáč}

A szlk. Zeman ~ nyj. Zemian a szlk. zeman ’köznemes’ szóval azonos jogállási név. {BSS:Zeman} {HSSJ:zeman} Csn.-vé a fentihez hasonló környezetben lett, tehát ahol az elsőnek elnevezett nem nemesek közt élt, velük (közel) azonos körülmények közt, szinte csak a nemesi jogállásával tűnve ki a többiek közül. Az is jellegzetes, ahogy a foglalkozásnévi és a jogállási megkülönböztető név párhuzamosan használatos mintegy alternatív csn.-ként attól függően, hogy az adott esetben melyik bír éppen nagyobb megnevező erővel.

A Fábri ~ Fábry csn. annak a XVI–XVIII. sz.-ban dívott névváltoztatási gyakorlatnak az eredménye, amelynek során a humanista műveltségű személyek a vezetéknevüket latinosították (vagy görögösítették). A környéken ez a gyakorlat a magyarországi szászok közt volt a legelterjedtebb, de a többi nemzetiség körében is előfordult. Az így alakult nevek közül több nemzeti csn.-vé is szilárdult. A Fábri (Fábry) név a lat. Fabri forma hangalaki és írásbeli magyarosodása, ez utóbbi pedig a lat. faber ’mesterember: ács, asztalos, kőfaragó, kovács’ fn. apanévképzői funkciójú birtokos esete. Bár a latin szó az ókorban több foglalkozásnevet is takart, az újkorban ezek közül a ’kovács’ jelentésben használták, így a Fábri (Fábry) név a korábbi n. Schmidt (Schmitt, Schmitz, Schmid stb.), m. Kovács (Kováts, Kovách), szlk. Kováč csn.-k egyikét válthatta föl. A kettős Fábri-Kovács vezetéknév így tautologikus összetétel. {NV:91}

A m. Zelenyánszky csn. szlk. írásformája Zeleňanský [ˈzeleɲanskiː] vagy Zeleniansky [ˈzeleɲi̯anski], amely a ma Poltár részét képező szlk. Zelené hn.-hez képzett összetett szlk. -ianský képzős, az onnan való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, esetleg az ottani birtokot jelző lakosnév. A település első írásos említése 1438-ból való Zelene formában. Ennek jelentéséhez vö. szlk. r. zelené ’zöldség’, amely a falu elnevezéskori fő terményeire utalhat. A magyar megnevezése is Zelene volt 1906-ig, amikor is a nevét Ipolyszelé-re magyarosították. — A Zelenyánszky csn. az előbb említetten kívül lehet még lakosnév a nógrádi Alsó- vagy Felsőzellő korábbi szlk. (Malé / Veľké) Zelence nevéből vagy a Nyitra m. szlk. Dolné / Horné Zelenice (m. Alsó-, Felsőzélle) településnévből. {ČP:153} {MSzlkCsn:127a, 128b} {1}

A m. Szebedinszky a szlk. Sebedinský [ˈsebeɟinskiː] vagy Sebedínsky [ˈsebeɟiːnski] alakban előforduló csn. magyarosodása. Ez a szlk. Sebedín településnévből -ský képzővel alakult lakosnév. A hn. elsőként dokumentált alakja Zebenyn 1406-ból, amely a szl. Soběslav szn. rövidült, szlovákos *Seběn formájából -in birtokos raggal képzett, a telepítőre, az első tulajdonosra utaló szlk. név. A névben a XVIII. sz.-ban lépett fel n(y) : n > d (gy) : n elhasonulás. A település hagyományos magyar neve Szebedin volt, amelyet 1886-ban váltottak föl hivatalos névadással a magyarosabb Szebedény formával. {MSzlkCsn:127a} {FNESz:Szebedény} {NOSR:Sebedín-Bečov}

A m. Vazstyan a szlk. Važťan [ˈvaʃcan] csn. magyaros írásformája, amely a szlk. Važec településnévhez alkotott -an (-ian) képzős főnévi lakosnév. Csn.-ként a szlk-ban a főnévi lakosnevek alkotják a régebbi, de ritkább réteget, míg a -ský (-cký) mn.-képzős formák képezik az újabb, de gyakoribb, produktívabb mintát. A mai szlovákiai névkincsből hiányzó Važťan névalak helyett ennek megfelelően a jelenkorban a szinonim Važecký forma adatolható. A névadó település a Fehér-Vág partján fekszik, és annak régi szlk. Važec (tkp. ’Kis-Vág’) nevéről kapta az elnevezését. {PSP:Važec} {MSzlkCsn:128b} {FNESz:Vázsec}

A Meleghegyszky csn. a m. Meleghegy településnévből szlk. -ský képzővel alkotott lakosnév. A település nevének első írásos említése 1331-ből való Meleekhegh alakban. A falut a tőle keletre lévő (Velký Blh / Vámosbalog területére eső), akkor *Meleg-hegy-nek hívott hegyről nevezték el, amelyen a Balogvár állott. A falu a török alatt elnéptelenedett, és a XVIII. sz.-ban szlovákokkal települt újra. A betelepülők megtartották a magyar nevet (ezt dokumentálja a Meleghegyszky név), amely idővel Melecheď [ˈmelexeɟ̊] formájúvá alakult. Ez utóbbit hivatalos névadással 1948-ban váltotta fel a szlk. Veľký Vrch tükörfordítás. Az alkalmi XVIII. sz.-i nyíregyházi névalakból nem lett önálló csn., de ha állandósult volna, akkor a mai szlk. írásformája Melegheďský, illetve Melecheďský lett volna. {MSzlkCsn:127a} {FNESz:Meleg-hegy} {2} {3}

