Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Racskó

2023.04.10. 20:24 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: mracskó maracskó hraško hraskó raskó racskó račko mračko plačko placskó palacskó

A gömöri származású családok egyik legtekintélyesebb tagja volt a Racskó-ék családja. Ők is Repistyéről [valójában szlk. Repištia / m. Gömörrépás, ma Ratková / Ratkó r.] indultak el. Ez a kis, viszonylag jelentéktelen szlovák falucska szinte ontotta magából a rajokat. Tudjuk, hogy a 19. század folyamán csaknem minden évben átjött innen 3–4 szolgalegény vagy cselédlány. (Nem jöttek egészen idegen helyre, hiszen a korábbi rajokból voltak itt ismerőseik, rokonaik. Sokszor ezekhez álltak be szolgálni, amíg meg nem ismerkedtek a helyzettel.) Az ilyen jövevény szolgák vagy cselédlányok a többévi szolgálat után sokszor beházasodtak a hasonló rendű és rangú családokhoz. Ebből rekrutálódtak a város körüli szőlők lakosai. A hagyomány szerint a Racskó család is egy ilyen vagyonosabb gazdacsalád volt, aki patronálta földijeit. A jóravaló és rátermett lányokat még ki is házasították. A Racskó család tagjai igen jelentős szerepet játszottak az evang. egyházi iskolák szervezésében is.

{TECsK:164–165 (5:48)}

A m. Racskó írásmód mögötti szlk. Račko csn. a szlk. rak ‘rák’ állatnévből származik szlk. -ko kicsinyítő képzővel. Ennek a szlk.-ban és az ukr.-ban elterjedt -ko kicsinyítő képzőnek a szerepe nem elsősorban a kicsinyítés vagy becézés, illetve a korbeli, testméretbeli, jelentőségbeli avagy a módosságot illető megkülönböztetés, hanem az, hogy jelezze a személyre utaló tulajdonnévi szerepet. Hasonlóhoz vö. szlk. mrak ‘felhő’ :> szlk. Mračko csn. (> m. Mracskó, Maracskó csn.), szlk. plakať ‘sír, síránkozik’ ige :> szlk. Plačko csn. (> m. Placskó, Palacskó csn.). A Račko esetén a névadás motivációja egyrészt valamilyen hasonlóságra (pl. lassú mozgásra, vörös arcra) utaló metafora lehet, másrészt a kedvenc ételre vagy rákász foglalkozásra vonatkozhatott. Ilyenformán elsőként szn.-i használatú ragadványnév lehetett, amely a következő generációkra képzőtlen apanévként öröklődve lett vezetéknév. {MSzlkCsn:37} {RMCsSz:Rák}

A m. Racskó csn. némely esetben kialakulhatott a szlk. Hraško csn.-ből is. Ez egyrészt Hraskó alakban magyarosodott, másrészt a név eleji msh.-torlódás egyszerűsödött a Raskó csn.-formát adva. Ez utóbbiból a m.-ban nem ritka s > cs affrikálódással előállhatott a Racskó mellékalak. Hasonlóhoz vö. lat. taxo ‘borz; borzkutya’ > m. *taksó > *taskó > tacskó. A szlk. Hraško név a szlk. hrach ‘borsó’ fn.-ből ered a fenti -ko képzővel, és vélhetően az elsőnek elnevezett kedvenc ételére, illetve az általa termesztett növényre utalt, esetleg (pl. kis termetre vonatkozó) metaforikus értelmű volt. 

A szl. -ko képző nyelvtörténeti okokból megváltoztathatja a tőmsh.-t, amelyhez járul ún. I. típusú palatalizációt okozva. Ennek során a k (к) hangból č (ч) lesz, a ch (х) hangból š (ш), a g ~ h (г) hangból pedig ž (ж), de ez utóbbi a -ko zöngétlen msh.-ja előtt ejtésben zöngétlen š-sé válik. 

* * *

A szlk. Repištia hn. jelentése ‘répaföldek’, és a település elnevezéskori fő terményére utal. A párhuzamos m. Répás hn. írásban már 1427-ben megjelenik mint Repas. Ehhez a XX. sz. legelején járult a földrajzi helyzetre utaló megkülönböztető értelmű Gömör- előtag. A szlk.-ban a hasonló nevű településektől való elkülönítést a t. sz. -ia végződés biztosítja, amely 1927-ben lett hivatalos formává, de korábban is használatos volt az e. sz. -e ~ -ě ~ -ie végű alakok mellett. {1} {NOSR:Ratková} A hasonló nevű településeket l. a Gazso csn.-nél. 

A névadó termény nem a mai m. köznyelv értelmének megfelelő répa ‘sárgarépa, murok; Daucus carota’, hanem a szlk. repa ’(takarmány-, cukor-) répaBeta spp.’ növény, amelynek a szerepe korábban az emberi élelmezésben is sokkal nagyobb volt. A növénynévhez a szlk. -ište helynévképző egyes és többes számú formája járult {HSSJ:repisko, repište}. 

Irodalom:

  1. Magyar Nagylexikon, VIII. kötet, Ff–Gyep. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999. 742. oldal, „Gömörrépás.” c. a.

A bejegyzés trackback címe:

https://onomastikion.blog.hu/api/trackback/id/tr5518099416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása