Onomastikion

Többes eredetű m. csn. {CsE:Gácsi} {RMCsSz:Gácsi} 1. A Nógrád vm.-i Gács (ma Halič, Szlovákia) vagy a szomszédos Gácsfalu (ma Stará Halič, Szlovákia) településre utaló, -i képzős m. lakosnév. A településnév a 2. pontban említett hn.-vel párhuzamos etimológiájú, esetleg a…

Foglalkozásnévi eredetű m. csn., amely az elsőnek elnevezett búzával kapcsolatos elfoglaltságára, búza termesztésére, őrlésére, szemes búza vagy búzaliszt árusítására, kereskedésére utalt. {CsE:Buzás} {RMCsSz:Búzás} Az elérhető XIX. sz.-i adatok alapján…

Népnévi eredetű m. csn. A m. török alapszava eredetileg a nem kipcsak ágba tartozó törököt (tehát pl. nem kunt, besenyőt) jelölt, a XV. sz.-tól pedig egyre inkább oszmán-törököt (akik szintén nem kipcsakok, hanem oguzok). Kázmér Miklós csn.-ként először 1409-ből adatolja,…

Képzőtlen m. apanévi csn., amelyet az ugyanilyen nevű személyek leszármazottai kaptak megkülönböztető névül. A m. István szn. a lat. Stephanus formán keresztül a gör. Στέφανος /Sztefanosz/ névre megy vissza. Ez utóbbi a ’koszorú, korona; díj, kitüntetés, dísz’…

Magyar csn., amely képzőtlen apanévként lett Máté nevű személyek leszármazottainak megkülönböztető neve. A m. Máté egyházi szn. már korán, az Árpádok és az Anjouk alatt igen népszerű lett a lat. Matthæus szn. magyarosodásaként az evangélista apostol tisztelete révén. A lat. névalak a bibliai gör.…

Magyar csn. Első csn. adatait Kázmér Miklós a köznévi megjelenésével egy időben, a XVII. sz. második feléből adatolja, amely egybe esik a kurucmozgalom kezdeteivel. Ennek megfelelően a legkorábbi alakulásai foglalkozásnévi értelműek lehettek előbb ’szabadcsapat tagja, bujdosó…

Magyar -i melléknévképzős lakosnév, amely egy Hollós nevű településről való elszármazásra, az ottani kapcsolatokra, az ott lévő birtokra utal {CsE:Hollósi} {RMCsSz:Hollósi}. Ilyen ’hollóban bővelkedő’ jelentésű hn. több helyen megtalálható a magyar nyelvterületen, ilyen…

Magyar csn., amely több név egybeesése. 1. A tkp.-i Györi ~ Györy csn. -i képzős apanév, amelyet Györ (v. Gyür) szn.-et viselő személy leszármazottai kaptak megkülönböztető névként. Az alapszn. a m. György (< lat. Georgius < gör. Γεώργιος /Geórgiosz/ <…

Képzőtlen magyar apanév, amelyet azonos szn.-ű leszármazottak kaphattak meg megkülönböztető névül. Több név egybeesése lehet. {CsE:Bencze} {RMCsSz:Bence,Bencse} 1. A tkp.-i Bence szn. a Vince szn. alakváltozata, mert a lat. Vincentius (< lat. vincens ’győző, aki győz’ +…

Német csn., jelenkori elterjedésének centrumai a ripuari-alsófrank (Mettmann, Köln), felsőalemann (Lörrach), keleti frank (Bad Kissingen, Schweinfurt) területre esnek a branderburgi (Berlin-Barnim) előfordulásokon kívül. A keleti frank központ egybeesik a némileg gyakoribb Full csn.…

Vö. szlk. Polerecký csn. {DPnS}, amely a szlk. Polerieka településről való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, vagy az ott lévő birtokot jelző szlk. -ský képzős lakosnév. A település Turóc vm.-ben volt található, magyar neve a 1899 óta Mezőpatak, azelőtt Poler(j)eka. Ma…

Alakilag szl. névnek tűnik, azonban a jelenkori névtárakból nem mutatható ki. A hv. Mirak (hangsúlyjelöléssel: Mȉrak) ['mîrak] csn. {HJP:mir} vélhetően nem számolható ide, ugyanis a szb.-hv. helyesírás nem különbözteti meg a rövid -ak [ak] (< ősszl. -*ъkъ) és a hosszú…

Alakilag -y (-i) képzős m. lakosnévnek tűnik, azonban az alapul szolgálható *Dura, ill. *Duró hn.-ek nem adatolhatók. A név elterjedése egyrészt a történeti Felföldhöz, másrészt a szlovákok lakta alföldi vidékekhez kötődik {1}. Ezekből kiindulva inkább arra gondolhatunk, hogy…

A Frankfurt am Main környéki centrumú n. Derzbach (Dertzbach) csn. magyarosodott írásmódja.  Ez bízvást a nem túl messze eső, baden-württembergi Dörzbach településnévhez tartozó, annak ajakréses ejtésváltozatából lett képzőtlen n. lakosnév, vö. Dertzbach történeti…

Vö. n. Linke csn. Ez balkezes, ügyetlen, suta vagy balga, tudatlan emberre utaló ragadványnév, vö. n. Linke ’bal kéz, bal oldal’, linkisch ’ügyetlen, suta’, link r. ’balga, tudatlan’. {DPnS:Link(e)}

Vö. szlovák Vrana csn. {DPnS}, k.-morva Vrana csn. E név mögött a szlk., (szlováckói és valašskói) morva nyj. vrana ’varjú; a hordó felső nyílása’ közszó áll {SSJ} {DSM}. A névadás motivációja elsősorban a fekete hajra, szemre, esetleg fekete viseletre való utalás lehet,…

Magyar eredetű csn. A m. tanács ’javaslat, figyelmeztetés’ köznév legkorábbi adatai szn.-i használatúak: 1213/?: Tanals, 1229/?: Thanalchu {EWUng:tanács}. Csn.-vé így egyrészt képzőtlen apanévként lett, azaz Tanács nevű személy leszármazottai kaphatták megkülönböztető…

Vö. szlk. Demovič csn. {DPnS}, ill. ukr.-or. Демович csn. A név szlk. -ovič {MSzlkCsn:92b}, ill. ukr. -ович képzős apanév a szl. Demo (Демо) szn.-ből, amely a szlk. Demeter (ukr. Димитрій) vagy a szlk. Demän ~ Damián (ukr. Дем’ян) egyházi szn.…