A m. Komlósszky csn. írásváltozatai: m. Komlószki, Komlovszki, Komlovszky, Komlóvszky, n. Komloski, Komlovski, amelyek gyakran ugyanarra a családra utalnak, és a helyi szlk. nyj. [ˈkomlou̯ski] kiejtést próbálják visszaadni. A név normalizált szlk. írásmódja Komlóšsky, amely Tótkomlós (Slovenský Komlóš) település nevének rövid alakjából szlk. -ský képzővel alakult lakosnév. A Komlós hn. első említése 1415-ből való, és eredetileg vadkomló ’Humulus lupulus’ növénnyel dúsan benőtt helyet jelölt. A település a török alatt elnéptelenedett és 1746-ban telepítették újra békesszentandrási evengélikus szlovákokkal, akik Békéscsabán keresztül Zólyom, Gömör, Trencsén, Hont és Nógrád m.-ből származtak. Ekkortól jelent meg a hn.-en a lakosok nemzetiségére utaló Tót- megkülönböztető előtag. Az új lakosok átvették a település m. nevét, és a mindennapokban az előtag nélküli, rövidebb Komlóš formát használják [ˈkomlou̯ʃ] ejtés mellett. A -ský képzős mn.-i formában az -šs- betűkapcsolatot a mai szlk. helyesírás megtartja, de az kiejtésben rendszerszerűen [s] (m. -sz-) hanggá egyszerűsödik. Ez utóbbi tükröződik a felsorolt m. és n. írásképek többségében. Az -ov-, ill- -óv- betűkapcsolatok az ir. m. hosszú ó [oː] hang helyetti szlk. nyj. [ou̯] kettőshangot adják vissza annak alapján, hogy az irodalmi és kp.-szlk. ejtésben a szótagzáró v hang félhangzós [u̯]-ként jelenik meg. {MSzlkCsn:127a} {FNESz:Tótkomlós} {NSN:226} {ASNM:90, 106–107/215} {SG:78–79, 460} 

A Kovács csn.-vel alkotott nyíregyházi kettős vezetéknevek {TECsK:142, 144} szerint:

Bundás-Kovács m. Bundás csn. < m. bundás ’bundát viselő’ v. ’szűcs’ fn. < bunda ’prémkabát’ + -s mn.-képző
Fábri-Kovács Fábri csn. < lat. Fabri <: lat. faber ’mesterember, ‹főként› kovács’ fn.
Kovács-Duchár Duchár csn. < szlk. r. duchár ’fújtató; munkás, aki a huta olvasztókemencéjénél a tűz fújtatásával foglalkozik’ fn.
Kovács-Fabulya Fabulya < szlk. Fabuľa csn. < szlk. r. és  nyj. fabula ’mese’ fn. :> fabulár ’mesemondó’
Kovács-Grncso Grncso < szlk. Grnčo csn. < szlk. nyj. grňa ’balkezes’ fn. + -čo kicsinyítő képző 
Kovács-Hostyisovszky Hostyisovszky < szlk. Hostišovský csn. < Hostišovce ’Gesztes’ hn. + -ský mn.-képző
Kovács-Keso Keso < szlk. Kešo csn. < szlk. kešo ’fakó, kese (fehér színű) ló v. ökör; ostoba ember’
Kovács-Kiszely Kiszely < szlk. Kyseľ csn. < szlk. kyseľ ’savanyú, rántásos leves; cibereleves; savanyú káposzta leve; r. aludttej’ fn.
Kovács-Koska Koska < szlk. Koška csn. < szlk. nyj. koška ~ ir. kožka ’bőr, prém’ :> szlk. nyj. koškár ’szűcs’ ~ ir. kožkár ’prémet, nyers bőrt vásárló kereskedő’
Kovács-Laco szlk. Laco csn. < Laco ’Laci’ szn. < szlk. La(dislav) ’László’ szn. + -co kicsinyítő képző
Kovács-Szebegyinszky Szebegyinszky < szlk. Sebedinský ~ Sebedínsky csn. < Sebedín ’Szebedény’ hn. + -ský mn.-képző
Kovács-Vrgacs Vrgacs < szlk. Vrgač csn. <? szlk. vrhač ’dobó, vető (személy)’
Kovács-Zelenianszky Zelenianszky < szlk. Zeleňanský ~ Zeleniansky csn. < Zelené ’Ipolyszele’ hn. + -ian lakosnévképző + -ský mn.-képző
Kovács-Zemen Zemen ~ Zeman < szlk. Zemen < ZemänZeman csn. < szlk. zeman ’köznemes’ fn.
Lovas-Kovács m. Lovas csn. < m. lovas ’lovas katona; jó lovas; lovakat tartó, kedvelő, velük kereskedő’ fn. <  ’Equus caballus’ + -s mn.-képző
Orosz-Kovács m. Orosz csn. < m. orosz ’keleti szláv, ukrán, ruszin; ‹átv.› hozzájuk hasonló, nyelvüket beszélő, közelükben élő személy’ fn. és mn.

 

Irodalom:

  1. Magyar Nagylexikon, IX. kötet, Gyer–Iq. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999. — 928. oldal, „Ipolyszele” c. a.
  2. Magyar Nagylexikon, XII. kötet, Len–Mep. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001. — 889. oldal, „Meleghegy” c. a.
  3. Tóth Ildikó: Anjou-kori Oklevéltár XV. 1331. Szeged, 2006. 242. oldal — Online: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/480/1/2006_toth_ildiko.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr5318015456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása